A pénzköltés pszichológiája: mi állhat a túlzott költekezés vagy spórolás hátterében?
A pénzügyi döntéseink gyakran mélyen gyökereznek a gyermekkori mintáinkban, emlékeinkben, ha pszichológiai szemszögből vizsgáljuk. Mind a túlköltés, mind a túlzott spórolás a pénzhez való érzelmi hozzáállásunk kivetülése.
Természetesen a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben fontos az anyagi biztonságra gondolni, ám meg kell találni a spórolás területén is az arany középutat, nem szabotálva mentális jóllétünket. Éppen ezért hasznos a pénzhez való viszonyunkat tisztázni.
Mi minden állhat a túlzott spórolás vagy ellenkezőleg, a túlköltekezés háttérben?
Válság és pénzszorongás
A pénz – ha tetszik, ha nem – mindennapjaink elengedhetetlen része. Pénzügyeink megfelelő kezelése a fenntartható élethez elengedhetetlen képesség, hiszen mentális állapotunkat ez is meghatározza. Ha pénzügyekről van szó, akkor is törekedni kell az egyensúly fenntartására.
Az általános iskolákban ritkán és kevésszer esik szó e fontos témáról, így jellemzően a család, a szülők feladata, hogy elültessék a gyerekekben a pénzügyi tudatosság alapjait. Olyan időszakokban, amikor az árak emelkednek, de a fizetések nem tudnak lépést tartani az inflációval, a pénzügyi tudatosság szerepe különösen felértékelődik.
Át kell gondolnunk pénzkiadási szokásainkat, sorra véve, mi az, ami gyakran kelt bennünk szorongást, esetleg mitől ébred növekvő szorongás bennünk.
A fogyasztói társadalom egyik leggyakoribb problémája az ún. pénzszorongás.
Ez az állapot gyakran utoléri az embereket jövedelmi szintjüktől vagy anyagi helyzetüktől függetlenül, jóllehet, a bennünket körülvevő és életünket befolyásoló gazdasági környezet nagy szerepet játszik a pénzszorongás – mint feszítő mentális állapot – kialakulásában. A szorongás mértéke különböző lehet, az enyhe tünetektől, például alvászavaroktól vagy koncentrációs nehézségektől kezdve, egészen komoly, mindennapi életvitelt jelentősen befolyásoló tünetekig. A pénzszorongás depressziót is kiválthat.
A média és a gyerekkori minták meghatározó szerepe
Pszichológiai kutatások sora támasztja alá, hogy pénzügyi döntéseink nagy része nem racionalitáson, hanem érzelmi alapokon nyugszik. Ebben kiemelkedő szerepe van a médiának, hiszen a reklámok, a közösségi médiában megjelenő marketingcélú bejegyzések – újabban az influencerek, mint „élő reklámfelületek” – mind azt sugallják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás beszerzésével, megvásárlásával életünk teljesebbé, jobbé, értékesebbé válhat. S ezáltal mintha magunk is felértékelődnénk.
(Általános iskolában nem ritka a jelenség, hogy a diákok egymás öltözékét méregetik, azon versengenek, hogy kinek a legértékesebb a cipője, a ruházata, a kiegészítői. A sznobizmus idejekorán megjelenik a gyerekeknél is.)
Érthető, ha lépést szeretnénk tartani a trendekkel, de nem ésszerű vakon követni azokat. Fontos, hogy legyen rálátásunk a költekezési szokásainkra, és próbáljuk felismerni a szokások mögött húzódó családi mintákat is.
Gyerekkorunkban sokan tapasztalhattuk azt, hogy a szüleinknek nélkülöznie kellett, vagy lemondani saját szükségleteikről a mi javunkra. Így nem meglepő, ha felnőttként bűntudatot érzünk, ha vásárlunk valamit magunknak örömszerzés céljából, alapszükségleteink kielégítésén felül. Pedig önmegvalósításunk és önbecsülésünk része lehet az ún. önjutalmazás is, de figyelni kell az egyensúlyra, arra, hogy pénzügyi döntéseink ne ad hoc – impulzusalapú – döntések legyenek, és lehetőleg ne az anyagi lehetőségeinken felül költekezzünk. Fontos az előregondolkodás, távlatilag is lássuk, hogy jelenlegi költekezéseink rövidebb, hosszabb távon miként hatnak az életminőségünkre, mennyire határozzák meg az anyagi stabilitásunkat.
A túlköltekezés pszichológiája
Embere válogatja, de sokan hajlamosak az ún. impulzív vásárlásra. Vajon felismerjük, ha az impulzusalapú költekezéssel valamilyen érzelmi élményt –feszültséget, stresszt, szorongást – próbálunk oldani? Egy új tárgy vásárlása vagy pusztán a költekezés élménye pótcselekvés is lehet, érzéseket próbálunk kompenzálni vele. Belső hiányérzetet – szeretethiányt, figyelemhiányt, önbizalomhiányt – is kitölthet a költekezés, és ilyenkor nem mindig mérlegeljük, hogy az adott holmira vagy szolgáltatásra valójában szükségünk van-e, hogy megengedhetjük-e magunknak anyagilag.
Mi állhat a túlzott spórolás mögött?
Vannak olyan élethelyzetek, amikor a túlzott spórolásra valaki rákényszerül, annak érdekében, hogy a kiadásait egyensúlyban tarthassa a kiadásaival. Ez tehát egy racionális és tudatos döntés ilyenkor. A túlzott spórolást ezúttal nem ebben az összefüggésben vizsgáljuk. A spórolás ugyanis pszichológiai megközelítésben ugyanúgy lehet védelmi mechanizmus, mint a túlköltekezés. És emögött is húzódhatnak rossz élmények, lelki sérülések.
A túlzott mértékben spóroló emberek pénzhez fűződő alapélménye sok esetben a szégyenérzet és a szorongás. Előfordulhat, hogy sötéten látják a jövőképüket, még akkor is, ha látszólag rendezett életet élnek: van munkahelyük, egészségesek, megoldott a lakhatásuk, alapdolgokban nem szenvednek hiányt stb. A pénzbe kapaszkodnak, a spórolásba, ez jelent számukra egyfajta biztonságérzetet, erős kontrollt gyakorolnak a pénzügyeik felett, ami szélsőséges esetben már-már felérhet az önbüntetéssel.
Mai anyagias világunkban hajlamosak vagyunk összekeverni a saját értékünket a bankszámlánkon lévő összeggel vagy a fizetésünkkel. Pedig a pénz nem egyenlő az emberi értékekkel. Az érzelmi biztonságot gyakran pénzügyi forrásokban keresünk, legyen az a bankszámlánkon vagy az elérhető pénzösszegben.
Természetesen fontos, hogy rendelkezzünk megfelelő mértékű megtakarítással, de ha az életünkben szinte minden a pénz köré szerveződik, a ha szinte mindent ez határoz meg, voltaképpen erősen beszűkült tudatállapotban éljük az életünket.
A pénzhez való torz viszony átformálása önismerettel
Az önismeret lehet a kulcs a pénzhez fűződő torz kapcsolatunk helyreállításában. Ez nem jelent egyet az általában hosszadalmas pszichoterápiával. Önfejlesztő módon is ráléphetünk az önismereti útra, rengeteg önsegítő (online is elérhető) irodalom, könyv, csoport áll rendelkezésre. Hatékony megoldásként szóba jöhet a sématerápia is, ami segíthet a hosszú ideje meghatározó viselkedési mintázatok felülírásában.
A pénzzel kapcsolatos viszonyunk erős hatással van az életminőségünkre. Az anyagi aggodalmak és túlköltekezés mögött sok esetben meghatározó családi minták és traumák állnak.
Nyitókép: Anastasia Shuraeva/Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
