2084. Az eltűnt jég nyomában – Képzelt riport a klímaváltozásról. Könyvismertető
James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). 2084 Az eltűnt jég nyomában – Képzelt riport a klímaváltozásról könyve magyar nyelven is megjelent.
Vajon hatvanhárom év múlva milyen lesz az emberiség és a Föld helyzete…? A szerző erről fest egy lehetséges képet képzelt riportok formájában, és nem kíméletes…
„1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél. (…)
2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása… ”
A könyv narrátora, aki az interjúkat készíti, 2012-ben született, a kötet előszavát 2084-ben írja.
„Átlagember az alanyok zöme, bár vannak köztük szakértők és volt vezetők is. Összesen csaknem száz emberrel készítettem interjút – ennyi nem fér egyetlen könyvbe, ezért válogattam ki azokat, melyek a legérzékletesebben szemléltetik, hogy áradás, aszály, háború, éhínség, betegség, a klímamenekültek tömeges áttelepülése mit tett az emberi fajtával.” (…) Kifejti, hogy születése évében, vagyis 2012-ben, a globális felmelegedés már valós veszély, és bizonyítottan az ember műve, ám a globális megtévesztő kampány erről igyekszik elterelni a figyelmet. A kampány finanszírozói elsősorban az óriás olajtársaságok, melyek a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérték, hogy szemet hunyjanak, a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél…”
Az első interjú az alábbi felvezetéssel nyit: „Dr. Madsen, olyan kérdéssel fordulok önhöz, amelyet óhatatlanul feltesz századunk második felének népessége. Bennünket, akik ma élünk, nem hagy nyugodni, hogy századunk első évtizedeiben, mikor még nem futottunk ki az időből, miért nem történtek lépések legalább a globális felmelegedés fékezésére. Azért, mert nem volt elégséges az ismeretanyag, mert a tudósok nem jutottak egyetértésre, mert fennforgott valami jobb elmélet a nyilvánvalóan zajló melegedés indoklására, vagy valami más a magyarázat? Nagyszüleink nemzedékének bizonyára jó oka volt hagyni, hogy ez megtörténjen velünk – mi volt az?”
A könyv tehát a jelenünkről ír a nem túl távoli jövőből visszatekintve. S bár a beszélgetések fiktívek, számos adat megalapozott, és a folyamatok sem légből kapottak… Hogy mi lesz velünk 63 év múlva, arra a gyerekeink, unokáink fognak majd választ adni. Ha lesz erre módjuk. Bízzunk benne, hogy lesz, és helyre tudják állítani mindazt, amit felmenőik, a kor „nyomásának” és lehetőségeinek (féktelenül) engedve, elrontottak. A helyreállítás persze nem az utánunk jövő nemzedékek feladata, hanem a máé, a kérdés, hogy milyen hatásfokkal és eltökéltséggel vagyunk képesek élni ezzel a felelősséggel.
A kötet célja, hogy ébresztőt fújjon, s ehhez mérten meglehetősen gyomorszorító olvasmány. Valóságra építő fikció.
A kötet fóliamentes kiadás, környezetbarát anyagok felhasználásával készült.
Magyar fordítása az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg. Fordította: N. Kiss Zsuzsa
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
