Szüret elé. A szőlő és a bor himnusza
///
Piero Berton
A szőlő és a bor himnusza (id. Kozma Pál fordítása)
Földanya becézi szőlő-
Gyermekét, ringatja s fénylő
diadémként díszlik a dombokon,
S palástként terül el a síkon.
Nászútra kél a tavaszi szellő
szárnyán a virágpor,
mely bogyót nemz a virágokon,
és melyet megtölt zamat, cukor.
„A szőlő meghódította a Földet,
S a Föld véle teljessé lett.
Lombja fedi a hegyeket,
S a cédrusokkal ölelkezhet.”
Édes must már hordóban,
táncolva és csillogva forr,
Lélegzik a születő bor,
S az ég fürdik illatában
És a bor mint zúgó patak,
Csengve, bongva szívre árad,
Felébreszti a szerelmet,
S a békéről zeng az ének.
„A szőlő meghódította a Földet,
S a Föld véle teljessé lett.
Lombja fedi a hegyeket,
S a cédrusokkal ölelkezhet.”
Fotóink Csobáncon készültek, a Szent György-hegyre néző szőlőhegyen. Kattintással nyithatók meg nagyobb méretben
Alapító-főszerkesztő
Időről időre szeretek új dologba belevágni, az Életszépítők – Szépítők Magazin története is így indult.
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában. Szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre ezt a független felületet. Hét és fél év telt el magazin indulása óta. Kitartó munka, elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk. Hálás vagyok mindazoknak, akik részt vállalnak benne.
A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének hallgatója vagyok; képesítéseim szerint szociális munkás, intézményi kommunikátor, kiadványszerkesztő és újságíró.
Ide írhatod a véleményed!
Want to join the discussion?Feel free to contribute!