A jót és a szépet igyekszünk másolni, avagy kell-e nekünk lakberendező?

hirdetés

hirdetés

Belsőépítészet, lakberendezés – a közhiedelemmel ellentétben egymástól elkülönült szakmákról van szó, képviselőik merőben eltérő szempontokat követnek munkájuk során. Hazánkban kevesen bízzák lakberendezőkre otthonuk kialakítását – a többség a tömegkultúrát követi.

A lakberendezők – mint az elnevezéséből is kitűnik – elsősorban magánlakások belső tereinek kialakításával foglalkoznak, míg a belsőépítészek jórészt közületi megrendeléseket teljesítenek. De nemcsak ez a különbség a két, gyakran egyazon szakmaként azonosított hivatás között. A belsőépítészek építészeti, mérnöki stúdiumokat is végeznek, a lakberendezők ellenben minimális mérnöki alapismereteket kapnak, őket a dekorációs feladatok művész igényű, professzionális szintű megoldására készítik fel a képzés során.

A belsőépítészet és lakberendezés rokonszakmák, melyek egymással kiegészülve és önállóan is megállják a helyüket, helyettesíteni viszont nem szerencsés egyiket a másikkal. A belsőépítészeknek a fontosabb épületszerkezetek, falszerkezetek bontását igénylő átalakításoknál nélkülözhetetlen a szerepük, segíthetik a lakberendezők munkáját, akik kevéssé járatosak statikai kérdésekben. Ideális esetben építészek, belsőépítészek, lakberendezők társulnak, hazánkban ugyanakkor meglehetősen kevés a komplett szolgáltatást nyújtó stúdió. Igaz, a lakberendezők alkalmazása sem általános – főként a magánmegrendelők körében.

A leggyakoribb érv, ami a lakberendezők mellőzésének magyarázatául szolgál: a hivatásos enteriőrtervező magas díjszabása. A munkadíj címén kifizetett, feleslegesnek vélt kiadás mellett további közhiedelmek gyengítik az oktatást tekintve nálunk nagy hagyománnyal nem rendelkező szakma presztízsét. Sokan gondolják úgy ugyanis, hogy a lakberendezés nem ördöngösség, kiforrott elképzeléssel, esztétikai érzékkel és némi utánajárással bárki képes stílusos otthont varázsolni lakásából. A hivatásukat komolyan vevő lakberendezők régóta küzdenek azért, hogy választott hivatásuk hazánkban is olyan komoly szakmai rangot képviseljen, mint például Olaszországban, Franciaországban vagy akár az USA-ban.

A lakberendezők mellőzöttsége nemcsak az anyagiakkal magyarázható. A tömegkultúra hatása a lakberendezésben is megnyilvánul: a nemzetközi nagy bútoráruházak termékkínálata szinte minden lakásban visszaköszön valamilyen formában.

A lakberendező nemcsak abban nyújthat támpontokat, hogy milyen színűek legyenek a falak, s hova kerüljenek például a festmények. Sokkal inkább segíthet abban, hogy a lakásba, az irodába vagy más helyiségbe odaillő, s a kívánt funkciónak megfelelő méretarányú botorokat, lakberendezési tárgyakat választhassunk. A lakberendező a tervezői hibákat is képes korrigálni, de legjobb a hibákat elkerülni. A legegyszerűbb módja ennek, ha a lakberendező már a tervezési fázisban bekapcsolódik a munkába. Funkcionális és esztétikai szempontokat a korai tervfázisban lehet a legtisztábban érvényesíteni, így kerülhető el például, hogy később ne kelljen ajtókat cseréelni vagy a kedvezőtlen adottságok miatt kényszerű kompromisszumokat kötni.

 

Ami a magyarok stílusérzékét illeti, van min csiszolnunk. Ha nem is általános, de általam többször hallott lakberendezői vélemény, hogy nem igazán találjuk a saját stílusunkat; a trendek viszont erőteljesen hatnak ránk, a jót és a szépet igyekszünk másolni. A tévésorozatok például kifejezetten nagy hatást gyakorolnak a lakberendezési kultúránkra. Amit a legkevésbé sikerült meghonosítani: a lakás arculatának évszakokhoz igazítása.

 

Mennyiért dolgoznak a lakberendezők?

Ahány ház, annyi szokás… A 19 éve alakult Lakberendezők Országos Szövetsége évekkel ezelőtt tette közzé weboldalán az ajánlott díjszabási rendszert, ezt jelenleg nem találjuk a honlapon. Kópis Benedek, az Ágy, Asztal, Tv blog szerkesztője viszont írt róla korábban, így – ha mára elavult pénzügyi adatokkal is – képet kaphatunk a honoráriumot alkotó tételekről, a díjszabás nagyságrendjéről.

A fotók forrása a képekre kattintva látható

 

hirdetés

Mesterházy Mónika

Életszépítők Magazin alapító-főszerkesztő

Noha írni, olvasni mindig is szerettem, nem készültem az újságírói pályára. Gyerekkoromat a zene töltötte ki (harmóniumon, orgonán játszottam), érdekeltek a művészetek. Kreatív irányultságom ellenére érettségi után úgy döntöttem, hogy hivatásos segítő leszek. A sors azonban más irányba terelt; főiskolásként egy napilap szerkesztőségében kötöttem ki, így lettem végül "médiás". Végzettségeim szerint diplomás szociális munkás, kiadványszerkesztő, újságíró, intézményi kommunikátor vagyok. A munkában igyekszem az érdeklődésemet követni. Sok minden érdekel, ezek esszenciája ölt formát az Életszépítők Magazinban.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás