A tökéletesség csapdájában. A torz énkép plasztikai műtétekkel nem állítható helyre! Megdöbbentő tények a botoxról
A szépség a szemlélő szemében van – tudták ezt már a régi görögök is.
Hallottál már a diszmorfofóbiáról? Pszichés zavar – testdiszmorfiás zavarnak is nevezik -, amely a torz külsőtől való félelmet vagy a képzelt csúnyaságot jelenti. Az érintettek csúnyának érzik arcukat, orrukat, egyéb testrészüket, vagy akár az egész testüket. S mivel pszichés zavarból ered, sok esetben – fizikai értelemben – nincs valós okuk erre. Normálisan néznek ki, átlagosak, sőt, van, hogy kifejezetten vonzó külsejűek. (…) Ami közös bennük, hogy túlságosan sokat foglalkoznak magukkal, a testükkel és folyton pozitív visszajelzést várnak a környezetüktől. Súlyos önértékelési zavar áll emögött, az ok többnyire a gyermekkorban keresendő; a tünetek jellemzően serdülőkorban jelentkeznek.
A szépségeszmény, amellyel a reklámipar és a média folyamatosan traktál bennünket, kétségtelenül nagy nyomást gyakorol a nőkre. A magukat torzan látó emberek képesek ún. optimalizálási tébolyba esni, gyakran kötnek ki plasztikai sebészeten.
Hiába kapnak azonban tökéletes (még tökéletesebb) orrot, ajkat, mellet stb., a belső elégedettség gyakran csak időszakos, újabb és újabb beavatkozáson kezdik törni a fejüket, nem ritka, hogy a megműtött testrészt műttetik meg újra… Nem tudnak kibékülni a saját tükörképükkel – a gyógyuláshoz ugyanis nem szike kellene, hanem pszichoterápia.
Az optimalizálási téboly sokszor együtt jár az öregedéstől való félelemmel, s a páciensek nem számolnak, sőt nem is érzékelik a groteszk következményeket.
Alig akad hollywoodi sztár, aki ne próbálta volna ki a botoxot. Elrettentő végeredményeket láthattunk gyönyörű színésznőkről, Meg Ryanról, Nicole Kidmanről, több sokkoló példát lehetne említeni. Nehéz lehet szépségikonként, világsztárként megöregedni…
Idegméreggel ellazított arcizmok
Mit tud a botox? Ránctalanít. Mert lebénítja az arcizmokat. A Botulinum-Toxine az egyik legerősebb ismert méreg, a Clostridium botulinum baktériumok termelik. Neve a latin botulus (kolbász) szóból ered, mert régebben gyakran haltak meg emberek romlott kolbász vagy szennyezett húskonzerv okozta mérgezésben. A romlott kolbászban lévő botulinum toxinok megbénítják a légzőizmokat és a tüdő működését.
Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen veszélyes mérget terápiás célokra használnak?
A méreg egyetlen grammja képes megölni egymillió embert. Egy embernek, ha szájon át veszi be, 70 mikrogramm elég, ha izomba vagy vénába adják be, már kerek 0,1 mikrogramm is végez vele.
Ez hihetetlenül kevés, de még mindig sokkal több, mint amennyi egy botulinum ampullában megtalálható. Vélhetően csak akkor lenne halálos, ha 50-70 fiolát fecskendeznének be az illető testébe. Egy ráncokat eltüntető esztétikai, vagy a túlzott verejtékezés elleni beavatkozásnál – utóbbi esetben a hónaljba fecskendezik be az anyagot – egy vagy két ampullát használnak.
A botulinum toxint 1978 óta használják gyógyszerként. A kancsalságot, szemgörcsöket, a ferde nyakat kezelik vele, és szülés közben fellépő oxigénhiány következtében kialakult spasztikus bénulást gyerekeknél. Vagyis olyan betegségeket, amelyeknél az izomzat görcsös és megkeményedik. A botulinumtoxin-injekcióktól az izmok elernyednek, nem húzódnak annyira össze, úgyhogy könnyebbé válik a gyógytorna.
Az, hogy ráncgyilkosként is bevetik, egy véletlen felfedezésnek köszönhető. Amikor a 80-as években amerikai orvosok egy beteg görcsös szemizmát akarták ellazítani, bámulatos mellékhatásra lettek figyelmesek. Nemcsak az izom feszültsége hagyott alább, hanem idővel a szem körüli ráncok is mintegy varázsütésre kisimultak, mivel az izmok már nem húzódtak össze olyan erősen, a fölöttük lévő bőrt sem gyűrték össze. Ekkor született meg a botoxszal a ráncok ellen jelmondat. 1989 óta világszerte milliószámra használják.
A botox megakadályozza, hogy az acetilkolin nevű neurotranszmitter eljusson az idegvégződésről az izomba. A hatás néhány nap elteltével kezdődik, és mintegy öt hónapig tart. Utána minden marad a régiben. Van, azonban egy érdekes mellékhatás. Az alatt az idő alatt, amíg a kezelt arcizmok ki vannak kapcsolva, bizonyos mértékben le lehet szokni a komisz, haragos vagy koncentráló nézésről. Úgy van ez, mint a testépítő bicepszével. Ha nem veszik alaposan igénybe, gyorsan veszít a térfogatából. Ugyanígy az arcizmok is meggyengülnek, s fölöttük a bő kevésbé gyűrődik a ráncba. A következmény: a ráncellenes hatás még akkor is kitart, amikor a botulinum toxiné már alábbhagyott, és a pácines megint teljes mértékben képes irányítani az izmait.
Az orvosságot gyorsan és egyszerűen be lehet fecskendezni, és a betegek általában jól tűrik. Az árát viszont sokszor rosszul viselik. A szépségiparban milliárdokat lehet keresni világszerte… Egy felelősségteljes orvos az arcon csak korlátozottan, legfeljebb egy-egy területen alkalmaz botoxot. Az arcot sohasem szabad merevre botoxozni! Az arcot a mimikánt teszi életerőssé, fiatallá, elevenné és mindenekelőtt szeretetre méltóvá. Fontos, hogy olvasni lehessen róla.
A botoxkezelés akkor optimális, ha a környezet nem veszi észre, hogy megtörtént, hanem arra gondol, hogy a páciens most jött meg a nyaralásból, kipihent és üde. A kevesebb néha több, a botox esetében biztosan!
Természetes módszerek a ráncok ellen
Fogadd el, hogy múlnak az évek!
Igyál naponta legalább 2-2,5 liter ásványvizet, szűrt vizet.
Sportolj, mozogj intenzíven!
Táplálkozz egészségesen!
Ápold a bőröd, masszírozd rendszeresen az arcod.
Tartózkodj sokat a friss levegőn!
Szaunázz!
Aludj sokat!
Legyél pozitív, s elfogadó(bb) önmagaddal szemben!
Felhasznált irodalom: Bőrügyek. Minden, amit az egyik legérzékenyebb szervünkről tudni érdemes, Park Kiadó. Szerző: Dr. Yael Adler. Nyitókép >>
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
