Gyógyító csend, avagy miért van szükségünk az üresjáratokra?
A mai világban a csend ritka kincs lett, szinte luxus. Digitális zajban élünk, amit csak tetéz a városi környezet és a felgyorsult tempó. Pedig a valódi kreativitás, a mentális egészség és a belső békénk bástyája éppen az elcsendesülés, az építő mértékű semmittevés, csendes létezés. Teljesen rászoktunk a zajra és a kapkodásra.
A modern kor zaja
Ébredéstől elalvásig benne vagyunk a körforgásban. Értesítések villognak a kijelzőn, háttérzaj szűrődik be az utcáról, a munkában e-mailek özöne fogad, este pedig még gyorsan átfutjuk a hírfolyamot. Ez a folyamatos ingerözön folyamatos készenléti állapotban, stresszben tartja az idegrendszerünket.
Akkor is terhelés alatt állunk, amikor nem dolgozunk. Az üresjáratokat pedig igyekszünk kitölteni: a hírfolyam görgetésével, podcast hallgatással, információk befogadásával.
Mennyi időt szánunk naponta az idegrendszer regenerálódására? Amikor nem végzünk figyelmet igénylő feladatot, csak bámulunk magunk elé vagy kifelé az ablakon, sétálunk egyet füles, zene nélkül… Az agyunk a lecsendesült, lelassult időzónákban voltaképpen gyógyító tevékenységet, mentális regenerációt végez. Rendszerez, feldolgoz, feltölt. Ilyenkor születnek a legjobb gondolatok. A csendben elmélyülhetünk, kilazulhatunk.
Ha egy percre sem tudunk megállni, egy idő után – megmagyarázhatatlan – krónikus fáradtságot érzhetünk, lehangoltságot vagy állandó zsongást, ami nehezítheti az esti, éjszakai pihenésünket, ronthatja az alvásminőséget.
A csend nem unalmas! A csend nem üres. Amikor kiiktatjuk a külvilág zaját, meghallhatjuk a saját belső hangunkat. A csend a szabadságunk zónája. Olyan menedék, ahol a zajos, zaklatott világ elől visszavonulhatunk önmagunkhoz.
Kell hozzá önfegyelem és tudatosság, mert a legtöbben a szokásaink rabjai vagyunk. Már is nagy eredmény, ha a szokásainkat mi alakítjuk és nem a világ szédítő sodrása.
Vannak élethelyzetek, mint például az anyaság, a folyamatos gyerekzsivaj, amikor nehéz magunk körül csendet teremteni. Ilyenkor az 5-10 perces ún. mikro-csendek is feltöltő erejűek. Fogalmazzuk meg bátran a családunk felé ezen igényünket, ez nem önzőség vagy gyengeség! Szükségünk van néha arra, a mentális egészségünk érdekében, hogy ne beszéljen hozzánk senki. A tudatosan beiktatott csendesjáratok a türelmünket is erősítik vagy segítenek visszanyerni.
Hamvas Bélától származnak az alábbi sorok: „Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, szól, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik. Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni. A meghittség köre egyre kisebb.”
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
