Nő nélkül élni

hirdetés

hirdetés

A gyufa lángra lobbanása, a gázégő lelkes, körbeszaladó helyeslése, a kávéfőző tompa puffanása a fém alátéten, és az ablakon kinéző várakozás olyan üres, mint egy hajnali villamos a kocsiszínben…, ha nem vagy velem. Az egyedüllét, a magány, titokzatos és olykor férfias, de a sisteregve kicsapó kávéillat, a magamnak kiöntött, tejjel szelídített kreol szépség csak arra jó, hogy fölkavarodjon bennem az indulat. Mert nincs kihez szólni, ha nincs kihez mérni a kicsapódó félvér illatot.

Harcolni, késeket fenni, igazat védeni, ha nincs rá az a helyeslő és elismerő szemvillanás, oldott mosoly, ami hitelesíti és felmagasztalja mindezt, nem több puszta kivagyiságnál és kérkedésnél. És nem győzelmet érzünk, hanem csalódást, fölösleges nekifeszülést. „Győzni sincs kedvem nélküled, énekelni sincsen” – búgja a dalnok, mert amikor egyedül maradunk, akkor megállunk és letesszük a fegyvert magunk előtt is.

Szűk sikátorban ülni egy teraszon, fölöttünk kiteregetett ágyneműk fogják föl a tenger illatát és feszülnek neki a szélnek, hogy elinduljon bennünk a vágy, megmutatni valakinek a szűk utca mögül előbukó kék szabadságot. Megmutatni a pékség idős tulajdonosát, aki a reggeli süteményeket egyensúlyozza egy tálcán a feje fölött, megmutatni a falakra kopott régi évszámot, ami otthagyott egy szomorú, vagy vidám napot ajándékul,

megmutatni az élet szeretetét, és azt amivé lehettem volna, ha mindig itt vagy velem.

Így most csak ülni egy teraszon és halkan mesélni az asztal túlsó oldalán levő üres széknek, mintha te volnál.

Fölülni az ágyban az éjszaka közepén, az eső ócska mondatokat vág neki az ablaknak, a takaró nyirkos, a szívem ki-kihagy, látlak, ahogy nem látott még senki, érzem, ahogy benned növekszem, mint aki először indul egy sebes folyású folyóban gyönyörködni. Aztán megfordítalak és mögüled is ugyanolyan szépnek látlak, mintha elölről kezdeném el dicsérni a világot. De most ülök az ágyban, ráncos, táskás szemű az éjszaka, mindjárt hajnal, egyedül megyek majd ki a konyhába, fölteszem a kávét és ismerkedem az érzéssel, hogy nő nélkül a férfi is fél. Fél ember, aki fél az élettől és fél a haláltól.

hirdetés

Életszépítők

Hobbiblogként cseppentem a virtuális világba 2012-ben. Sokat változtam azóta. Kitartó kis csapat áll mögöttem.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
1 hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás