Nőképek és női jogok. Iszlám feminizmus – létezik?

hirdetés

hirdetés

Joga van egy iszlám hitű nőnek levenni a kendőt? És feltenni? És a kérdést? A kérdés valójában nem az, hogy el kell takarnia magát vagy sem, hanem hogy ki dönti el.

Az elmúlt évtizedben, és különösen a menekültválság kezdete óta Európában előtérbe került az iszlámról és a nőkről szóló diskurzus. Ezzel a párhuzamosan más is történt: a muszlim nők egyre inkább kiállnak a jogaikért, illetve magáról a feminizmusról is új gondolatok születtek. A feminista felfogások mára annyira sokszínűvé váltak, hogy keresni kell az utat, hogy a különböző politikai választóvonalakon túl hogyan működhetnének együtt.

riem_spielhaus_stephan-roehl-photo
Riem Spielhaus, a göttingeni egyetem iszlamisztika professzora

Ha az iszlám és a feminizmus találkozik, akkor ennek mindkettőre hatása lesz, mindkettő változni fog. Minderről Riem Spielhaus, a göttingeni egyetem iszlamisztika professzora beszélt egy szeptemberi konferencián Budapesten (Friedrich Ebert Stiftung – Nőképek és női jogok az iszlámban és az iszlám közösségekben). Hogy a mi gondolkodásunktól mennyire eltérőek a problémák, azt jól mutatja, amit az iráni születésű, ma Nagy-Britanniában élő és dolgozó Ziba Mir Hosseini válaszolt egyszer arra a kérdésre, hogy mit ért feminizmus alatt. „Nagy fenntartásokkal használom a feminizmus szót (…). Nincs megfelelője a perzsa nyelvben, habár az erről való tudomás mindig megvolt.”

A közösségi oldalak térhódításának köszönhetően a muszlim többségű országokban is egyre inkább szervezettek a nők jogaiért küzdők. De nem nyugati értelemben feministák ők. Azt mondják, az iszlám és a feminizmus nem áll egymástól távol, sőt, olyan is van, aki szerint az iszlám maga a feminizmus. Nincs is szükség ezekre a kifejezésekre, hiszen mindkettő az egyenlőségről szól. Hogy ellentét lenne iszlám és feminizmus között, azt csak a nyugati ember látja így.

Ha a Korán legfontosabb üzenete, hogy minden emberi teremtmény egyenlő, akkor hol siklott félre a történet? A nyelvben, az értelmezésben, ami a hagyományosan – már az iszlám megjelenése előtt is – patriarchális közel-keleti társadalmakban ragadt rá. Ráragadt, nyilván, hiszen férfiak értelmezték, tanulmányozták, adták át a tudást.

Számos olyan kifejezés található a Koránban, amit egy bizonyos értelemben használtak az elmúlt évszázadokban, de eredetileg sokkal több jelentéssel bírnak. Például, ugyanazt lehet fordítani verésnek és elválasztásnak is. Vagyis nem a feleségverést engedélyezi az írás (a hagyomány szerint a Próféta sose verte a feleségét, és aki az ő útját követi, annak számára ez nem is lehet helyes cselekedet), hanem a válást… Számos muzulmán országban pontosan a nők váláshoz való joga a nőjogi aktivisták egyik fő célkitűzése. A megoldást tehát az újraértelmezésnél lehet elkezdeni keresni, pontosabban, az eredetihez való visszatérésnél.

Gyakori érv a muszlim feminizmus ellen, hogy azt mondják, az iszlám már felszabadította a nőket. Mit akarnak még? Hiszen ma már csak négy felesége lehet egy muzulmán férfinak (vagyis korlátozták a létszámot), örökölhetnek a nők, és a lány csecsemőket se szabad megölni… Igazán kösz.

A patriarchális gondolkodásmód azonban nem az iszlám sajátja.

Ha már Közel-Kelet, akkor idézzük fel Evely Baring figuráját, aki egyiptomi brit főkonzul volt, és egyfelől hangoztatta, hogy az egyiptomi férfiak elnyomják a nőket, ezért a briteknek kötelességük felszabadítaniuk őket, másfelől a saját hazájában – mint Cromer grófja – keményen harcolt a nők választójogának megadása ellen: a Női Választójog Elleni Férfiszövetség vezetője volt.

Ami közös a nyugati és a muszlim (illetve bármilyen) feminizmusban, az az alapvető cél: hogy ne a nők feje fölött szülessenek a döntések– legyen szó akár a Közel-Keletről, akár Afrikáról, akár Európáról. Az ötvenes évek Algériájában a francia katonák és feleségeik előszeretettel rendeztek „fátyolfosztási ceremóniákat”, amelyeken a helyi nők kendőit levetették vagy leszabták, „megszabadítva” őket… mondták a franciák, de a muszlim nőket nem kérdezték meg erről. Az idei burkini-üggyel tulajdonképpen ugyanez ismétlődött meg. A „nem takarhatod el a testedet” ugyanolyan kényszer, mint a kötelező csadorviselés (vagy kendő, burka, stb.).

i_woman3

Ahogy azt a budapesti konferencián egy magyar muszlima, Anna is mondta: vannak országok, ahol a nők azért küzdenek, hogy levehessék a kendőt, itt szinte azért kell, hogy felvehessék. Ő és sok társa a munkahelyén nem hordja, mert ez jó eséllyel az állásukba kerülne. (Annáról tudni érdemes, hogy ő is, férje is magyar, mindketten betértek, nem születtek bele az iszlám kultúrába.)

A magyar közösségben többen vannak, akik 1-1,5 évvel ezelőttig mindig hordták a kendőt, de azóta levették, mert folyamatosan beszólogatásoknak, kisebb-nagyobb atrocitásoknak voltak kitéve. A korábbi években békében élhettek, „nem küldtek vissza minket a sivatagba”.

De nem csak a kendőviselés akarása az, amiben látszólag homlokegyenest ellentmond a klasszikus nyugati feministák jelszavainak, hanem például az is, hogy „természetes, ha a nő nem dolgozik, jogom van ahhoz, hogy a férjem eltartson”. Anna azt is hozzátette, „megdöbbentett, hogy egy muszlimának milyen sok joga van egy házasságban”, illetve utána is: a válást követően például a férfinak mindaddig gondoskodnia kell a nőről, amíg az új életét fel tudja építeni.

(Hogy egy olyan női jog, ami a férfiakra kötelezettséget ró, mennyire szolgálja az egyenlőséget, az már egy másik cikk témája lehetne. Persze, ezt csak a nyugati agyam veti fel itt zárójelben.)

hirdetés

Rózsa Melinda

Szabadúszó újságíró

Ír. Olvas. Utazik. Fényképez. Néz. Hallgat. Főz. Rajzol. Játszik. Röhög. Tud. Vagy megkérdezi. Kreatív. Kíváncsi. Online. Macska. Vörösbor. Csokoládé.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás