A nemes szívű szent, aki szülei vagyonát a szegény gyerekeknek adta. Miért lett Mikulás Myra püspökéből?

hirdetés

hirdetés

December 6-án Szent Miklósra emlékezünk.

Szent Miklós a görögországi Myra város püspöke volt (ma már Törökországhoz tartozik a terület). A jószívű Miklós szülei vagyonát a szegényeknek adta.

A legenda szerint élt egyszer egy szegény ember, akinek három lánya volt. A lányok férjhez adásához az édesapának kellett a hozományt biztosítania, és aki ezt nem tudta megadni, szolgasors jutott a lányának. Szent Miklós ismerte a családot, látta szegénységüket, és segíteni akart rajtuk. Az ablakon egy-egy zacskó aranyat dobott be, amely cipőben vagy harisnyában landolt a tűz előtt. A legelterjedtebb legenda szerint három egymást követő évben történt ez, és harmadik évben az édesapa megleste, ki a jótevője. Ám hiába akarta megköszönni neki, Szent Miklós nem várt a segítségért köszönetet.

1400-1500 körüli orosz ikon Szent Miklós életéről a Stockholmi Nemzeti Múzeumban
Fotó: Wikipédia

Innen hát a hagyomány, hogy a gyermekek, hogy ajándékot kapjanak, a csizmájukat teszik az ablakba vagy harisnyájukat akasztják a kandallóra.

Szent Miklós személyéről többféle legenda is él, közös vonásuk, hogy a szegény gyerekek segítője volt, s ezért avatták szentté.

Fotó: Blue Lantern Studio / Corbis

Szent Miklóshoz fűződő néphagyományok

A 18-19. században a Dunántúlon Miklós napján házról házra jártak láncot rázva legények és férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában, ijesztgetve a gyerekeket. Néhol harisnyát húztak a fejükre, és kenderkócot rögzítettek szakállként arcukra. Ezt a szokást alakoskodásnak hívták, a résztvevőit alakoskodónak. Hol ijesztgetés, hol a baj távol tartása volt a célja ennek a néphagyománynak.

Az alakoskodásnak volt egy olyan változata is, mikor püspöknek öltözött ember is részt vett a látogatásokon, aki a gyerekekkel imádkozott, vizsgáztatta, jutalmazta s büntette őket.

A Mikulás napi tilalom ezen hagyomány ellen lépett fel.

Az 1920-as években kezdett el hazánkban terjedni a Mikulás esti ajándékozási szokás, melynek hazánkban is többféle formája volt ismert. Hol a csizmát, cipőt tették az ajtó elé vagy ablakba, hol a Mikulás látogat el az otthonokba. A jó gyerekeknek a szülők az ablakba helyezett csizmába cukorkát, diót tettek, a rosszabbaknak a virgács mellé krumpli és vöröshagyma is járt.

Az 1930-as, 1940-es években jelent meg a már piros ruhás Mikulás mellett a krampusz vagy az ördög.

Kép: Joulupukin Kammari / Santaclauslive.com

A Mikulás Magyarországon és más országokban december 5-e éjszakáján érkezik a gyerekekhez, de vannak országok, ahová csak december 6 estéjére érkezik, míg sok helyen december 24 éjszakáján. A legtöbb országban a gyermekek is ajándékot hagynak a Mikulásnak vagy rénszarvasainknak – ez a viszontajándékozás idehaza nem elterjedt hagyomány.

A lappföldi Joulupukki lakhelye – Korvatunturi
Fotó: Laundelles

Mikulás vagy Télapó?

Sokszor vált ki vitát e kérdés, és sokan – tévesen – a Télapó szót mesterségesen a szovjet-orosz kultúra hazai erőltetéseként értékelik a Дед Мороз ’Fagy apó’ fordításaként. A Mikulás szó a szlovák Miklós fordítása. Ugyanakkor Magyarországon a Télapó szó külön írva ugyan, de Arany János, Mikszáth Kálmán műveiben is szerepelt. Komjáthy Jenő 1895-ben már egyben írta le, Télapó.

“Télapónak hó szakálla

Feje tarkó, ing a lába,

Lehe jégcsap, képe ráncos,

Járja a haláli táncot.

Zúz a szárnya, bús az árnya,

De a táncot egyre járja.”

A szovjet-orosz hatás először 1927-ben egy orosz mesejátékban mutatkozott meg először.

A svéd Jultomten manó
Fotó: Tinefis Krivna Ord

Igazából azonban mindegy, hogy Mikulás vagy Télapó, vagy akár Father Christmas (Karácsony atyja), Joulupukki (finn, Lappföld), Julemand (dán Karácsonyember), Jultomten manó (svéd), Père Noël (francia), Santa Claus, Weihnachtsmann (Karácsonyapó) stb. – egy nagyon fontos közös vonásuk van és ez az egyetlen, ami számít, boldogságot hoznak gyermekeink szívébe.

Budapest, 2016. december 1. Joulupukki, a lappföldi Mikulás Budapesten, a Magyar Állami Operaházban 2016. december 1-jén. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Joulupukki, a lappföldi Mikulás Budapesten, a Magyar Állami Operaházban 2016. december 1-jén. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Összeállította: Király-Dobos Beatrix

 

hirdetés

Életszépítők

Hobbiblogként cseppentem a virtuális világba 2012-ben. Sokat változtam azóta. Kitartó kis csapat áll mögöttem.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás