Miért gondolod, hogy holnap majd ráérsz? Legyen időd a gyerekedre, tanulj tőle élni! Levél szülőtársaimnak

hirdetés

A majd nagy úr.

A gyerek ott téblábol a lábad alatt, amikor te már bitang fáradt vagy, s csak arra vágysz, hogy egy teával elvonulhass a kényelmes fotelba…erre ő jön, belekezd fontos mondókájába, és megállás nélkül reppennek feléd a mondatok. Az első barokkos körmondatnál talán még úgy teszel, mintha figyelnél is rá, de húsz perc elteltével, mikorra már többedszer kérted, hogy foglalja el magát valamivel, csúnyán, indulatosan és igen hangosan csattansz fel.

„Nem hallod, amit mondok? Menj a szobádba! Nem látod, mennyire fáradt vagyok?!”

Azt persze magad is jól tudod, hogy aznapra már csak menekülsz a konyhába mosogatni; esetleg hirtelen pont akkor kell egy fontos e-mailt megírni, a mosógépet elindítani, a ruhákat a szárítóról leszedni… A gépeknek nem mondod, hogy majd máskor. Neki kell állnod, mert nem csinálja meg helyetted senki.

Nos, a gyerekeddel is pont most kellene játszani! Vagy egyszerűen csak odaülni mellé a szőnyegre, amíg önfeledten játszik. Neki ennyi is elég lenne. Rád van szüksége, a közelségedre.

Sok szülő túlélő üzemmódban végigküzdi a napokat, és este csak arra várnak, hogy a gyerek lefeküdjön.

Kedves szülőtársam! Ne hidd, hogy a gyerek ezt nem érzi! Kérlek, beszélgess vele! Mondd el, hogy mitől vagy fáradt, beszélj magadról, akár ott a szőnyegen ücsörögve… A „majd játszom veled” olyan üzenet, olyan zsákutca, ami egyre nagyobb szakadékot ver közéd és közé.

Gondolj kicsit bele: pár éve a gyermeked még csak dédelgetett gondolatként, vágyként élt benned; alig vártad, hogy megszülessen. Elképzelted az életeteket, hogy mennyit fogsz majd játszani vele, elkíséred focizni, elviszed fagyizni, kirándulni, izgalmas helyekre… mennyi közös élményetek lesz!

Mi maradt ebből? Délután ötre beesel érte az oviba, az iskolába, hazarángatod, vacsorát adsz neki, párszor rászólsz, néhányszor megszidod… Már nem lesed minden gondolatát, már nem ölelgeted annyit… Miért? Hová tűntek az álmaid? A tervek, amiket a születése előtt dédelgettél?  

Hová tűntél a gyermeked elől?

Nem kérte, hogy megszülessen. Nem kérte, hogy ennyit dolgozz, hogy a napjaid a túlélésről szóljanak. Ő veled szeretné a gyerekkorát megélni. Nem túlélni akarja.

Nagyon nehéz elég jó szülőnek lenni. Hibázunk. Indulatosak is vagyunk időnként. Hol marad a híres önkontroll ilyenkor? A cégben? Vidd haza, ahogy magadat is – teljesen.
Az embert, a szülőt. A gyereknek nem jelent semmit, ha havi zárás van, nem érti, mit jelent: senior manager. Ő csak azt tudja, hogy belőled egy árnyékot kap. 

Kérlek, ha csak tizenöt perced is van rá estkénként (ugye annyi van?), ülj le mellé, nézz a szemébe, és ő mindet odaad magából neked.

Ha ma nem érsz rá, holnap még kérni fog, de egy idő múlva már megtanulja elfoglalni magát. Kamaszkorában hiába kérdeznéd, hogy: na, volt az iskolában? Számára addigra már nem leszel fontos. Most még minden helyrehozható.

father-1339971_640

Merj tanulni tőle! A gyerekek annyi mindenre tanítanak! Rácsodálkozni a felhőkre, arra, hogy a legapróbb dolgok is milyen nagy örömforrások… Tanulj tőle! Legelőször a most fontosságát. Tudod egyáltalán, miért és mikor kerültél át a holnapba? A gyerekek nagy mágusok – ismerik a most hatalmát.

Engedd, hogy jól essen lenni. Benne lenni a pillanatban. Ha átszaladsz az életen, és csak túlélő üzemmódban működsz, a végén mit mondasz magadnak? Bánni fogod, hogy nem éltél, csak voltál…? Hát legyél! Legyél házastárs, társ, szülő, gyermek, barát, minden…

Tanulj meg újra nevetni, leszaladni a dombról, vadgesztenyét gyűjtögetve rúgni az avart. Ezt mind tudja a gyermeked. És ennél sokkal többet is, pedig még nincs diplomája, PhD-ja.. Ő enélkül bölcs, és még képes tisztán, őszintén szeretni. Éld meg az ő világát – nincs ennél nagyobb gazdagság.

Riha Zsófia

Gyermeknevelési tanácsadó

Kalandos felnőtté válásomat színészként kezdtem, majd pedig az élet szelíd terelgetései mentén tanultam természetgyógyászatot, feng shui-t, reikit, pszichológiát, gyermek- és felnőtt drámát , schüssler só- és homeopátiás tudományokat... sok mindent. Leginkább megtanított az úton levésre, és hogy segítőnek születtem le ebben az életben. Tanulni és átadni ami bennem összeállt . Mindenben a holisztikus személetet keresem, az összefüggéseket. Hermész triszmegisztosz szavaival élve: ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd. Ez életem vezérfonala. Keresni a kapcsolatot az égiekhez, az Istenhez. Isten nem köthető valláshoz, számomra mindennek az eredője és működtetője. Szakmaiságomon túl édesanyaként is az intuícióm és hitem vezet el a megoldásokhoz.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás