Elégedettség vagy elégedetlenség? Melyiket választod?

hirdetés

Boldogságkeresésünk során rengetegszer futunk bele a jó tanácsba: légy elégedett azzal, amid van! Ebből azt gondolhatjuk, az elégedettség jó dolog, az elégedetlenség pedig rossz. Azután azt is látjuk, hogy bizony a fejlődés, javulás mindig egyfajta elégedetlenségből indult el, valahol, valaki nem elégedett meg azzal, ami volt. E ponton könnyű megzavarodni, pedig…

Egy kis logikával kezdem: hétköznapi fizikai világunkban két állapotot ismerünk: vagy igen, vagy nem. A számítógép is két értékkel operál: 1 vagy 0. Valami vagy jó, vagy rossz. A kvantumfizika világába belépve megjelenik az „egynulla” fogalma, egymásra vetített 1 és 0 karakterekkel ábrázolják, amikor egyidejűleg, egymást nem kizárva létezik az igen és a nem is. S bár így kissé komplikáltabb a dolog, ha odafigyelünk, láthatjuk, világunk valójában inkább ezen összetett valóság szerint működik. Jó és rossz, egyszerre.

Még mélyebbre ásva azt állapíthatjuk meg, hogy ha két minőségből (jó és rossz) választhatunk, tulajdonképpen négy választásunk van: egyik, másik, mindkettő vagy egyik sem.

Valami tehát vagy jó, vagy rossz, vagy jó is és rossz is, vagy se nem jó, se nem rossz.

Ha már kellőképpen össze vagy zavarodva, nézzük meg mindezt az elégedettség-elégedetlenség témakörében. Két hete az ideák értelméről volt szó. Kiderült, egész ma ismert civilizációnk, kultúránk arra épült, hogy egy-egy ember hasznát vette ideáinak, ahelyett, hogy zavaró, fájdalmas álmoknak tekintve száműzte volna őket, saját lelki nyugalma érdekében. Végső soron tehát az ideák léte elégedetlenséget szül. Oda a boldogsághoz vezető elégedettség. Vagy mégsem?

Ha el tudjuk fogadni a kvantumvilág négyféle (egyik, másik, mindkettő, egyik sem) egyidejű valóságát, akkor megérthetjük, szó sincs arról, hogy vagy elégedettek vagyunk, vagy elégedetlenek, és az egyik jót tesz nekünk, a másik a kárunkra van.

Lehetünk elégedettek úgy, hogy abból lelki nyugalom, derű, s ebből belső erő születik, így ekkor az elégedettség jó.
Lehetünk elégedettek úgy is, hogy „belepunnyadunk” pohos, áporodott valóságunkba, elveszítjük cselekvőképességünket, lelki békének hazudva apátiánkat és rezignációnkat.
Lehetünk elégedetlenek úgy, hogy csak morgunk, mérgelődünk, a hiányokra koncentrálunk, tehetetlenségünket hangsúlyozzuk, lerombolva maradék erőinket.
Lehetünk elégedetlenek úgy is, hogy az változtatásra inspirál, erőinket hadrendbe szedjük, s elégedetlenségünk mentén új valóságot tervezünk és valósítunk meg.

Egyidejűleg lehetünk elégedettek és elégedetlenek negatív módon: jó ez így, bár kicsit sárga, kicsit savanyú…

Lehetünk szintén egyszerre mindkét állapotban konstruktívan is: elégedetlenségünk változtatásra késztet, elégedettségünk megnyugtat, így nyugodt erővel még hatékonyabban, harag, felháborodás, rossz hangulat nélkül tudunk jobb valóságot formálni.

Lehetünk az „egyik sem” állapotában, állást nem foglalva, úgy, hogy nem foglalkozunk a kérdéssel, nem minősítünk, nem kategorizálunk, nem fókuszálunk magunkban az elégedettség vagy elégedetlenség kérdésére, hanem valamilyen más forrásból cselekszünk. E legutóbbi állapotnak is lehet pozitív vagy negatív kimenetele, attól függően, hogy milyen gyümölcsöt terem ez az állapot az életünkben.

Vissza a boldogságkereséshez, hiszen leginkább ez érdekel bennünket (ezt a cikket is ezért olvasod, mi másért?:), melyik verzió vezet el a boldogsághoz? Jó dolog a kvantumszemlélet, hiszen máris nem kettő, hanem négy (sőt, nyolc) lehetőségből válogathatunk. Persze nem elég a listáról kiválasztani a legjobban hangzó pontot, meg kell figyelnünk önmagunkban, mi az, ami természetesen, könnyen jön. Amit megszoktunk, amit ismerünk. Ahhoz kell ugyanis a legkevesebb energia. Ha azt látjuk, hogy ez nem a legpozitívabb lehetőség, akkor kezdődik a belső munka: átformálni magunkat úgy, hogy az elégedettség és az elégedetlenség egyaránt a boldogság és kiteljesedettség felé vigyen.

Major Virág

Energetikai tréner, spirituális tanácsadó

Egyrészt feladatnak tekintem az életet, másrészt tudom, hogy örömre és boldogságra vagyunk „tervezve”, s azt is tudom, hogy ez csupán elhatározás kérdése. Az élet maga a csoda. Az, hogy van. Szépnek látni valamit elhatározás kérdése, tehát – tiszta szemmel – mindent, mindig szépnek láthatunk. Az élet ráadásul állandóan változik, nincs két egyforma pont térben és időben, és ez az ötletgazdagság lenyűgöz. Az élet a terep, az esély a boldogságra. Azt hiszem, ez igazán szép benne.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás