Azt hiszem, a legtöbbünk ismer legalább egy olyan embert, aki mindig keserű, mindig boldogtalan, csupa düh, pesszimizmus, tüske és bántás. Aki minden erőfeszítés ellenére sem válik szerethetővé, csak a rosszindulat és az undokság fröcsög belőle. A klasszikus energiavámpír, aki azt sugározza, hogy az ő feje fölött lehorgonyzott egy külön bejáratú esőfelhő… Hogy mindenkire süt a … Bővebben: Gyűlölködöm, tehát vagyok! Senki nem születik ilyennek. Endre története