A szeretet szertartásai
///Töltött káposzta egy évben egyszer készül nálunk. Karácsonyra. Elképzelhetetlen nélküle az ünnep, pedig nem mindenki rajong érte. A töltött káposztát egyetlen családtag kedvéért is megfőzném, mert tudom, hogy számít rá, s mert szeretem látni az örömét.
Erről szól az ünnep, így az ünnepi étkeink is: a szeretetről, az örömszerzésről. Pár napra kiragadhatjuk magunkat a hétköznapokból, s átadhatjuk magunkat a készülődésnek. A lelkünknek nagy szüksége van a hagyományokban rejtező, jóleső állandóságra. El lehetne engedni a régimódi szertartásokat, de nélkülük üresebb lenne az ünnep. Tradícióinkban őrizzük azokat, akik már nincsenek velünk, családi receptjeinkben, ünnepi ételeinkben is őrizzük emléküket, a szívünkben élnek.
Mi sem leszünk örökké, de tovább élünk mindabban, amit a gyermekeinknek, unokáinknak megteremtünk karácsonykor és azon túl. Viszik tovább. És így tovább…
Békés, boldog ünnepeket!
Alapító-főszerkesztő
Több mint húsz évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként. Szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre ezt a független felületet. Hét és fél év telt el magazin indulása óta. Kitartó munka, elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk. Hálás vagyok mindazoknak, akik részt vállalnak benne.
Képesítéseim: szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet végzős MA-hallgatója vagyok, TDK kutatási területem az iskolai mentálhigiéné.
Ide írhatod a véleményed!
Want to join the discussion?Feel free to contribute!