Mit jelent a hőguta? Mik a tünetei? Miért kell komolyan venni?

Megtörtént eset. A Balatonban egy úszó felfigyelt egy furcsán viselkedő fiatalemberre, aki a fejét ritmikusan a vízbe tette, majd kiemelte. Feltűnt, hogy az úszást imitáló mozgás ellenére a fiú nem halad a vízben. A nő odaúszott hozzá, és feltett neki néhány kérdést. A fiú válaszaiból derült ki, hogy baj van: félrebeszélt. Elvesztette a kapcsolatát a valósággal. Ahogy mondani szokás: térben és időben dezorientált volt. A nő kisegítette a fiút a partra, a strand személyzete mentőt hívott. A nő valószínűleg megmentette a fiatalember életét. Figyeljünk másokra!

Kánikulában gyakran dobálózunk olyan szavakkal, mint a „napszúrás”, a „kimelegedés” vagy a „hőguta”. Bár sokszor szinonimaként használjuk őket, az orvostudomány éles vonalat húz közéjük. Míg a napszúrás kellemetlen, addig a hőguta egy közvetlenül életveszélyes, azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapot. Mi történik ilyenkor pontosan a testünkben, és miért nem szabad félvállról venni?

Amikor a belső termosztát feladja a harcot

A hőguta, orvosi nevén heatstroke, a hőséggel összefüggő egészségügyi zavarok legsúlyosabb formája. Lényegében a szervezet hőszabályozó rendszerének a teljes összeomlását jelenti.

Normál esetben az agyunkban található hipotalamusz – mint egy precíz belső termosztát – 36,5–37 °C között tartja a maghőmérsékletünket. Ha melegünk van, izzadni kezdünk, a bőrünk erei kitágulnak, és a párolgás útján hőt adunk le.

Hőguta során ez a rendszer felmondja a szolgálatot. A szervezet több hőt termel vagy vesz fel a környezetéből, mint amennyit képes leadni. Ennek következtében a test maghőmérséklete rohamosan megemelkedik, és átlépi a kritikus 40 °C-os vagy afeletti határt.

A legfontosabb különbség: a napszúrást a közvetlen, fejet érő napsugárzás okozzam akár hűvösebb időben is, míg a hőgutához nem szükséges közvetlen napfény. Egy fülledt, zárt, magas páratartalmú helyiségben vagy autóban is kialakulhat.

Klasszikus és terheléses hőguta

Az ún. klasszikus hőguta elsősorban az időseket, krónikus betegeket vagy csecsemőket érinti tartós hőhullámok idején. Ilyenkor a szervezet alapból gyengébb hőszabályozása vall kudarcot, gyakran napok alatt, szinte észrevétlenül.

A terheléses hőguta fiatal, egészséges embereknél (sportolók, fizikai munkások) fordul elő, akik nehéz fizikai tevékenységet végeznek magas hőmérsékleten és/vagy páratartalomban. Ilyenkor a belső hőtermelés olyan gyors, hogy a test képtelen lekövetni.

Miről ismerhető fel? A kritikus tünetek

A hőguta nem csupán abból áll, hogy az érintett nagyon izzad és szomjas. Sőt, az egyik legcsalókább jele éppen az izzadás hiánya is lehet.

Főbb figyelmeztető jelek

• Extrém magas testhőmérséklet, jellemzően 40 °C feletti érték
• Megváltozott mentális állapot: zavartság, agresszió, akadozó beszéd, hallucinációk, egyensúlyvesztés vagy eszméletvesztés
• Forró, száraz bőr: a klasszikus hőguta esetén a bőr kipirosodik és teljesen száraz (az izzadás leáll). Terheléses hőgutánál a bőr még lehet nyirkos
• Szapora szívverés és légzés: a szív kétségbeesetten próbálja a vért a bőrhöz pumpálni, hogy hőt adjon le
• Fejfájás, szédülés, hányinger

Miért kell komolyan venni?

Ha a belső hőmérséklet tartósan 40 °C felett marad, a testünkben található fehérjék szerkezete elkezd megváltozni (hasonlóan ahhoz, ahogy a tojásfehérje megsül a serpenyőben). Ez a folyamat sejtkárosodáshoz, majd gyors láncreakcióként többszervi elégtelenséghez vezethet. A vese, a máj, a szív és az agy is visszafordíthatatlan károkat szenvedhet perceken belül.

Mit kell tenni, ha felmerül a gyanú?

Ha a hőguta jeleit tapasztalod valakin, azonnal hívj mentőt (112). Ez nem az a helyzet, ahol elég egy pohár hideg víz és egy kis pihenés.

A mentők kiérkezéséig a legfontosabb feladat a test fizikai hűtése:

1. Vidd az érintettet hűvös, árnyékos helyre vagy légkondicionált helyiségbe

2. Lazítsd meg vagy távolítsd el a felesleges ruházatot

3. Használj hideg vizes borogatást (különösen a nyakon, a hónaljban és az ágyéknál, ahol a nagy erek futnak)

4. Ha van rá mód, permetezz rá vizet és legyezd, vagy használj ventilátort a párolgás fokozására

5. Fontos: eszméletlen vagy zavart embernek ne adj folyadékot, mert félrenyelheti!

A hőguta megelőzhető megfelelő hidratációval, a tűző nap elkerülésével a kritikus órákban (11:00–15:00), és azzal, ha hallgatunk a testünk jelzéseire. 

Nyitókép: Engin Akyurt/Pexels

Életszépítők

2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.