Érdemes-e gluténmentes diétát folytatni a jobb közérzet és egészség reményében? Szakértőnk válaszol

hirdetés

Napjainkban egyre többen döntenek a gluténmentes étrend mellett. Ennek magyarázata részben a diagnosztizált cöliákiások (köznyelven lisztérzékenyek) számának növekedése, az NCGS megjelenése a köztudatban, valamint az, hogy az egyes „divatdiéták” hatására a gluténfogyasztás lehetséges kontraindikációi reflektorfénybe kerültek.

Gluténmentes diéta kezdése előtt mindenképpen érdemes orvosi kivizsgáláson részt venni, ahol igazolhatják, vagy kizárhatják a cöliákiát, ami a bélbolyhok pusztulásával járó autoimmun betegség, valamint a búza allergiát, ami szintén más megítélés alá esik.

A cöliákia diagnózisát gyanú esetén gasztroenterológus szakorvos állíthatja fel (háziorvosi beutaló szükséges). A vizsgálatsorozat vérvétellel kezdődik, ahol laborban specifikus antitesteket keresnek (ttG, EMA). Pozitív szerológia után vékonybél-biopszia segítségével állapítják meg a bélbolyhok pusztulásának mértékét és állítják fel a diagnózist. Fontos, hogy a vizsgálatok befejeztéig fogyasszon glutént a beteg, mert diéta hatására a bélfal regenerálódik, az antitestek eltűnnek, és álnegatív leletet kapunk.

Otthon lehetőségünk van Biocard gyorsteszt segítségével ttG IgA antitestet nézni, ennek pozitivitása esetén mindenképpen gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges. A negatív Biocard teszt nem zárja ki teljesen a cöliákiát. Mivel genetikai háttere is van, fontos a családszűrés is. Az I. típusú diabétesz is hajlamosító tényező, évente kell ismételni a cöliákia szűrést.

Léteznek egyéb táplálékallergia tesztek, műszeres vizsgálatok is, ám ezek nem alkalmasak diagnózis felállítására.

wheat-995055_640A tudomány mai állása szerint a cöliákia (ahogy az egyéb autoimmun kórképek) nem gyógyítható, a szigorú gluténmentes diétát nem szabad abbahagyni. Vannak, akik nagyon érzékenyen reagálnak minimális mennyiségű gluténre is, mások akár nagyobb mennyiség esetén is tünetmentesek maradnak, ám a felszín alatt náluk is a bélbolyhok pusztulásával találkozunk, ami előbb-utóbb komoly problémákhoz vezet. Figyelni kell a címkéket: nyomokban glutént tartalmazhat, valamint a rejtett gluténtartalmat is: például sült krumpli, búzával készült szójaszósz, joghurt, csoki stb.

Cöliákia esetén szigorú gluténmentes diétát kell tartani, búzaallergia esetén elég a búzát (beleértve a gluténmentes búzakeményítőt is) kiiktatni az étrendből. Cöliákiáról, búzaallergiáról, NCGS-ről bővebben itt olvashattok.

Több neurológiai, pszichiátriai és autoimmun kórképben, RA, psoriasis, PCOS és inzulinrezisztencia esetén is javulást észleltek gluténmentes diéta hatására. Sok esetben próba-szerencse alapon kezdenek diétába, és a változások figyelembe vételével döntenek a továbbiakról. Ilyen esetben a diéta minimális ideje 6 hét, de sokszor csak hónapok múlva mutatkozik változás.

Sok esetben tapasztaltak komoly változásokat, tudományos cikkekben az erre vonatkozó bizonyítékok egyelőre ritkák, bár számuk egyre növekszik. (Egyes esetben cáfolják, mások inkább a lehetséges hatást és a további vizsgálatok szükségességét írják.) Összetett diéták hatását autizmusban és rheumatid artritis (RA)-ban is igazolták.

bojka_kenyer
Fotó: Bojka – Gluténmentes Vegán Pékség

Vajon érdemes-e próba-szerencse alapon gluténmentes diétába kezdeni pusztán a jobb közérzet és egészség reményében?

Ha az ember mindent ugyanúgy csinál, nem várhat változást. Néhány cikk felhívja az emberek figyelmét, hogy feleslegesen ne kövessenek diétákat, veszélyként bizonyos tápanyag-hiányállapotokat sorolnak fel.

