Egyiptom. Kairó és a lenyűgöző gízai piramisok

hirdetés

Egyiptom hosszú, különleges története rabul ejti a modern világot. Az ősi Egyiptom virágkorának kezdetét i. e. 3200-re teszik, a kereszténység megjelenéséig a világ egyik legnagyobb civilizációja volt. A mai Egyiptom az ellentétek országa.

A főváros, Kairó Afrika legnagyobb városa, több mint 16 millió ember lakik ebben a poros, lármás, szélesen elterpeszkedő metropoliszban. 

Kairót 641-ben alapították, a középkorban a legerősebb mohamedán városnak számított. A város ott terül el, ahol a Nílus völgye deltává szélesedik. Állandó a hőség, a por, a lárma, gyakoriak a közlekedési dugók, a tömegközlekedés túlzsúfolt. Mégis, Kairó rengeteg élményt kínál a látogatóknak.

Kairó központja a párizsi boulevard-ok mintáját követi, a középületek jó részét európai mérnökök tervezték. A városnegyed szíve a Majdan el Tahrir (Felszabadulás tér), nem messze található a páratlan régészeti értékeket felvonultató Egyiptomi Régészeti Múzeum is, amely az ősi Egyiptom kincseit őrzi.

Piramisok

Az ősi civilizáció monumentális építményei rabul ejtik a látogatókat. Homokkő felületükön visszaverődik a napfény, ezért reggel rózsaszínűek, a déli verőfényben aranysárgák, alkonyatkor pedig párás bíborrá váltanak. Csodálatra méltó az a  mérnöki és szervezési hozzáértés, amellyel az építkezés helyszínére hozták és pontosan egymáshoz illesztették a hatalmas kőtömböket – erőgépek és emelőszerkezetek nélkül.

A régészek egyetértenek abban hogy a gízai piramisokat i. e. 2600 körül, néhány évszázad alatt építették egyazon dinasztia egymást követő nemzedékei. A három közül a legnagyobb, Kheopsz (Hufu) piramisa az egyetlen, amely megmaradt az ókori világ hét csodája közül. 137 méter magas, a párizsi Eiffel-torony felépítéséig a világ legmagasabb építménye volt.

Khephrén (Hafré) piramisa kisebb, de mivel magasabban fekszik, nagyobbnak látszik. A lenyűgöző látványt a három közül a legkisebb, Mükerinosz (Menkauré) piramisa egészíti ki.

Az egykor a piramisoktól a Nílushoz vezető, kikövezett szent út kezdeténél emelkedik ki a homokból a hatalmas szfinx, Khephrén fáraó oroszlántestre helyezett titokzatos fejszobra. A szfinxek az egyiptomi mitológiában az őrző istenségek szerepét töltik be.

A szfinxet sok évszázadon át vastag homokréteg védte a pusztulástól – többször tisztították, állítólag már az ókorban is. Khephrén fejszobra a mamelukok által indított ágyútámadás következményeként csonka: hiányzik az orra és a szakálla. Állítólag azért támadták meg a monumentális szobrot, mert túlságosan pogánynak ítélték a szobor mosolyát. A szobor orra soha nem került elő, a szakálla viszont megvan, a londoni British Museumban látható.

A szfinx különösen sérülékeny, mivel a test anyaga porózus és morzsálódó; 1988-ban egy 200 kilós kődarab magától levált a szobor jobb válláról – ezt követően cementtel (!) pótolták a hiányt. Később helyreállították: az eredetihez hasonló mészkövet használtak.

A kairói citadella egy dombra épített XIII. század eleji épület. Kisebb falunak is beillik, kellemes menedéket kínál a város porával és lármájával szemben. Mecseteknek, múzeumoknak, kávéházaknak ad helyet. A citadella ékköve a Mohamed Ali mecset. Alabástrom mecsetnek is nevezik, mert hatalmas belső terét ezzel a halványsárga kővel borították.

Biztonság

Szélsőséges csoportok követnek el szórványos merényleteket, különösen a Sínai-félsziget észak-keleti részén, el-Arís és Rafah térségében, illetve szórványosan a Deltában (Mansoura, Iszmailiya) és Kairóban, a merényletek célpontjai többnyire a karhatalmi erők tagjai, az ilyen létesítmények, illetve egyes állami vezetők és politikusok. 2014. februárjában azonban a Sínai-félszigeten lévő Tabában egy koreai turistákat szállító autóbusz ellen követtek el robbantásos merényletet. Mindezek alapján különös elővigyázatosság javasolt az Egyiptomba látogató magyar állampolgároknak. Egyiptom Sínai-félsziget északi és középső része utazásra nem javasolt térségnek minősül jelenleg.  Itt olvasható a Külügyminisztérium konzuli szolgálatának tájékoztatása >>

A terrorista támadások kivédése érdekében Egyiptomban a turisták kizárólag konvojokban és katonai őrizettel közlekedhetnek. A helyi sofőrök többsége fittyet hány a közlekedési szabályokra: szembejövő forgalom esetén is előznek, a mellékutakról jelzés nélkül hajtanak fel a főutakra vagy az autópályára. Sok olyan jármű közlekedik, amelyet más országokban már rég kitiltottak volna a forgalomból.

Fotók: Harmath Beáta | Ajánló: Egyiptom | Berlitz zsebkönyv

 

Életszépítők

Hobbiblogként cseppentem a virtuális világba 2012-ben. Sokat változtam azóta. Kitartó kis csapat áll mögöttem.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás