Hepiend, vagy az élet végéig tartó utazás? George Clooney tényleg megtalálta az igazit

hirdetés

Egy férfi sármja egészen biztosan nem a küllemében keresendő. Nem is a gátlástalanságában és az arroganciájában. A sárm egyik édes fűszere az, ha egy férfi képes hallgatni, csendben maradni. És beszél helyette a szótlansága, a szeme melegsége és a mosolya, amit közelebb éreznek magukhoz a nők, mint minden mást, mert ez a mosoly a nőiségük boldogabb részét melegíti föl. Gondoljunk csak George Clooney csendes mosolyára, a szája sarkában megbúvó hallgatag biztatásra. És bár a sárm pozitív és vonzó tulajdonság, valahogy mégis sajog benne egy különös fájdalom, az elérhetetlenség fájdalma. Mert aki könnyen elérhető és megkapható, az nem feltétlenül sármos, sokkal inkább esetlenül pózoló ripacs, s a Holddal rokonságot tartó érzékeny nők azonnal megérzik, ha a vonzás csak hamis káprázat.

George Clooney, ez a Kentackyban született vidéki srác mindig is más közegben mozgott, soha nem ott, ahol könnyen elérhette volna bárki. A nagynénje Rosemary Clooney, mint ismert varieté sztár, olyanokkal parádézott a színpadon, mint Frank Sinatra és Sammy Davis, akiktől kisebb ajándékokat is kapott Georgie boy, miközben a fiú nyaranta a dohányföldeken dolgozott némi zsebpénzért, annak ellenére, hogy a szülei jómódban éltek. Anyja – mi más – szépségkirálynő volt, és a városi hivatalnál dolgozott, apja ismert televíziós műsorvezető. Talk show-kat vezetett, nagybátyja pedig, aki rendezőként öregbítette a család jó hírét, nagyon korán megdobta a zsenge fiút egy filmszereppel. Talán ennek hatására az ifjú George otthagyta az egyetemet és Hollywood-ban próbált szerencsét Rosemarie nagynéninél.

clooney1

És innét egyenes volt az út a televíziós sorozatokig; jött a Vészhelyzet, Ross doki, akiért minden nő örömest összeszedett volna egy annyira súlyos kimenetelű betegséget, hogy be kelljen feküdnie a sorozat kórházába. Aztán egy durva váltással (mással nem is lehetett volna) Tarantino mozijában reinkarnálódott, és alkonyattól pirkadatig tolta a véres rock and rollt a környék összes vámpírjával. Ezt követően már nem volt megállás. Clooneyt elérte a film, a sztárság, miközben ő maga próbált elérhetetlen maradni, inkább a barátaival lógott, vagy kedvenc házi malacát gyámolította.

Ám mielőtt előrántanánk a legismertebb közhelyet vele kapcsolatban, ami ugye arról szól, hogy Clooney megrögzött agglegény, aki már-már egy hipochonder szintjén retteg a házasságtól és a gyermekvállalástól, azért szabadjon megjegyezni, hogy a sztár egyszer már beletolta a fejét a hurokba, hiszen 1989-ben feleségül vette a balzsamos nevű Talia Balsam színésznőt. Három évig bírta, s hogy mekkora megrázkódtatást jelentett Clooney számára ez a három esztendő, mi sem jelzi jobban, hogy utána kétszer is fogadást kötött, hogy előbb negyven, majd ötven éves koráig nem követ el újabb őrültséget. És mindkétszer nyert.

Persze a nők nem hiányoztak az életéből, s a hancúrozásai azért látszólag komolynak tűntek, bár egyik alkalommal éppen aktuális, pincérnő szerelmével jelent meg az Oscar-díj átadón. Voltak egészen jó próbálkozásai is a nők területén, legalábbis olyanok, akiktől kapott valamit, mint mondjuk Elisabetta Canalis olasz színésznőtől, aki közel rántotta Clooney-t Itália gyönyörű szívéhez. Ebben az időben vett házat a Comói-tónál, s találta meg magában azt a mediterrán embert, akinek fűben, fában, tóban, tengerben, borban és pompás finomságokban van a boldogság, az élet édes ízeiben. És voltak különös választások is, mint Stacy Keibler, a birkózónő, akiről még azt is el lehetett képzelni, hogy a ficánkoló Clooney-t könnyedén behajítja a sarokba.

Ezekben az időkben meglehetősen markáns véleménye volt a párkapcsolatokról; Jack Kerouac sem írhatta volna szebben, amit Clooney nyilatkozott:

„Én nem a hepiendben hiszek, hanem az utazásban, ami az élet végéig tart. Nem jó, ha valaki túl fiatalon hal meg, de az sem ha túl öregen, mert sorra kikopnak mellőle a barátai. A házasság viszont annak való, aki családot akar.”

clooneyÍgy már érthető, hogy miért nem volt légből kapott az örökös agglegény legenda, miközben Clooney egyre inkább kilépett a szívtipró sorozatsztár kategóriából és egyre elhivatottabb, egyre fajsúlyosabb filmekben vállalt szerepet, miközben az Ocean-sorozat tényleg a legnagyobb hollywoodi sztárok sorába emelte. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb elkötelezettsége is az imidzs része lett. 2012-ben édesapjával együtt tartóztatták le és vették őrizetbe a szudáni nagykövetség előtt, ahol Szudán elnöke ellen tiltakoztak, mert Clooney véleménye szerint humanitárius katasztrófát veszélyeztetett azzal, hogy nem engedte át az élelmiszersegélyeket a határon.

Clooney-ban mindig is ott rezonált az igazságérzet és az elnyomottakkal, a kitaszítottakkal, a végveszélyben levőkkel való szolidaritás. Aztán 2014 tavaszán Olaszországban egy jótékonysági rendezvényen fölbukkant valaki, talán éppen Clooney jobbik része, vele együtt az élet jobbik része, az egzotikus szépségű, bejrúti születésű lány, akinek bőre a tejeskávé boldog nyugalmát ígérte, a mosolya pedig azt a kegyelmi pillanatot, amikor senki mást nem akar az ember maga körül, csak a mosoly viselőjét. A boldogító arab tüneményt Amal Alamuddinnak hívták, aki szinte elképzelhetetlen gyorsasággal, még annak az évnek az őszén fölvette a Mrs. Amal Clooney nevet.

Kisebb csoda történt, bár a világ hölgyeinek szívében egy percre megállt az élet. Mindezt senki nem remélte, senki sem hitte, talán még maga George Clooney sem. Ráadásul az ismerkedésük után Amal unottan csak egy e-mail címet adott a színésznek, sőt az első meghívását le is mondta azzal, hogy nagyon elfoglalt, nincs ideje vacsorázni menni. Vagyis nincs ideje George Clooney-val beülni egy puccos étterembe.

Emberek, ki ez a nő?

amal_clooney2

Nos, Amal Alamuddin egyik legfontosabb erénye az önállósága, a saját integritása, a szépségén is átütő önbecsülése. Amal az angol igazságügyi rendszer elismert szereplője, emberi- és nemzetközi joggal foglalkozó sztárügyvéd, törvényszéki képviselő, aki tanácsadója volt Kofi Annan egykori ENSZ főtitkárnak, a bahreini királynak és emberjogi képviselője Julia Timosenko bebörtönzött ukrán elnöknek. A Columbia egyetem vendég tanára, s mint emberi jogi képviselő, főként a kiadatási ügyek specialistája. Két éves volt, amikor a szülei elmenekültek Bejrútból, ahol édesanyja elismert újságíróként a libanoni napilap az Al Hayat szerkesztője volt, nagyapja pedig miniszter. Angliába, Buckinghamshire-ben telepedtek le, Amal oxfordi ösztöndíjjal szerzett diplomát, majd New York-ban tanult. Tökéletesen beszél angolul, franciául, arabul és mikor megjelenik valahol, egy pillanatra az az emberek érzése, hogy mégis rendben vannak a dolgok, mégis jó élni és mindennek méz íze lesz.

George Clooney döbbenten vette észre magán, hogy Amal mellett egyre nyitottabb lett és nem üti el jópofa humorral, ha az érzéseiről faggatják, hanem meri vállalni azokat. Addig gyengeségnek gondolta ezt, de a szépséges arab „sóhajjal” töltött idő ráébresztette, csak az igazán erős emberek képesek kimutatni az érzéseiket, mert megingathatatlanok.

