Ami eltűnhet, az el is tűnik. Az első iskolai hét mérlege egy anyuka szemével

hirdetés

Szeptember 1-jén új időszámítás kezdődött a családunk életében. Becsengettek. Íme, az első bő egy hét mérlege anyai szemmel.

Fiacskám eddig minden egyes tanítási napon elhagyott valamit.

Az első tornaóra után hiányzott a tornazsákjából egy fehér póló (később előkerült, valószínűleg az öltözőben hagyta el), elnyelt a föld két hegyezőt, legalább féltucat (névvel ellátott) ceruzát, továbbá két tankönyvet (!). A magyar és matek könyvet a tanítónők a gyerekek bevonásával nagy erőkkel keresik, remélem, megkerülnek.

Első nap, úton a tanévnyitóra
Első nap, úton a tanévnyitóra

Az első tornaórán a fiam hosszú melegítőnadrágban jelent meg, a futkosásnak és a nyárias időjárásnak köszönhetően sikerült is csatakosra izzadnia.

A tanítónénijével közölte, hogy nincs rövid tornanacija; mindeközben a beavatásra váró ruhanemű a tornazsákban lapult. Ráadásul együtt raktuk bele itthon…

Az ovi után a szétszórtság ezen foka számomra új (szokatlan) jelenség, igaz, az óvodában nem kellett vigyáznia a cuccaira, minden holmi – jellemzően csak ruha – egy helyen volt az ovis zsákban. Mindenesetre elkezdtem magamnak írni a (rohamosan) fogyó eszközök listáját. Ha a tendencia folytatódik, a ceruzák és a hegyezők utánpótlásáról hetente gondoskodni kell – tűrőképességemet a 11. új hegyező beszerzéséig mosolyogva acélozom. Bízom abban, hogy póló, cipő, nagykabát, iskolatáska, ingyenes tankönyv nem kerül az Eltűnés miatt rendszeresen beszerzendő dolgok listájára.

faragas
Amikor azt hiszed, hogy végre sikerül kifaragni, huszadszor is elkezd mozogni vagy letörik a hegye.

Bizonyos taneszközöket nem eltűnés, hanem gyors kopás miatt érdemes tucatnyi adagban beszerezni. Ilyen a postairón, a 2in1 ceruza, aminek az egyik fele kék, a másik piros. Ez nálunk egy hét alatt 10 centit zsugorodott, ami azt is jelenthetné, hogy nagyon be vannak fogva a gyerekek. Ám az ok ennél sokkal prózaibb: bizonyos ceruzák faragásra tökéletesen alkalmatlanok. Amikor azt hiszed, hogy végre sikerül kifaragni, huszadszor is elkezd mozogni vagy letörik a hegye. (A jól csengő márkanév nem mindig takar kifogástalan minőséget.)

Az ergonomikus iskolatáskát szeptember 1-je óta nem láttuk itthon, hét tanítási nap után, pénteken hoztuk haza először. Elégedetten konstatáltam, hogy a táska nincs összefirkálva, kilyukasztva, tea által nyakon öntve. A benne lapuló, még egyszer sem használt füzetek némelyike viszont már most szamárfüles és gyűrött. Legszívesebben nekik esnék vasalóval.

Ami a beilleszkedést illeti; az iskola a fiam számára egyelőre egy hatalmas buli, s ennek megfelelően is viselkedik. Lelkesen jár; kifejezett kérése, hogy reggel háromnegyed helyett fél nyolcra vigyem be.

Szülőként a napi időbeosztásunk hangyányit változott az ovihoz képest, de a változás kifejezetten pozitív hatású: korábban indul és korábban ér véget a nap, mint az ovis években. Amit a fiam problémázás nélkül elfogadott: tévézés nincs hétköznapokon. (Hétvégén sem nagyon; a tv-n jellemzően mesét nézünk, zenét hallgatunk DVD-ről vagy a YouTube-ról.) Este héttől készülődünk a lefekvésre, nyolc után alszik. Könnyen, vidáman ébred; nem várja meg, hogy fél hétkor ébressze a mini vekkere. (Amint meghallja, hogy 6 után főzöm a reggeli kávém, vigyorogva kitámolyog a szobájából.)

A reggeli öltözéssel sincs különösebb gond, már csak ötször-hatszor kell megkérnem, hogy vegye fel végre a ruháit.

El tudunk indulni időben, nincs rohanás, nyugodtan érkezünk a suliba. A napközi 15.30-ig tart, ekkortól lehet a gyerekekért menni. Kifejezett kérése volt, hogy később menjünk érte, mert a házi feladatok megoldása után szeretne lemenni a többiekkel az udvarra.

Örülnék, ha a napköziben a házi feladataira jobban tudna koncentrálni. Ha a csibészkedésért járna piros pont, egy hét alatt legalább egy piros csillagot begyűjtöttünk volna (tíz piros pont után jár). Szerencsére fekete pont sem jár érte, ahogy elsőben a gyengébb teljesítményért sem.

Az iskolánkat az eddigi benyomások szerint gyerekcentrikus, barátságos intézménynek látom; a 45 perces tanórákon fél órát szánnak a tanulásra, a fennmaradó negyed órában játékos feladatokat kapnak a gyerekek. Az osztálylétszám 22 – optimális -, a fiúk vannak többségben (13). (Jogszabály rendelkezik arról, hogy az első évfolyamon a maximális osztálylétszám 27 fő lehet. Van olyan iskola a közelünkben, ahol engedéllyel 30-32 fős osztályokat indítottak. Sokkal kevesebb figyelem jut egy gyerekre…) Nálunk az osztályterem hátsó részében játszósarkot alakítottak ki – ez kifejezetten tetszik (a gyerekeknek is). Elsőben is minden nap van testnevelés óra, amit hasznosnak tartok; a hátulütője, hogy elméletileg naponta kellene tiszta tornaruháról gondoskodni, ám ezt a gyakorlatban elég macerás megoldani.

tanev

Az első hét benyomása, hogy az átállás a legtöbb gyerek számára megpróbáló, elfáradnak a nap, s főleg a hét végére. Jól érzékelteti ezt, hogy péntek délután 25 perc alatt tettük meg gyalogosan az egyébként 10-12 perces utat hazáig.

 

Életszépítők

Hobbiblogként cseppentem a virtuális világba 2012-ben. Sokat változtam azóta. Kitartó kis csapat áll mögöttem.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás