A százlakásos passzívházban lakom. Interjú egy bérlővel
Többször hírt adtunk arról, hogy megépült hazánk eddigi legnagyobb passzívháza. Az ingatlant teljes egészében bérlakásként hasznosítja az építtető-tulajdonos XIII. kerületi önkormányzat. Az első mérések alapján a lakások fűtésköltsége a téli hónapokban sem éri el a 2500 forintot. Felvettük az egyik bérlővel a kapcsolatot; Mackó Mónika az első lakók egyike, korábban felszínes ismeretei voltak a passzívházakról. A tapasztalataira voltunk kíváncsiak.
Január 27-én tartották a százlakásos passzívház hivatalos átadó ünnepségét. A lakók képviseletében Mackó Mónika vette át jelképesen a kulcsot
– Mikor költöztek be?
– Az első bérlőtársakkal januárban foglalhattuk el a lakásokat.
– Korábban is önkormányzati bérlakásban élt?
– Igen, eddig is a 13. kerületi önkormányzattól béreltünk lakást az édesanyámmal, a Jászai Mari térnél laktunk egy társasházban. Havonta 30 ezer forintot fizettünk a fűtésért, további 60 ezret lakbérre. Aki ismeri a környéket, tudja, hogy ez a városrész rendkívül zajos, nagy a forgalom. A lakás fekvése miatt ráadásul napi fél órát élvezhettük a napsütést, már ha éppen sütött a Nap. Megoldást kerestünk. A százlakásos passzívházra 2013. októberében egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, biztatott, hogy pályázzak meg egy lakást.
– Mennyi időre szól a bérleti szerződésük?
– Sokan riasztónak tartják, hogy határozott időre, öt évre szól a bérleti jog. Kérdezik: mi lesz öt év múlva? Kidobnak minket az utcára? Nem dobnak ki, amennyiben nem randalírozunk, nem verjük szét a berendezést, és rendesen fizetünk. Hosszabbít az önkormányzat, maradhatunk öt év után is. Az előző bérlakás sem szociális, hanem piaci alapú volt.
– Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de mi történne, ha nem tudnák a lakbért fizetni?
– …nem tudom. Én mindig rendesen fizettem a lakbért, s ha rajtam múlik, ezután is így lesz.
– Milyen feltételeknek kellett megfelelni bérlőként?
– Foglalót kellett fizetnünk, 100 ezer forintot. Ez nem jár vissza. A jövedelmi helyzetet is vizsgálták, alaposan megszűrték az embereket, 140 ezres fizetés alatt nemigen lehetett eséllyel pályázni.
– Volt beleszólásuk a lakás kiválasztásába?
– Alapterület szerint három lakástípus van. Mi 1+2 félszoba+erkélyes, 60-63 négyzetméteres lakást szerettünk volna, de mivel ketten vagyunk, a közepesek és a garzonok közül választhattunk. Végül egy földszinti lakásra esett a választásunk a B lakótömbben, az itteni lakások 48-51 négyzetméteresek, egy+félszobásak, erkéllyel. Bútorozott konyhát kaptunk, szagelszívóval és kerámialapos villanytűzhellyel. Minden lakáshoz tartozik a pinceszinten tároló, ezért nem kell külön fizetni. Elégedettek vagyunk a lakással. Valósággal úszik a fényárban, minden oldalról besüt a Nap. Kertkapcsolatos. A falak hangszigeteltek, semmi zaj nem szűrődik át a szomszédból, pedig van kiskutya és kisgyerek is. Kétóránként teljesen kicserélődik a levegő. Ha főzünk, az sem érződik; a konyhában ugyan van szagelszívó, de nem kell használnunk, mert nagyon jó a légcsere.
– Új építésű lakásokról van szó, ráadásul passzívház minőségűek. Elmondták, mi mindenre kell ügyelni, vigyázni? A használatot illetően vannak speciális szabályok?
