Megújuló alsó tagozat: kevesebb házi, több élmény és mozgás
Az alsó tagozat oktatása élményszerűbbé és gyermekközpontúvá válhat! Átfogó ajánlást juttatott el az iskoláknak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM). A „Legyen élmény a tanulás!” c. javaslatcsomagot 2026. augusztus 8-án hozták nyilvánosságra, a célja, hogy az alsó tagozat oktatása élményszerűbbé váljon, és a mindennapi iskolai élet jobban igazodjon a gyerekek életkori sajátosságaihoz.
A minisztériumi útmutató 14 kiemelt területen határozza meg a megújítás irányait. Az alábbiakban a javaslatcsomag fő céljait és gyakorlati javaslatait ismertetjük, a hozzájuk kapcsolódó hivatalos, adminisztratív intézményi teendők nélkül.
1. Gyermekbarát iskolakezdés és napirend
A cél a nyugodt, biztonságos és az életkori sajátosságokhoz igazodó napkezdés. Gyakorlati javaslatok: rugalmas reggeli ráhangoló idősáv kialakítása beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgással.
2. Rugalmas óraszervezés: rövidebb órák és komplex blokkok
A cél a figyelmi terhelés mérséklése, az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése egy új óraszervezési modellel. Gyakorlati javaslatok: 35 perces tanórák és hosszabb, összevont tanulási blokkok alkalmazása. Ez utóbbi azt jelentheti, hogy a megszokott 45 perces órák helyett a tanárok egy-egy témára hosszabb, játékos és kísérletező idősávokat szánhatnak, amit hivatalosan is beépítenek az iskola órarendjébe és szabályzatába.
3. Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő
A cél a tanulók fizikai és mentális regenerálódásának biztosítása. Gyakorlati javaslatok: hosszabb udvari vagy mozgásos szünetek, megfelelő étkezési idő, valamint mese-, csendes vagy pihenőidő biztosítása a házirendben.
4. Az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása
A cél a merev napi tantárgyi rend helyett az életkorhoz igazodó, változatos tanulási ritmus kialakítása. Gyakorlati javaslatok: a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségének kihasználása hosszabb művészeti, természettudományos, könyvtári, múzeumi vagy projektblokkok javára. Ez azt jelenti, hogy a tanárok két év (például az 1–2. vagy 3–4. osztály) tanóráit rugalmasan beoszthatják egymás között, így a heti órarend terhére több egybefüggő időt szánhatnak a művészetekre, a kísérletezésre vagy a múzeumi és könyvtári programokra.
5. Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok
A cél a tanulási tartalmak összekapcsolása, a kíváncsiság, az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás erősítése. Gyakorlati javaslatok: havi rendszerességgel komplex napok vagy blokkok szervezése, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napok formájában.
6. Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeresítése
A cél a tanulás összekapcsolása a személyes tapasztalattal, a helyi környezettel és a valós élethelyzetekkel. Gyakorlati javaslatok: könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményben megvalósuló foglalkozások beépítése a munkatervbe, éves külső programterv alapján.
7. Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása
A cél a gyerekek délutáni és családi idejének védelme, az önállóan teljesíthető, valóban fejlesztő gyakorlás előtérbe helyezése. Gyakorlati javaslatok: a házi feladat mennyiségi és minőségi korlátainak rögzítése a pedagógiai programban. Első évfolyamon és egész napos iskolában a kötelező otthoni írásbeli feladat mellőzése; hétvégére és szünetre csak kivételesen adható kötelező házi.
8. A fejlesztő értékelés megerősítése
A cél, hogy a pedagógiai értékelés a tanuló fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit támogassa, ne pusztán minősítsen. Gyakorlati javaslatok: érthető, személyre szabott visszajelzés, fejlesztő értékelési minták és tanulói önértékelés alkalmazása, valamint a szöveges vagy más fejlesztő értékelési formák kezdeményezése.
9. A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése
A cél a mozgás örömének, a testi biztonságnak, az együttműködésnek és az egészséges életmód alapjainak kialakítása. Gyakorlati javaslatok: a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjátékok, valamint egyéb élménymozgások előtérbe helyezése.
10. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele
A cél a kreativitás és a kreatív tanulási kompetenciák (kíváncsiság, kitartás, képzelőerő, együttműködés) fejlesztése, az önkifejezés és az érzelmi biztonság erősítése. Gyakorlati javaslatok: ének, zene, rajz, kézművesség, tánc, drámajáték, bábjáték, mese és ritmusjáték rendszeres biztosítása a tanórákon és a délutáni sávban.
11. Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás
A cél a megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztése. Gyakorlati javaslatok: udvari mérés, környezetmegfigyelés, kísérletek, tárgyakkal végzett számolás, mozgásos matematika, piac- vagy vízprojektek alkalmazása.
12. A délutáni idősáv gyermekközpontú újragondolása
A cél, hogy a délutáni iskolai jelenlét alsó tagozaton ne a tanórák folytatása legyen, hanem pihenést, fejlődést és élményt nyújtson. Gyakorlati javaslatok: a pihenés, a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás előtérbe helyezése a mechanikus tanórapótlás helyett.
13. Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás
A cél a szókincs, a szövegértés, a figyelem, a belső képalkotás, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése. Gyakorlati javaslatok: rendszeres mese- és felolvasási alkalmak beépítése a napkezdésbe, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni sávba minden alsó tagozatos osztályban.
14. Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet
A cél a fizikai és digitális bántalmazás megelőzése, a társas biztonság, az elfogadás és a konfliktuskezelési kultúra fejlesztése. Gyakorlati javaslatok: egyértelmű bántalmazásmegelőzési protokoll kialakítása, a házirend kiegészítése, beszélgetőkörök, együttműködő feladatok, valamint a pedagógusok módszertani támogatása és továbbképzése.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az Életszépítők Magazint (eletszepitok.hu) 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom iskolai környezetben. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy Művészeti Iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) tagjaként szakmai érdeklődésem elsősorban az Idősügyi és Szociális Párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály témaköreihez kötődik.