Amennyiben a gluténmentes diéta kizárólag a glutén elhagyását, és helyette magas keményítőtartalmú, alacsony rosttartalmú pékáruk fogyasztását jelenti, a diéta valóban fokozott kockázatot jelent.

A keményítők a teljes gabonával ellentétben nem tartalmaznak ásványi anyagokat, sem fehérjét, és rostokat sem, amik kedvezően befolyásolják a szénhidrátok felszívódásának ütemét, valamint az emésztőrendszer optimális működésében is nagy szerepük van.

Ausztráliai kutatások bizonyították, hogy a szupermarketekben kapható gluténmentes élelmiszerek beltartalmi értéke (zömmel a magas keményítőtartalom miatt) lényegesen alacsonyabb a nem gluténmentesekénél. Gluténmentes élelmiszerek, főleg amik más allergénektől is mentesek, sokszor jóval több adalékanyagot tartalmaznak hagyományos társaiknál, hiszen a hasonló íz, állag elérését legkönnyebben adalékanyagokkal érik el.

A keményítőalapú, magasabb finomított szénhidrát és zsírtartalmú gluténmentes diéta a szervezet számára „üres kalóriát” biztosít, ami gyakran hízáshoz vezet, főleg olyan esetekben, amikor a gluténmentes diétát ép felszívódású emberek fogyás céljából kezdik el. Itt is, mint bármilyen diéta esetén, fontos lenne az étrend tudatos összeállítása.
Vajon vannak-e olyan kutatások, melyek a glutén jótékony hatását taglalják? Én nem találtam…

Kifejezetten a gluténra a szervezetnek nincs szüksége, hiszen az egy speciális fehérjecsoport, ami aminosavakból épül fel, és a szervezet egyébként is csak lebontott formában tudná hasznosítani, így önmagában annak kerülése megfelelő változatos táplálkozás mellett nem jár egészségügyi kockázattal.

Tudatosan összeállított, adalékanyagokban szegény (mentes) gluténmentes diétának káros hatása nincs, a lehetséges pozitív hatást (cöliákia kizárása után) tapasztalati úton tesztelhetjük. A tesztidőszak minimális ideje 6 hét.

Felhasznált forrásanyagok

Contemporary Dietary Practices: FODMAPs and Beyond

Benefits of gluten-free diet: myth or reality?

Celiac disease, wheat allergy, and gluten sensitivity: when gluten free is not a fad

Gluten-free diet as a therapeutic approach in psoriatic patients: if yes, when

Are gluten-free foods healthier than non-gluten-free foods? An evaluation of supermarket products in Australia

The relationship of autism and gluten

Controlled trial of fasting and one-year vegetarian diet in rheumatoid arthritis

Gluten Intolerance and Neurodevelopmental Disorders: Is Nitric Oxide the Common Biomarker Linking These Conditions?

Neurological Dysfunction in Coeliac Disease and Non-Coeliac Gluten Sensitivity

Kapcsolódó összeállításunk

A veszélyes hármas: búza, árpa, rozs. Amikor a gabona lassan ölő méreg. Cöliákia és gluténmentes étrend

Dr. Kapros Lilla

Általános orvos, természetgyógyász

1984-ben születtem, gyermekkoromban főleg a misztikus Kelet, Dél-Amerika és a meditációs technikák érdekeltek, az iskolában pedig a biológia és a kémia kötött le, így végül orvosi pályára kerültem. Szakdolgozatomat a neuropszichiátrián írtam betegségek és személyiségjegyek kapcsolatait vizsgálva. Az egyetem után rehabilitációs rezidens voltam, ritka betegségem miatt azonban 3 év után ott kellett hagynom a kötött munkaidejű, megterhelő orvosi munkát. Azóta - a gyógyulás útját kutatva - alternatív orvosok mellett dolgoztam, és természetgyógyászatot tanultam (fitoterápia, recall healing, AMM). Mivel állapotom kordában tartásában sokat segít a diéta, ennek összefüggéseibe is beleástam magam. Szeretek sütni, főzni, igazi kihívásként élem meg, hogy mindenevő párom, és két eleven kislányom is szívesen megegyék az egészséges, gluténmentes ételeket, amiket készítek.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás