Iszol te rendesen? A kiszáradástól a vízmérgezésig. A gyerekeknek több folyadékra van szükségük, mint a felnőtteknek
Inni kell, a folyadékfogyasztás fontos. Ezt mindenki tudja. Ennek ellenére a lakosság nagy része dehidrált, szükségleteihez képest keveset iszik. Miért?
A víz az élet alapja. Szervezetünk működéséhez vízre van szükségünk. A sejtekben zajló biokémiai folyamatok is vízben mennek végbe. Testünk tömegének 50-70 százaléka víz. Ez az arány csecsemőknél a legnagyobb, a kör előre haladtával csökken. Ennek megfelelően alakul a folyadékszükséglet is.
Egy gyereknek súlyához mérten arányosan több folyadékra van szüksége, mint egy felnőtt, vagy idős embernek. Kisgyermekek esetén ez az érték 110ml/ttkg (testtömeg kilogramm, tehát ezt az értéket meg kell szorozni annyival, ahány kiló az illető), felnőttek esetén 33ml/ttkg, időseknél 25ml/ttkg körül alakul. Ezen adatok természetesen függenek a környezettől és a fizikai aktivitástól: folyadékigényünk nyáron, nagy melegben, sportolás közben jelentősen megnövekszik, hiszen izzadással sok vizet veszítünk. Egyes betegségek is jelentősen megnövekszik folyadékigényünk: hányós, hasmenéses, állapotok, láz.
A folyadékpótlást napközben egyenletesen elosztva biztosítsuk, a legjobb, ha óránként megiszunk 1-1 pohár tiszta vizet.
A nem pótolt folyadék dehidrációhoz (kiszáradáshoz) vezet. Ilyen esetben a szervezet nem tud optimálisan működni; csökken a koncentrációképesség, fáradtság, fejfájás, esetenként szédülés jelentkezik. Vesénknek is nehezebb dolga lesz, nem tudja hatékonyan eltávolítani a salakanyagokat. Zavar keletkezhet a cukor anyagcserében, és egyéb anyagcsere-folyamatokban is. Ennek jele lehet az acetonos lehelet, ami cukorbetegek esetén kiszáradás nélkül is jelen lehet.
Kiszáradás szempontjából a csecsemők és kisgyermekek, valamint az idős emberek vannak veszélyeztetettebb helyzetben. Szervezetünk víztartalmának maximum 1 százalékos napi ingadozása mellett képes optimális működésre.
Kis mértékű dehidráció gyakran jelentkezik gyermekeknél, akik az iskolában nem, vagy alig isznak, sokszor késő délutánig összesen maximum 4-5 deciliter folyadékot fogyasztanak, ami nagyon kevés. Nem csoda, hogy délutánra elfáradnak, koncentráló képességük jelentősen csökken.
Fogyókúra esetén is különösen fontos a vízfogyasztás, hiszen a lebomló zsírsejtekben tárolt méreganyagok kiürüléséhez is elengedhetetlen a bőséges folyadékbevitel.
Gyereknél az I-es típusú cukorbetegség tünete lehet a megnövekedett folyadékfogyasztás állandó szomjúsággal és gyakori vizeléssel, főleg ha fáradtsággal, levertséggel és fogyással jár együtt; gyanú esetén sürgősen forduljon orvoshoz!
A folyadékfogyasztásba beleszámít az ételek, gyümölcsök folyadéktartalma is. A kávé, a töményebb alkoholos italok vízhajtó hatásúak, nem számítanak.
Teljes vízigényünk fedezéséhez a legjobb, ha többnyire tiszta vizet, cukrozatlan, gyógynövényekből készült teákat, citromos vizet iszunk. Igény szerint szoptatott csecsemő folyadékigényét az anyatej fedezi, nem szükséges külön vizet innia.
Miért nem iszunk?
Mert nem tudjuk, hogy szomjasak vagyunk.
Az emberek többsége kevés folyadékot fogyaszt, és azon belül is főleg a víz aránya kevés. Amennyiben a folyadékot nem vízzel, hanem cukrozott/édesített üdítőitalokkal, tejjel pótoljuk, agyunk összeköti a folyadékbevitelt a táplálékbevitellel. Ezután, amikor szervezetünk szomjúságot jelez, egyből kapcsolódik hozzá a táplálékbevitel információja és az érzés összekeveredik: már nem tudjuk azonosítani, így éhségként éljük meg. Ennek megfelelően cselekszünk: nem iszunk, hanem eszünk. Ez a feleslegesen elfogyasztott étel hozzájárulhat a túlsúly kialakulásához és az inger fő oka sem szűnik meg: továbbra is vízre lenne szükségünk.
Mindezt tudatosítva figyelhetünk szervezetünk igényeire, és néhány hét rendszeres vízivás hatására egyre gyakrabban tudjuk azonosítani, mire is van valójában szükségünk.
Akármennyit ihatunk?
Egészséges felnőtt embernek számára kiegyensúlyozott táplálkozás esetén normál körülmények között napi 4-5 liter egyenletesen elosztott folyadék fogyasztásának káros hatása nincs.
Vesebetegek, főleg dializált betegek, valamint súlyos szívelégtelenség esetén fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre, hiszen náluk a túl kevés és a túlzott folyadékfogyasztás is veszélyes lehet. (Egyéb kórképeknek is van folyadékháztartást befolyásoló hatása, de erre nem térek ki.)
A mértéktelen folyadékfogyasztás egészséges emberekre is káros lehet. Bizonyos partidrogok (pl. extasy) hatására rövid időn belül több liter vizet is elfogyaszthatnak. A vér túlságosan felhígul, lecsökken a nátriumszintje – vízmérgezés alakul ki. Tünetei: szédülés, hányás, fejfájás, étvágytalanság, izomgyengeség, eszméletvesztés. A vízmérgezés agykárosodáshoz, akár halálhoz is vezethet.
Érdekességként: a sör is nátriumszegény ital, nagy mennyiségű fogyasztása esetén vízmérgezéses tünetek jelentkezhetnek; ezért terjedt el a sörkorcsolyák, sós rágcsák fogyasztásának szokása sörözés közben, ezzel öntudatlanul is kivédve a veszélyes következményeket.
1984-ben születtem, gyermekkoromban főleg a misztikus Kelet, Dél-Amerika és a meditációs technikák érdekeltek, az iskolában pedig a biológia és a kémia kötött le, így végül orvosi pályára kerültem. Szakdolgozatomat a neuropszichiátrián írtam betegségek és személyiségjegyek kapcsolatait vizsgálva. Az egyetem után rehabilitációs rezidens voltam, ritka betegségem miatt azonban 3 év után ott kellett hagynom a kötött munkaidejű, megterhelő orvosi munkát. Azóta – a gyógyulás útját kutatva – alternatív orvosok mellett dolgoztam, és természetgyógyászatot tanultam (fitoterápia, recall healing, AMM). Mivel állapotom kordában tartásában sokat segít a diéta, ennek összefüggéseibe is beleástam magam.
Szeretek sütni, főzni, igazi kihívásként élem meg, hogy mindenevő párom, és két eleven kislányom is szívesen megegyék az egészséges, gluténmentes ételeket, amiket készítek.