Nő akarok lenni, nem csak anya!

hirdetés

Judit tizenöt évvel ezelőtt, az egyetemen találkozott Misivel. A családja, és a barátai is hamar győzködni kezdték, hogy menjen hozzá a jóravaló, melegszívű fiúhoz, „akinél jobbat úgysem fog találni”. A lány az esküvő reggelén pánikrohamot kapott – összeesett, fulladt, zakatolt a szíve –, de a fáradtságra fogta az egészet.

Mire a kisfiuk 4 éves lett, Judit egyre elégedetlenebb volt az életükkel. Misi nagyon ritkán szeretkezett vele – a szexet csak „ragacsos dologként” jellemezte, és valójában soha nem kedvelte. Judit szenvedélyre és romantikára vágyott; azt akarta, hogy Misi kívánja őt, és értékelje a nőiességét is.

Mert egyébként minden más rendben volt köztük. Annyira, hogy Judit sokáig nem is merte megengedni magának azt az érzést, hogy a házassága így nem teljes. Ha valakinek megemlítette ezt, ugyanazt a reakciót kapta, mint régen. Hogy megőrült, ha elégedetlen, hisz Misi házias, főz, takarít, sokat foglalkozik a gyerekkel, okos, szellemes, és nem csak a társa, hanem a legjobb barátja is Juditnak.

Ez igaz volt, és épp ez tette végképp nehézzé az egészet…

Volt, hogy okosan, higgadtan tudtak erről beszélni és a lányt eltöltötte a remény. Misi kívánságára ilyenkor kicsit visszavett a „nyomulásból”, hogy kivárja, míg a férje kezdeményez. De csak a nagymosások és a portörlések száma szaporodott… Misi igyekezett még jobb férj lenni, de nem úgy, ahogy Judit vágyta. Így egyre nőtt annak a feszültsége, hogy mindketten „elvártak” egymástól valami olyat, amit a másik nem tudott megadni.

Judit rá akart jönni, hogy mi a párválasztása mögött húzódó rejtett dinamika, ami idáig juttatta őket, ezért kezdett bele az önismereti munkába nálam.

Judit szülei 4 éves korában elváltak. Mint kiderült, ennek oka az volt, hogy Judit édesanyja „alig tűrhető” dologként élte meg a szexet – csak az anyává válás miatt vállalta. Férje számtalan módon próbálta ezt megoldani, de nem lehetett. Elváltak, viszont még két évig együtt éltek. Judit tanúja volt a megkeseredett, csalódott szülei számtalan, gyűlölködő veszekedésének, a sok sírásnak, és a jeleneteknek, amikor apja (talán dacból?) nőt vitt fel a „maga szobájába”. Édesanyja ezek alatt az évek alatt bezárkózott, megfagyott. Nem mutatott már a lánya felé sem érzelmeket; riasztóan és megközelíthetetlenül fegyelmezett lett. Juditnak a jelen helyzetben csak annyit tanácsolt, hogy éljen Misivel önzetlen és tiszta (azaz vágymentes) szeretetben. „Légy állhatatos, és meg lesz a jutalma.”

A válás után a teljes felügyeleti jog Judit anyjáé lett, és rendre szabotálta, hogy a kislány találkozhasson az apjával, és annak új feleségével („annak a kurvának a közelébe sem viheted a lányomat!”). Ha időnként mégis lehetővé tette a láthatást, az csakis az ő lakásában, és ellenőrző tekintete mellett jöhetett létre.

Judit hatalmas feszültségben nőtt fel, ahol a szexualitáshoz csak mocskos jelzők tapadtak. Anyjától nem kapott lágyságot és ölelést, „perverznek” kikiáltott apjától pedig a szűkre szabott, ellenőrzött találkozásaik alatt nem kaphatott. Egyik legmeghatározóbb kislánykori emléke az, hogy zokogva könyörög az anyjának – ne küldje el az apját. De az rácsukta az ajtót volt férje síró arcára. A kislány belülről, az apa kívülről ütötte sírva az ajtót…

Juditnak rá kellett döbbennie, hogy a párválasztását tudattalanul is a szexualitáshoz kapcsolódó sérülései határozták meg. És az elhagyatottság miatti félelem: a benne élő rettegő kislány megbízható embert keresett, aki biztosan nem hagyja ott őket; akinek fontosabb lesz a család, mint a vágy. Annak is csak itt számolt utána, hogy mindez akkor került benne felszínre, amikor gyermeke ugyanannyi idős lett, mint amennyi ő volt, a szülei válásakor.

Judit mára elvált. Nem akarta, hogy fia ugyanolyan megromlott, „benézett” párkapcsolatban nőjön fel, mint ő annak idején. Misivel való kapcsolatuk ott tart, ahol az egyetemi éveikben: egymást támogató jó barátok, akik már nem erőltetik, hogy ez párkapcsolat legyen. Misi felszabadult, kivirult – már nem nyomja annak a terhe, hogy mássá kell válnia. Maradhat Dani ragyogó, gondoskodó édesapja.

Judit nézelődik, ismerkedik, nem kapkod. És még dolgozik a szüleitől kapott batyuján.

Léleksimító rádióműsor. Tabuk nélkül a szexről

Bíró Rita

Önismereti és örökbefogadási mentor

1969-ben születtem, a pályámat szülésznőként kezdtem Szegeden, azután világgá mentem, és Ausztráliában éltem 5 évig. A Janus Pannonius Tudomány Egyetemről és a Külker Főiskoláról gyűjtöttem diplomákat, és hosszú évekig HR szakemberként dolgoztam. Iskolai végzettségeimet, valamint az élettől és a saját önismereti utamból nyert tudást, bölcsességet, és a hitemet ötvöztem hivatássá, és másfél évtizede segítőként dolgozom.Nagyon sokféle élethelyzettel találkozom; munkahelyi, és magánéleti problémákkal, erőt vivő feladatokkal, elvárásokkal, fel nem ismert elakadásokkal. A segítő beszélgetések mentén a hozzám fordulóknak sikerül tisztábban látni magukat, és megtalálni az erőforrásaikat ezek kezeléséhez, megoldásához.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás