Ernest Hemingway után kószálva. Az olasz grófnő, Adriana Ivancich, a Papa utolsó szerelme (1.)

hirdetés

hirdetés

Minden bizonnyal sokan vagyunk szomorú magyarok, akiket régóta megvidámít, amikor megérkezünk az észak-itáliai vidék folyókkal és csatornákkal átszelt mosolygós, zöld síkságaira, ahol vöröses campanilék szúrnak bele az éles kék fénybe, és bágyadtan ódon gazdasági épületek terülnek el, ahol egykor gabonát, dohányt szárítottak a régi gazdák, miközben déltájt behúzódtak a lugas hűvösébe, és a húsok zaftjától nedvező tészták gőze, no meg a mély bíbor Valpolicellák gyümölcsös illata boldogította a dolgos napot.

Boldognak lenni megyünk erre a vidékre, simogattatni bőrünket a forró fuvallatú széllel, acélosítani testünket a hűvösen megtörő hullámokkal, a kiszabott időben odavalósinak érezni magunkat, mediterránnak, ami nem csupán földrajzi elhelyezkedés, hanem fűszer, vallás, életkedv, bölcsesség. Szeretnénk elhinni darab ideig, hogy nem csupán arra vagyunk hivatva, hogy sötét és tarjagos felhők vonuljanak át bennünk.

Ám ki gondolná az ódon caorlei Europa kávézó teraszán, a reggel barnán keserű ízével a szánkban, hogy a halpiac mögötti lagúnákon ki lehet hajózni azokhoz a vizekhez, ahol a negyvenes évek végén a novemberi férfias ködben maga Ernest Hemingway húzódott le egy csónak aljára, hogy éberen figyelje a vadkacsák röptét, és vadászpuskáját a vállához szorítsa, megcélozva a hencegésre való szépséges madarakat. S mivel a férfiak imája a hencegés, egy ifjú hölgy is itt került Hemingway csapdájába, éppen egy vadászat alkalmával. Amikor tehát Caorléba, Lignano Sabbiadoroba, Latisanara, vagy éppen Piave S’ Donába utazunk, kicsikét – még ha eddig nem is tudtunk róla – Ernest Papa nyomába szegődünk, utána kószálunk.

Hemingway féktelen fellángolásai a harctereken vagy a női szoknyák környékén keresendő, gyakran a kettő együtt is megjelent az író viharos életében.

Ernest Hemingway
Agnes von Kurowska és Hamingway

Még 1918-ban kamaszos virtussal kezdett vitézkedni a olasz hadszíntéren, Fossalta di Piavénél súlyosan meg is sebesült, kórházba került, ahol Agnes von Kurowska lett az őrző angyala, ez a légies szépségű ápolónő, akibe a sebesülés lázain túl is bele kellett betegedni. Olyannyira, hogy a Búcsú a fegyverektől című nagy sikerű regény hősnője lett az áldozatos leányzó, aki a való életben más férfit választott társául. Aztán spanyol polgárháború, majd partraszállás, bevonulás Párizsba, újabb hadszínterek és egy szépséges haditudósító Martha Gellhorn, adrenalin és libidó bonbonok tömkelege, Hemingway szívének kedves terepek és indulatok.

martha_gellhorn
Hemingway és Martha Gellhorn
martha_hemingway
Hemingway Mary Welsh-sel

A béke jó, de a béke unalmas, 1948-ban Ernest Hemingway fölkapaszkodik a Jagello nevű óceánjáróra Havannában és meg sem áll Genováig, útitársa legújabb felesége Mary Welsh, aki szintén harctereken edződött, mint tudósító, bár legalább ilyen harctérnek számított a Papa feleségének lenni. Hemingway itáliai emlékei után kajtat, régen írt már igazán jó könyvet, úgy gondolja a Fossalta környéki emlékek majd ismét átlengik az érzékeit, a szembesülés az olasz tájjal, illatokkal, fényekkel és édes búslakodással, talán újabb regényt szülhetnek.

Októberben érkeznek Maryvel Velencébe, kezdetekben nincsenek tőle elájulva, kényelmetlen és szűk a szoba, amit kivesznek, de a szállodai ablakuk mégis Santa Maria Della Salute tornyai néz a Canal Grande túlsó oldalán, és Mary fölfigyel arra, hogy a harangok, amik szinte egész nap szólnak, nem olyan éles, bántó csengéssel zúgnak, mint máshol, mert a víz, a tenger valahogy ellágyítja a hangjukat. És valahogy a tenger ugyanezt teszi az emberi lélekkel is, minden haragos zúgást a szív szintjére hoz le és ellágyítja. Talán ezért is olyan sajgó a vágy a tenger után, ha be vagyunk zárva kilencvenháromezer négyzetméteren.

A november már Torcello szigetén és a lagúnák világában találja az írót, s miközben kényelmes szállásukon a kandalló előtt hallgatják az égő bükk ropogását és amaronét kortyolgatnak, a falakon levő árnyak egy őrnaggyá alakulnak, aki visszatér a régi csaták színhelyére, kicsit beteges, kicsit kopottas már, de a virtus a régi és máris kész Dick őrnagy alakja, aki lassan ötven esztendős, de nem felejti a régi harcokat, amelyek persze nem hasonlíthatóak egy vadkacsa vadászathoz a lagúnák világában, ami ennek ellenére mégis valami furcsa izgalom, kicsi remegés gyomortájékon.

09_hemingway_e_adriana_ivancich
Adriana Ivancich grófnő és Hemingway

Mary az öreg Buickkal, amit áthoztak hajón Kubából, elutazik Firenzébe, Hemingway pedig egyedül marad, azzal a szándékkal, hogy odaáll a kézirat fölé, hiszen a Papa legtöbbször állva dolgozott, hogy szárazon tartsa a puskaport, hogy mozgásban legyen a vérkeringése, hogy jusson az agynak bőven, de betaláljon a szívbe is. Közben a környékbeli arisztokrácia fölfedezi magának a híres amerikai írót, Franchetti báró kacsavadászatra hívja a Tagliamento környékére, ahol Hemingwayt megérintette az illatos mocsár az alkony rózsaszín-ezüstjével, a mocsár, aminek környékén minden zöld és rozsda színű, távolban pedig füstös, kék hegyek húzódnak.

Ekkor ismerkedik meg a 18 esztendős, Adriana Ivancich grófnővel, akinek felmenői dalmáciai hajó- és földtulajdonosok, diplomaták, az igéző szépségű, kreol bőrű, sötét hajú lány, pedig elegáns, ugyanakkor érzékien izgalmas. Családi farmjukat San Michelében éppen az amerikai légierő bombázói tették a földdel egyenlővé úgy, hogy csak a dohány szárításra használt pajta és a mellette levő kis kápolna maradt épen, pedig a fő épületet ugyanaz a Baldassare Longhena tervezte, aki Velencében a Santa Maria Della Salute székesegyházat.

Ennyi szépség és ragyogó történelem láttán eléggé furcsán hat, amikor Carlo Kechler a következő vadászatra meghívja a lányt, érte megy az íróval, akit úgy mutat be, mint akiért most egész Velence rajong. Adriana csak annyit mond, sajnálja, de nem nagyon ismeri Hemingway műveit, amit Papa azzal told meg, hogy lám, nem valami jól tanítják az irodalmat Itáliában.
A kicsikét csipkelődő ismerkedés utáni fura fájdalmat még lehet fokozni, a vadászatot szinte elmossa az eső, a csónakokból kikandikáló fejek bőven kapnak a lagúnák permetéből. A parton tüzet raknak a halászok, Adriana nedves haját kibontva igyekszik a tűz közelében megszárítani, a hallgatag férfiaktól kérdi, hogy van-e fésű valakinél? Hemingway emelkedik föl, a zsákjához lép, előveszi a fésűjét, ketté töri és a felét Adriának nyújtja. Az imbolygó fényeknél rögtön észreveszi a lány pillantásának különös fényét, a szája sarkában megjelenő hamiskás, ugyanakkor elismerő mosolyt.
Hemingway majdnem ötven éves, Adriana tizennyolc, és a tűz lángra kap…

(Folytatjuk)

Nyitókép: Ernest Hemingway Torcellóban – Velencében, 1948  

A 2. rész itt olvasható >>

hirdetés

Fodor Sándor

Kommunikációs tanácsadó

Valahogy mindig az írás körül settenkedtem. Már az alsóbb iskolákban is valójában azért írtam a fogalmazás dolgozatokat, hogy valamiféle hatást váltsak ki a tanáraimból, majd egy-egy felolvasást követően az osztálytársaimból. Mindig is ez érdekelt az írásban, pár pillanatra, pár percre élménnyé változtatni a befogadónak a semmiből jött mondatokat. Végigjártam a szerkesztőségi ranglétrákat, gyakornoktól a megyei lap felelős szerkesztői pozíciójáig, mégsem ragadtam meg az újságírásnál, mert azt hiszem annál kíváncsibb vagyok, főként az emberekre. Az Életszépítők egy nyugodt hely ebben a rohanásban. Mert Élet és mert Szép. Jó néha pár írással megpihenni és némi vidáman-szomorkás hangulatot hozni.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás