Miért gyógyító a rövid szieszta? Miért kerüljük a hosszú délutáni alvást?
Szieszta. A fogalom a latin sexta hora (hatodik óra) kifejezésből ered. A rómaiak a napkeltétől számított hatodik órában, ami a dél körüli, legmelegebb időszakra esett, szüneteltették a munkát, visszahúzódtak a hőség elől. A szokás a mediterrán és trópusi éghajlati övezetekben vált a mindennapok részévé.
A katolikus egyház a középkorban átvette a római gyakorlatot a mediterrán országokban, de az olaszok és a spanyolok révén vált világszerte ismertté.
A délutáni szieszta Latin-Amerikában, Ázsia és Közel-Kelet térségeiben sem ismeretlen. Ha Európát nézzük, a nagyvárosokban már a rendes munkaidőt alkalmazzák, de a hagyomány vidéken és a kisvárosokban ma is élő, ezeken a helyeken az üzletek kora délután bezárnak, a hivatalok is zárva tartanak; a 2-3 órás szünet után 16 órakor indul újra az élet, és a munkavállalók kora estig dolgoznak. Egyes helyeken a pihenőidőt nagyon komolyan veszik, például nem lehet hangoskodni; a délutáni csendrendeletet törvényileg vagy helyi rendeletekkel szabályozzák, és a megszegése komoly bírsággal járhat.
Németország sziesztázna, miközben a spanyolok a normál munkaidőre váltanának
Meglepő lehet, de a spanyolok nem örülnek a kötelező sziesztának. Több felmérés is készült a közelmúltban erről. Például a Simple Lógica piackutató intézet felmérése szerint a megkérdezett spanyolok közel 60%-a soha nem alszik délután, a válaszadók 24%-a pedig alkalomszerűen vagy csak a hétvégéken alszik napközben.
Praktikus okokból szabadulnának a sziesztától: a hosszú délutáni szünet miatt a spanyol munkaidő gyakran este 8-9 óráig is elhúzódik, nehezebb beosztani a napot, kevesebb időt tudnak egymással tölteni a családok. A spanyolok ezért a „normál”, egybefüggő munkaidőt részesítenék előnyben, hogy hamarabb hazamehessenek. Hiába van szieszta, nem mindenki tud hazaugrani pár órára.
Németországban ezzel szemben pár éve komolyan elgondolkodtak a szieszta bevezetésén, német orvosokat képviselő szövetség szorgalmazta az átállást, hogy a dolgozókat megvédjék a hőhullámoktól. A német gazdasággal viszont nehezen egyeztethető össze a klasszikus, 3 órás szieszta bevezetése.
A szieszta egészségügyi előnyei – nem mindegy, mennyit alszunk délután!
A szieszta mindenesetre emberbarát, okos egészségvédő „találmány”. Kánikulában csökken a koncentrációs képesség, megnő a balesetek kockázata, a hőguta veszélye. A rendszeres délutáni pihenés az egyik leghatékonyabb gyógyszermentes módszer a szív védelmére. Kutatások szerint azoknál, akik hetente 1-2 alkalommal tartanak egy rövid sziesztát, jelentősen csökkenhet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A délutáni pihenés segíti a hormonális egyensúly fenntartását, javítja a teljesítményt, növeli az általános éberséget.
Ugyanakkor több órás délután alvás már kevésbé hatékony, mert felboríthatja a szervezet természetes alvás-ébrenlét ciklusát. Ha 30 percnél többet alszunk, a mély alvás fázisába lépünk. Ha ebből a mély fázisból ébredünk fel, nehezebb visszanyerni a frissességet. Sokan tapaszalhatják, hogy egy kiadós délutáni alvás után kábultak, fáradtak, és időbe telik újra elérni a normális éberségi szintet. Ráadásul nehezebb lehet a normális lefekvési időben elaludni. Hosszú távon ez inszomniához, krónikus fáradtsághoz vezethet.
Nyitókép: Kampus Production/Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
