Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (41.) Ágiék beköltöztek energiatakarékos házukba, így telt az első 4 hónap!

hirdetés

hirdetés

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! címmel sorozatot indítottunk. Ekkor kezdődött Szombathelyen annak az energiatakarékos, passzívházelveket alkalmazó családi háznak az építése, melynek tervezési, előkészítési, kivitelezési folyamatáról Haitzmann Ágnes építtető, a leendő ház egyik tulajdonosa számolt be hétről hétre. Ágiék négy hónapja beköltöztek a házba! Mi történt az elmúlt 4 hónapban?

Éppen egy éve, hogy elkezdtünk építkezni. Milyen lelkes, és – még – kipihent voltam! Csak fejben alkottam, álmodoztam, tettre készen vágytam valami munkára, ami nem is az én verítékemet kívánta, mégis kimelegedtem benne. Csodálatos dolog volt végigkövetni saját családunk otthonának születését, beleszólni, irányítani, naivan figyelni, megérteni és befogadni az ezzel kapcsolatos tudást.

S ha giccses is most ez, nincs mit tenni, büszkén be kell vallani: a ház fantasztikusan működik! Mennyire hittünk benne! Hisz másként bele sem vágtunk volna.

Ki tudta, megéri-e a többletköltség, amivel a passzívház elvek szerint zajló építkezés jár? Melyikünk lehetett benne biztos, hogy a valóságban is ugyanúgy működik majd a fizika, mint ahogy azt hallottuk és olvastuk előzőleg?

Jelentem: néhány hónap után úgy tűnik, hogy igen, megéri, és igen, ugyanúgy működik!

Néhány hétig – a nyár vége felé – nemigen tudtam miről írni, ezért a blog szünetelt. Július elején beköltöztünk, a ház lakhatóvá vált, de még sok minden hátravolt. Az építkezés ugyan még most nem ért a végéhez, továbbra is előttünk áll pár külső munkafázis, de a nagyja megvan, és haladunk.

Elveszünk az apróságokban, javításokban, kiegészítő munkákban, ezért a tempó kissé lelassult egy időre, de a napsütéses ősz új lendületet hozott, és a színezés a végéhez közeledik, ahogy a díszítő elemek felrakása, és a környezet szépítése is hamarosan megkezdődik. Épül a házunk előtt vezető út, gondoskodtunk a csapadékvíz elvezetéséről, és a terepet is elrendeztük – nagyjából legalábbis.

A ház belsejében is van még tennivaló, mert bár teljesen belaktuk a szobákat, a helyiségeket, egynémely bútor még mindig nem érkezett meg, a dekorálás is várat magára, és sok kiegészítőt sem sikerült még beszerezni. A cél ez ügyben: december. Szeretném, ha az ünnepet már igazán otthonos környezetben várhatnánk a gyerekekkel.

Még jócskán augusztus volt, amikor először bekapcsoltuk a hővisszanyerős szellőztető berendezést. Meleg is volt, új is volt, néhány napig hezitáltunk, hogyan, mikor milyen fokozaton, milyen ki-bekapcsolási ütemben használjuk. Aztán letisztult a kép: azóta folyamatosan működik a gép, alapfokozatra állítva, ám ha vendégek érkeznek, takarítok-felmosok, vagy valami más okból intenzívebb légcserét szeretnék elérni, magasabb állásba kapcsoljuk egy kis időre. Ez a módszer eddig bevált. Éjjel nem hűti le a ház levegőjét, és – nyár végén úgy tapasztaltuk – a meleget sem engedi be túlságosan, egy szóval jól működik. És ami kis félelmem volt még ezzel kapcsolatban: szinte a szagelszívót is helyettesíti. Bár a légcsere így kisebb intenzitású, mint egy szabadba vezetett páraelszívó berendezéssel, eddig ezt az akadályt is vette a szellőztető.

Ami óriási öröm számunkra: a fűtésrendszer működéséről egyelőre nem tudok beszámolni. Azért ez valami, igaz? Na jó, amikor pár napig nulla fok közelébe hűlt éjjelente a levegő, megközelítettük a lakásban a 21 fokot – felülről (ez alá még nem ment a belső hőmérséklet).

Nagyjából kétórányi időtartamra kipróbáltuk, tényleg olyan kellemes és lábmelengető lesz-e a padlófűtés, mint ahogy hittük és vártuk: nos, a rendszer jól megy, a padló langyos lett, remek érzés volt, de ez már a múlt.

Azóta hetek teltek el, és mivel szerencsére sokszor, sokat süt a nap mostanság, a házban napközben 24-25 fok között van a hőmérséklet, már-már túlzás. Éjjel 21 és 22 fok közé hűl, így fűtenünk még ekkor sem kell. Kíváncsian várom – illetve dehogy várom –, hogy mikor lesz rá szükség, de egyelőre csodásan meleg és világos a ház, csak maradjon is így jó sokáig…

A lelkesedésem töretlen, semmi sem szegheti a kedvemet, még a fáradtság, vagy az ilyen-olyan iparosok sem, akik nem veszik komolyan a határidőt, de még a határidő sokadik módosítását sem. És nem veszik el a kedvemet az esővízzel teli gödrök, vagy az icipici ujjlenyomatok sem a szépen festett falon, nem! Hasonló házat kívánok minden kedves olvasómnak!

hirdetés

Életszépítők

Hobbiblogként cseppentem a virtuális világba 2012-ben. Sokat változtam azóta. Kitartó kis csapat áll mögöttem.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás