Ha nem elégedett az alábbi eredményekkel, kérem végezzen új keresést
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek karácsonyi panaszai 1. Ez az alkalom, mikor nekem is lámpalázam van. Egyébként nem szerepelek. Ott felejtenek a sötét sarokban, gondjaim közepette, bánatom kibogozhatatlan hínárjában, maszatos arcomon piszkos, forró könnyeimmel, a duzzogástól dagadt orral. 2. Ilyenkor kimosdatnak, megcsutakolnak, tisztára vakarnak, mint a halat, s bevezetnek a szalonba. A színpadra ráncigálnak. Most […]
Fekete István: Karácsonykor …odakünt hunyorogva leselkedik az est; a zene szétszállt már a lakásokban és mintha elhallgatott volna, pedig némán szól tovább, mint ahogy mindig szólt, a múlt alkonyodó utcájában, a jelen gyantás fenyőillatában, és szól majd a jövő ragyogásában is, mert a szeretet és békesség muzsikája – összekötve időt és embereket – el nem […]
Hans Christian Andersen: A kis gyufaárus lány Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, […]
Kosztolányi Dezső: Ajándék Aranyvirágot, vörös ördögöt és ezüstcukorkát veszek egy ötéves kisleánynak. A cukrászdában, ahol ezen az ünnepen szorongok, velem együtt egész tömeg várakozik. Miniszteri tanácsos és kis pesztonka, grófné és vargainas egymás mellett. Mindegyik vásárolni akar, s adni, adni. Nézegetem őket. Feltűnik, hogy milyen áhítatosak, boldogok valamennyien. Mintha az a szándék, hogy visznek valamit […]
Móra Ferenc: Békesség földön az embernek… (részlet) Az angyali üzenet, amely Betlehem mezőin adatott a csordapásztoroknak, nem egészen így szólt. Az dicsőséget hirdetett mennyben az Istennek és békességet a földön a jóakaratú embereknek. De kétezer év messze elsodort bennünket betlehemi mezőkről, Messiást hirdető csillagtól, fényességbe öltözött angyaloktól – ma nem szabad olyan szigorúnak lennünk, […]
Jókai Mór: A koldusgyermek Karácsoni történet Az apját leütötte a hajókötél, a vízbe fulladt. Az anyja mosóné volt; éjszakai munkában meghűtötte magát, forrólázt kapott, meghalt. A kisfiú egyedül maradt, és még alig volt négy esztendős. Mikor kivitték az anyját is a temetőbe, a kisfiú elgondolta magában: „mármost ki fogja nékem mondani: kedves kisfiam? ki fog […]
Kosztolányi Dezső: Karácsonyi ének Járok a karácsonyi világban, és úgy érzem, minden léptemmel tisztább és igazabb leszek. Valami csendesség van ma a világban, kenetteljes, mély komolyság és bibliai egyszerűség, s láthatom azt, amit köznapokon oly sokszor keresek és sohasem találok: az életet. Ma beszélhetek az embertársaimmal, s ha jó vagyok hozzájuk, talán meg is hallgatják […]
Krúdy Gyula: Karácsony este (részlet) 2. Fehér vagy fekete karácsony köszönt ránk ez évben? Régente ez igen fontos körülmény volt az ünnepi hangulatban, mert az emberek mégiscsak jobban szerettek fehér országutakon szánkázni messzi kis falvak világos ablakai felé, ropogós estéből havas vállal megérkezni a karácsonyi meleg szobába, télies eledelekkel vidítani átfázott belsőségüket, a házaló betlehemesek […]
Móricz Zsigmond: Karácsonyi ének Hull hó, hull a hó. Mint pajkos gyerekek kergetik, dobálják egymást a pelyhek. Homlokomat a hideg ablaküveghez támasztom, s gyönyörködve nézem a bohó játékot. Hogy örülnek, hogy vigadnak, jön a karácsony. – Karácsony, Karácsony… Varázslatos szó, gyermekkorom legrégibb emlékei: zsongó-bongó érzések támadnak fel rá. Az első nagy álom, amit ébren láttam, […]
Mikszáth Kálmán: Mit hozzon a Jézuska? Jön a Jézuska… még hat nap, még öt nap, még három nap. Hosszú idő! Nagyon hosszú… még az utolsó óra is rettenetesen hosszú… Még játékkal is nehéz eltölteni. A kis Nelli alig tudja eltölteni; ezer meg ezer gondolat fordul meg a fejében, mit kérjen, mit várjon, mit óhajtson a […]
Kéri Katalin: Ezt látják a karácsonyi angyalok Karácsonykor angyalok szállnak át a városok felett, belesnek a kéményeken és az ablakokon. Hópelyheken utaznak és gomolygó felhőkön. Aranyszínű a hajuk, piros az arcuk és fehér habos a ruhájuk. Sok-sok angyalka repül, ilyenkor már kora délután elindulnak távoli, mesés lakóhelyükről, hogy karácsony titkokkal teli, varázslatos éjszakáján megérkezzenek az […]
Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya Faggyúgyertya helyett villamos lámpás világít ugyan a magyar író papirosa fölött, amidőn a Bak hava második felében korán sötétedik a ködös délután, ám én mégis azt hiszem, hogy eleink, a régi írók, akiknek élete körülbelül száz esztendő előtt folyt le Magyarországon és az irodalomtörténetben – boldogabban, megelégedettebben várták a szentestét. […]
Babits Mihály: Az erdő megváltása (4-5.) A város végén egy kis házat körülálltak a fák és benéztek az ablakon. A farkasok fájdalmasan vonítottak messzebb. Bent a beteg asszony nyögött, fázott, szegény volt, egyedül volt. – Megváltást! Megváltást! – kiáltották a fák és karjaikat az égnek emelték. A hó, mint fehér könny, gyöngyözött le róluk. – […]
Móra Ferenc: Pótlevél a Jézuskához Édes kis Jézuskám, aki ezt a pár sort intézi hozzád, az tisztában van azzal, hogy tilalmas dolgot művel, mikor karácsony oktáváján zörgeti meg levéllel a kancelláriád kristályablakát. (Ugyan az is lehet, hogy csak máriaüveg, mert idelent olyasmit is hallani néha, hogy az üvegeseket nem eresztik be a mennyországba. De erre […]
Nagy László: Magtalanok Jézuskája – Legyél a mi fiunk, nevünkre iratunk, itt laksz nálunk. – A mi anyánknak akkor mi marad? És minek maguknak ilyen, aki rossz? A papifejedelem az imént mondta rám, hogy a javitóba kerülök, bitófára, ott esznek meg a kányák. Mert éppen harangszókor csaknem belefúltam a tóba, mert égetően rossz vagyok, rossz. […]
Ady Endre: A vidámság küldöttje Karácsony estéje volt, hideg havas este, s a Németh Ferkóék szobájában gyengén világított a lámpa, és a rossz kályha nem adott meleget. Hát ez nem is volt csoda, mert Ferkónak az édesapja szegény munkásember volt, az édesanyja betegen feküdt az ágyában, és Ferkóval együtt öt gyermek volt a háznál. Nem […]
Móricz Zsigmond: Hét krajcár Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám […]
Márai Sándor: A négy évszak – December Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az […]
Mikszáth Kálmán: A Mikulás bácsi Bácsi bizony, de kinek? Mert a Mikulás úr nem ismer tréfát és nagy megkülönböztetéseket tesz a gyermekek között. Igazi Janus-fej, ugyanegy időben mosolyog az egyik arca az egyik gyerekre s haragos a másik a másikra. Mikulás bácsit szentnek festik a képeken. Glória is van a feje körül, és majdnem olyan […]
Fekete István: Mikulás A konyha ablakán vasrács volt és belül vörös függöny, mely meglebbent néha, mert az ablakon egy szem hiányzott. Amikor a függöny megmozdult valamennyien odanéztünk. Rozi, aki mosogatott és vörös kezével biztonságosan nyúlt a zsíros vízbe merült kések és villák közé. Pista bácsi, a kocsis, aki kukoricát morzsolt és én, aki mesét […]
© 2013-2024 www.eletszepitok.hu