– Részt kellett vennünk egy oktatáson, ahol elmondták a tudnivalókat. Van pár szabály, amit be kell tartani. Nem szabad például a falakat megbontani. Fúrni sem szabad akárhol; a mennyezet alatti 40 centis sávot szabadon kell hagynunk a padlófűtés miatt. Inkább ragasztunk, mint fúrunk. A vasbeton szerkezet miatt nem is egyszerű fúrni, mert kicsorbulnak a fúrófejek. A falakat festhetjük, de nem mindegy, milyen festéket használunk. Ha valami meghibásodna, például gond adódna a nyílászárókkal, csak a gyártó vagy a gyártó képviselője javíthatja. Mindenben segít az önkormányzat.
– Az egyik jellemző tévhit, hogy a passzívházban nem szabad ablakot nyitni…
– Most, már, hogy passzívházban lakom, ezt a mendemondát tudom cáfolni. Ki lehet nyitni az ablakokat, de felesleges, mert folyamatos a légcsere, friss, tiszta, szűrt a levegő. Ilyen jó levegőminőséget egy lakásban sem tapasztaltam korábban. Ami feltűnt, hogy kissé száraz a levegő. Szokatlan, hogy nincs fűtőtest, amire párologtatót, vagy vizes törölközőt lehetne tenni. Párásító berendezést nincs értelme használni, mert folyamatosan cserélődik a levegő. Tévhitekkel és is találkoztam; elképesztő dolgokat is hallok. Azt is mondják, passzívházban csak meghatározott időpontban lehet fürdeni. Hülyítik egymást az emberek…
– A fűtést tudják szabályozni?
– Minden lakásban van fűtésszabályozó. Meleg a lakás, többnyire melegem van. Mivel hálózaton vagyunk, a fűtést nem tudom mérsékelni, csak magasabbra állíthatom. Ha valamelyik lakó 25 Celsius-fokra állítja a fűtést, nálam is 25 fok lesz. Csak feltételezem, hogy így működik, mert hiába próbálom a hőfokot mérsékelni, nem sikerül.
– Mennyi a lakbér?
– Ugyanannyi, mint volt, havi 60 ezer forint. Az eddigi fűtésadatokat a sajtóból ismerem, mivel ebben a fűtési szezonban az önkormányzat átvállalta a fűtésköltséget. Tudtommal a fűtésdíj egy lakásra vetítve havi 2300 forint körül mozog.
– Hány lakás kelt el eddig?
– Tudomásom szerint jelenleg a lakások 40 százaléka foglalt. Az első pályázatnál egymás kezéből szedtük ki a kilincset, húszasával özönlöttek a házba a bérlőjelöltek, aztán valamiért egyre kevesebben lettek.
– Beszédtéma a lakók között, hogy az ország legnagyobb passzív társasházában élnek?
– Persze, különlegesnek tartjuk, mert az is. Január 27-én volt a ház hivatalos átadója, a lakók képviseletében én vettem át jelképesen a kulcsot.
– Kritikaként az is elhangzott, hogy a lakások túl sűrűn vannak egymás mellett. Lakóként hogy látja ezt?
– Az épület modern, európai. Bőven van zöld terület, minden földszinti lakáshoz kert tartozik, és van egy nagy füvesített udvar is. Energiatakarékossági megfontolás miatt nyitottak a folyosók. Nincs bezártságérzetem. Nagyon jól érzem itt magam, és édesanyám is sokkal jobban van, mióta itt lakunk.
Frissítve 2015. szeptember 2.
Kíváncsiak voltunk, hogy a nyári kánikulában mennyire melegedtek fel a lakások, ezért megkértük Mónikát, mondja el tapasztalatait.
– Olyan, mintha légkondicionáló lenne a lakásban. Forró nyári napokon legfeljebb 26 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet a helyiségekben, és maradt is nagyjából ezen az értéken – válaszolta kérdésünkre. A redőnyök automatikusan legördültek napközben, hogy azokban a lakásokban is hűvös maradjon, melyekben még nem laknak. Hozzátette: úgy látja, hogy a kánikulai időszak erősen próbára teszi a gépészeti rendszert, több lakó nyáron is nyitva hagyta az ablakot, ezekben a lakásokban 30 fokra is felkúszhatott a hőmérséklet. A lakáshasználatra vonatkozó szabályokat különösen fontos betartani egy ekkora passzívházban. Ha a lakók előírásszerűen szellőztetnek, ha betartják a passzívház házirendjét, a lakások nyáron 23-25 fokosak.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
