A gyermekvédelmi törvény tiltja, mégis minden 3. gyereket a rossz anyagi helyzet miatt emeltek ki tavaly a családjából. Megdöbbentő adatok a gyermekjogi jelentésben
„A gyerekek nem kívülállói, hanem részesei a világunknak. Minden esemény, amit létrehozunk, amiben részt veszünk, és amit kommunikálunk, hat rájuk. S természetesen az egyéni, magánéleti, családi események bármikor felülírhatják ezeket, de azért nem árt időről időre emlékeztetni magunkat, felnőtteket, hogy a gyerekek abban a valóságban nőnek fel, amit mi közösségi szinten teremtünk számukra” – olvasható a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2017. évről szóló gyermekjogi jelentésében.
A legfontosabb megállapítások egyike, hogy minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki tavaly a családjából. Pedig a gyermekvédelmi törvény szerint nem szabad elválasztani a családjától egy gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt.
2017-ben közel 21 ezer gyerek és fiatal élt a gyermekvédelmi szakellátásban, kétharmaduk nevelőszülőknél, a többiek pedig nevelőotthonokban. Csakhogy a gyermekvédelmi törvény szerint a 2015-ig nevelőszülőknél kellett volna elhelyezni valamennyi családjából kiemelt, 6 év alatti gyereket. Ehhez képest az egyik legfrissebb európai kutatás szerint
2017-ben közel 550, három éven aluli gyermek élt Magyarországon gyermekotthonban.
Arra, hogy mi történhet egy gyermekotthonban egy gyerekkel, nemcsak az elhíresült bicskei gyermekotthon igazgatójának évtizedeken át tartó molesztálási ügye példa, hanem akár a Zalaegerszegi Gyermekotthon is, ahol tavaly az alapvető jogok biztosa tárt fel visszásságokat: eszerint a szabad levegőn tartózkodás megvonását büntetésként alkalmazzák, általában 1 hét időtartamban, de volt olyan gyerek is, aki 3 hónapig nem mehetett ki, ami súlyosan sérti a gyerekek méltósághoz, valamint védelemhez és gondoskodáshoz való jogát. Az otthonban több gyerek számolt be arról, hogy a szakdolgozók verbális és fizikai módon bántalmazták őket.
A Hintalovon Alapítvány jelentése szerint
a sajátos nevelési igényű és a fogyatékos gyerekek száma nőtt, azonban integrációjuk az iskolarendszer hiányosságai miatt nem valósul meg. Eközben a fogyatékos gyerekek oktatáshoz, egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférése nem megfelelő,
ráadásul a gyermek- és lakásotthonokban is felülreprezentált a számuk: az itt nevelkedő gyerekek harmada fogyatékossággal él, míg a fogyatékos gyerekek gondozására szakosodott különleges nevelőszülők száma sajnos 20 százalékkal csökkent tavaly.
Egy másik nagy téma az országhatárt átlépő gyerekeké: 2017-ben 232 gyerek érkezett hazánkba egyedül és további 1600 a családjával. A kérdéssel azért kell foglalkozni, mert 2017. március 28-tól a határainknál megjelenő 14–18 éves gyerekekre nem vonatkoznak a gyermekvédelmi szabályok: vagyis őrizetbe vehetőek és korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatóak. A 14 éven aluli menedékkérő gyerekek eddig a fóti gyermekotthonban várhatták meg az ügyükben hozott döntést, de 2017 januárjában bejelentették, hogy a fóti gyermekotthont bezárják.
Pozitívnak tekinthető változás, hogy négyszáz százalékkal nőtt azon médiamegjelenések száma, amelyek a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóltak, ez részben a #metoo mozgalomnak köszönhető. A média ugyanis meghatározó erő abban, hogy egy-egy ügynek lesznek-e jogi, jogalkotási vagy egyéb következményei.
A téma közbeszédben tartásának pedig azért lehet jelentősége, mert talán jobban odafigyelnek olyan emberek a gyerekek környezetében, akik észrevehetnének egy ilyen helyzetet: szülők, óvónők, tanárok, szomszédok, rokonok.
A szexuális erőszak áldozatává vált gyerekekkel az esetek több mint 90 százalékában olyan személy él vissza, akivel a gyerek bizalmi viszonyban áll.
Részben a kiemelt figyelemnek köszönhető, hogy miközben a bűncselekmény áldozatává váló gyerekek száma összességében csökkent 2017-ben, a szexuális visszaélések sértettjévé váló gyerekeké nőtt. Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy többi ilyen cselekményt követtek el, hanem azt, hogy kevesebb ügy maradt rejtve. Eközben szigorodott a szabályozás is a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak esetében.
Nyilván az utóbbi években bekövetkezett és elhíresült gyermekhalálok – amelyek során a szülők éheztették a gyermeküket, vagy amelyek megelőzhetőek lettek volna, ha nem utasítják vissza az egészségügyi ellátást – indokolhatták azt a törvénymódosítást, miszerint akár a gyerek családból való kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Viszont nem készült protokoll ezzel kapcsolatban a jelzőrendszeri tagok számára, ennek hiányában helyi szinten eltérő gyakorlatokra lehet számítani.
Ezenkívül bevezették a nap 24 órájában ingyenesen hívható, úgynevezett Gyermekvédő hívószámot, amelynek célja bármilyen, a gyerek veszélyeztetettségét jelző hívásra történő szakszerű, hatékony és időbeni reagálás biztosítása és elősegítése, függetlenül a jelzést tevő személyétől. Ez a szám: 06 80 630 155.
– Mindenképpen pozitív tendencia, hogy a gyermekbántalmazást egyre komolyabban veszi mind a jogalkotó, mind az igazságszolgáltatás – mondja Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke. – Egy társadalmi jelenséget azonban nem lehet megváltoztatni önmagában a jogszabályokkal, az csak az első lépés a folyamatban. Elsősorban szakemberek képzésére is szükség lenne, illetve a társadalmi megítélést formáló kampányokra. Húsz éves volt tavaly a gyermekvédelmi törvény, ám lényegében véve azóta sem sikerült javulást elérni számos területen, mert a végrehajtáshoz szükséges eszközök, az anyagi forrás és a személyi feltételek még nem állnak rendelkezésre. Ilyen terület a gyerekekkel szembeni erőszak, a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő és a fogyatékkal élő gyerekek helyzete, továbbá az öngyilkosság magas aránya.
A rendszerváltás óta ugyan csökkent az öngyilkosságok száma, de még mindig magas, a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget az életének.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy kevés az iskolapszichológus és a gyermekpszichiátriai ellátás nagyon gyenge Magyarországon.
Olyan gyerekekkel kapcsolatos, szintén nem érdektelen témák is szerepelnek a jelentésben, mint az, hogy egyre kevesebbet olvasnak. A rendszeresen (havonta átlag egy könyvet) olvasók aránya a gimnáziumi tanulók körében csak 9,9 százalék, eközben soha egyetlen könyvet sem olvas a gimnazisták 21,7 százaléka és a szakmunkás tanulók 55,8 százaléka. Az is kiderül, hogy 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, viszont a probléma így is minden 4. lányt és minden 5. fiút érint a 6–8 évesek körében.
„Ez a jelentés a gyerekek, fiatalok jelenlegi helyzetét tükrözi, de jövőképként is értelmezhető: pár évtized múlva a most felnövő korosztály fogja alakítani a hétköznapjainkat. Ez az, amiért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekjogok érvényesüljenek: a jövő társadalomképét ugyanis nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel.”
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.