„Sosem voltam boldogabb egy kapcsolatban, és nem is tudnék ennél jobbat elképzelni”, nyilatkozta Clooney az Esquire magazinnak. „Ötvenkét évesen megtaláltam életem szerelmét, ami leírhatatlan.”

clooney4S, hogy mennyire magával ragadta Clooney-t ez az érzés, nos, a márciusi találkozót követően áprilisban titokban eljegyezte a határozott, öntudatos, de finom lelkű szerelmét, és nem sokkal később, szeptemberben, Firenzében a Celebrity Fight Night rendezvényén Clooney egy tőle teljesen szokatlan és formabontó pohárköszöntővel rukkolt elő. Szinte elmerült Amal tekintetében, annál is inkább, mert szerelme meghatódva figyelte minden szavát. „El szeretném mondani”, kezdett bele Clooney, „el szeretném mondani neked a leendő feleségemnek, hogy nagyon szeretlek, és alig várom, hogy a férjed legyek.”

Nem kellett sokat várni. Ez a két szép ember, akik egyenként is a szépség megszállottjai, természetesen az eredendő szépség ősi fészkében Olaszországban tartották esküvőjüket, méghozzá Velencében. A több napos ceremónia minden pillanata az egyediségről, a kifinomult ízlésről, a szépség iránti hódolatról szólt. A nevek, a helyek, a színek, a formák, minden olyan volt, mint a bennünk pulzáló elvágyódás valami tökéletes szépségbe. A násznép és a vendégek, akik olyan hírességekből álltak, mint a két legjobb cimbi, Matt Damon és Brad Pitt, aztán Bill Murray, Bono, vagy Angelina Jolie és Cindy Crawford, a hétcsillagos Aman Calle Grande Hotelban húzódtak meg. A házassági ceremónián Clooney elegánsan egyszerű Giorgio Armani öltönyt viselt, Amal pedig egy kifinomultan könnyed Oscar de la Renta menyasszonyi ruhát; ezeket hajították maguk mögé a gyönyörűséges Hotel Cipriani Velencére néző szobájában, ahol a nászéjszakájukat töltötték.

Van itt ez az ötvenvalahány éves, a világtól elkényeztetett, jóképűnek mondott pasas, aki szerelme mellett megtanult hallgatni, csendben maradni. Beszél helyette a szótlansága, a szeme melegsége és a mosolya, amit közelebb éreznek magukhoz a nők, mint minden mást, mert ez a mosoly a nőiségük boldogabb részét melegíti föl. Sárm. A valódi sárm, ami a szépséges Amal számára már nem elérhetetlen, tehát nem sajog miatta valami különös fájdalom benne. Csak az egymásra találás öröme foglalkoztatja. És annak, hogy a gyengék védelmében már együtt állhatnak ki, hiszen Clooney is aktív résztvevője ezeknek az emberjogi megmozdulásoknak. Mindig arra vágyott, hogy valami nyomott hagyjon maga után, mondjuk öt-hat filmet, ami megmarad az emberekben. De most még irgalmasabb dolgot, még üdvözítőbbet talált Amallal együtt. A segítés csendes alázatát.

„Ha mások megsegítéséről van szó, Amal és én egészen más szinten kezdünk el mozogni, egy egészen más világban, ahol megmutathatjuk, mire vagyunk képesek. Mert nyoma van annak, amit teszünk.” Így George Clooney. Sármos, nem? Vagy annál, azért már lényegesen több…

Fodor Sándor

Kommunikációs tanácsadó

Valahogy mindig az írás körül settenkedtem. Már az alsóbb iskolákban is valójában azért írtam a fogalmazás dolgozatokat, hogy valamiféle hatást váltsak ki a tanáraimból, majd egy-egy felolvasást követően az osztálytársaimból. Mindig is ez érdekelt az írásban, pár pillanatra, pár percre élménnyé változtatni a befogadónak a semmiből jött mondatokat. Végigjártam a szerkesztőségi ranglétrákat, gyakornoktól a megyei lap felelős szerkesztői pozíciójáig, mégsem ragadtam meg az újságírásnál, mert azt hiszem annál kíváncsibb vagyok, főként az emberekre. Az Életszépítők egy nyugodt hely ebben a rohanásban. Mert Élet és mert Szép. Jó néha pár írással megpihenni és némi vidáman-szomorkás hangulatot hozni.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
1 hozzászólás
  1. Csodás leírás, idilli elképzelésekkel, a valós történéseket felszínesen ismerve!
    Ez azonban ténylegesen nem ez zajlik Náluk ahogyan írva vagyon:-)
    Mi van kifelé egészen mást mutatnak,mint ahogyan ezt Ők megélik!

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás