Advent napjai. A mézeskalács története
A téli, karácsonyi ünnepkör egyik hagyományos édessége a mézeskalács, talán nincs még egy ennyire népszerű aprósütemény a gasztronómia történetében. A fűszeres finomságot egy örmény szerzetes hozta el Európába a 10. században, ahol francia papokat és keresztényeket tanított meg a mézeskalács elkészítésének módjára.
A mézeskalács hamar meghódította, kezdetben Németországot és Angliát, a 13. századra pedig már a skandináv országokban is elterjedt. 1444-es dokumentumok szerint svéd apácák gyomorrontás enyhítésére is alkalmazták. Már ekkor festették a kekszeket és ablakokat is díszítettek vele.
Fotó: English Historical Fiction Authors
Az első mézeskalács-kereskedésekről egy 17. századi feljegyzés tesz említést, mely szerint gyógyszertárakban, piacon és kolostorban is árusítottak mézeskalácsot. 1643-ban jött létre a német Lebkuchner céh Nürnbergben; a céh mézeskalácsai olyan magas minőséget és ezáltal értéket képviseltek, hogy még adót is lehetett velük fizetni. A Lebkuchen mézeskalácsokat a mai napig gyártják Nürnbergben.
III. Vilmos királyt (1689-1702) és II. Mária királynőt (1689-1694) ábrázoló mézeskalács formázók
Fotó: Michael Finlay
Amerikába svájci szerzetesek juttatták el, akik a betegek számára sütötték, és/vagy ünnepek alkalmával.
A mézeskalácsnak sokféle kipróbált és bevált receptje ismert. Az amerikai pékek melasszal, a britek sziruppal és barna cukorral, míg a németek mézzel érdesítik. A gyömbér mellett a fahéj szintén kihagyhatatlan valamennyi mézeskalácsból, e két fűszeren túl azonban a világ különböző tájain különféle további fűszerezést is használnak, így ánizst, kardamomt, szegfűszeget, szerecsendiót.
Budapesti Karácsonyi Vásár 2011
Fotó: Flickr | Dianna
Alkotó: Halasiné Pogány Zsuzsanna
Akármilyen népszerűek is voltak a különböző formájú mézeskalácsok, a belőlük formált házak csupán Jancsi és Juliska meséje nyomán kezdtek elterjedni.
Összeállította: Király-Dobos Beatrix
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
