Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (33-34.) Június végén költözés! Lebetonozták a fűtéscsöveket, épül a gipszkarton-álmennyezet. Lassan halad a külső hőszigetelés

hirdetés

hirdetés

2012. októberében sorozatot indítottunk; ekkor kezdődött Szombathelyen annak az energiatakarékos (passzívházelveket alkalmazó) családi háznak az építése, melynek tervezési, előkészítési, kivitelezési folyamatáról Haitzmann Ágnes építtető, a leendő ház egyik tulajdonosa számol be hétről hétre. A sorozat által rengeteg hasznos információhoz jutnak az érdeklődők; szakemberek – tervezők, mérnökök, kivitelezők stb. – éppúgy, mint a laikus építtetők. A kétgyermekes család június végén tervezi a beköltözést.

33-34. hét

Vegyes két hetünk volt. Nyakunkon a költözés, mert nyár vége helyett – kényszerből – június legvégére kértük az átadást. Alig több mint egy hónap múlva szeretnénk az új házban lakni, és emiatt most már, hogy is mondjam, kevésbé vagyok laza. Miért is?

Nem sokat haladtunk például a külső szigeteléssel, pedig nagy tempóban fogott hozzá egy társaság három hete. Talán a nagy számok törvénye az oka, de ahogy egyre több szakival hoz össze bennünket a sors, úgy egyre kikerülhetetlenebb, hogy mi is belefussunk az építőiparban olyannyira jellemző jelenségekbe. Csúszik a határidő… kinek ismerős?Szerencsére csak egy részfeladatról van szó… Hosszú hónapokig saját tervünk előtt jártunk mindig, ha kellett, építész-kivitelezőnk a föld alól is előkerített határidőre mindent és mindenkit. A legtöbb munkafázisra ez volt a jellemző. Nem volt üresjárat, elvesztegetett nap, mostanában viszont nem mindenki veszi őt és bennünket komolyan. Ennyit a fantasztikusan látványos külső szigetelésről! A legutóbbi ígéret szerint május utolsó napjaiban befejezik. Hát lássuk!

A lelkesedésem időnként elhagyott, de volt úgy, hogy minden helyrebillent. Amikor a leendő kis magánutunkon sétálgattam egy délelőtt, az egyik távolabbi szomszéd, amolyan igazi tősgyökeres, aki ezen a kis hegyen és – szó szerint – ebből a kis hegyből él régóta, megszólított, és szívélyesen végigkalauzolt soknégyszögöles telkén. Tíz-húszféle gyümölcsfa, illatos fűszerek, a földből épp csak kibújó zöldségek, finom szamóca, pompás virágágyások, szőlő, nyulak, tyúkok és másfél óra beszélgetés… Aznap délre tudtam, hogy jó hely lesz az otthonunk, és még a kutyus által zsákmányul ejtett sikló látványa sem ingatott meg ebben. Gazdag a föld itt, és jók az emberek, érzem.

Á, nem csak szomszédoltam ebben a két hétben, bár az igaz, hogy majdnem lekéstem az esztrich beton elterítéséről. Már nem először járok így, amikor várok egy fontos eseményt, az azonban csak pár órányi munkát vesz igénybe, ezért nem könnyű elcsípni.

Gyönyörűen lebetonozták a fűtéscsöveket, 6 centi betont terítettek szét az emberek, miután az egy hatalmas szerkezetből egy tömlőn át zúdult be a házba. Már félig kész voltak, amikor megjelentem, aztán hamarosan teljesen, és két napig be sem léphettem, utána is csak óvatosan. Még további pár nap kellett hozzá, hogy akár létrával dolgozni lehessen bent. Szép sima lett, aljzatkiegyenlítésre nincs szükség, a tükör beton már csak a csodás kis csempéimet és parkettáimat akarja. Akárcsak én!

Erre még picit várunk, mert a mennyezet nincs teljesen készen, és még bőven lesz létrázás a placcon. Néhány hete megkezdődött a gipszkarton-álmennyezet tartószerkezetének kiépítése, és itt egyelőre semmi változás, ámbár szintén az elkövetkező napokban bízom nagyon. Várjuk a szellőztető berendezés csöveit, amelyeket a gipszkarton fölött kell elhelyezni, de egészen a közelmúltig nemcsak erre, hanem a teljes légtechnikaterv átdolgozására is vártunk, szóval a kérdés összetett. Ha a mennyezetre nem is, gipszkarton azért kellett máshová is mostanában: az ablakbelsőket bélelte ki vele egy szárazépítésben jártas szakember.

Jót tett még a lelkemnek, hogy a bejárati ajtónk is megérkezett. Készen volt az már régen, még az ablakokkal együtt, de elővigyázatosságból nem építettük be. Most a helyére került, és izgulok, hogy ép maradjon. Igazán tetszik! A mahagóni színhez igazodva végére ért a festő kolléga is a lambériajavításnak, átkente ezzel a színnel az összes fa elemet. Közben kint jártak a villanyszerelők, elkészült a gépészeti helyiségben a kapcsolószekrény, de jönnek ők még: legközelebb a kapcsolók és dugaljak listáját állítjuk össze, indulok ugyanis a villanyászati boltba, ilyesmit és lámpákat vásárolni.

Apróság, de szintén lélektani ügy: kiszedettünk pár elszáradt tuját, és bár ez még messze nem a kertépítést megelőző tereprendezés, azért diszkréten jelzi, hogy a ház környezetével is mihamarabb szeretnénk foglalkozni.

Fotó: Haitzmann Ágnes, Green Press

hirdetés

Életszépítők

Hobbiblogként cseppentem a virtuális világba 2012-ben. Sokat változtam azóta. Kitartó kis csapat áll mögöttem.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás