A történelem leghíresebb szerelmespárjai. Kleopátrától Lennonig, Sissitől Nelson Mandeláig. Kedvenc könyv a könyvespolcról
Emberek írják a történelmet – a politikában, a művészetben, a tudományokban, a divatban. De ritkán vannak egyedül: ott az asszony a kedvese oldalán, és ott a férfi, a nő kísérőjeként. A partnerek mindig fontos szerepet játszanak, ha történelmi döntések születnek: néha közvetlenül és szembeötlően, gyakrabban tapintatosan és halkan, de mindig hatékonyan. (…) Ha a történelmet nézzük, gyakran párokra vetődik a fény. Történelmet írtak és írnak párok, még ha nem is tudják vagy akarják – az egymást segítő döntéseik miatt. Egy trónörökös (mint VIII. Edward) lemond a trónról, mert szíve választottjával együtt nem foglalhatná el. (…) Esetleg egy derék családanya ad fel mindent, hogy kövessen egy szédült erotomán írót vagy egy kísérletező filmrendezőt. Minden korszaknak megvan a maga álompárja, és minden társadalmi csoportnak a maga mintakapcsolata. És mit üzen az ő történetük? Azt, hogy
a szerelem gyakran fontosabb, mint a rend és a védettség, a szenvedély elevenebb, mint a biztonság és a nyugalom.
A párok normákat szabnak, erkölcsi gátakat rombolnak, és helyettük újakat építenek, megmutatják, mennyire gazdagok, vadak, gyöngédek és ellentétesek az érzelmek, amelyek embereket egymás felé vagy egymástól elsodornak. A párok szemléltetik a szenvedély hatalmát, a vonzalom erejét, a vágyat, hogy a szerelem tüze egyesüljön a hétköznap vizével. (…)
Nem mindig az erős érzelmek hozzák létre a párokat. Az érdekházasság, amely a vagyon gyarapítása miatt jön létre, és amelyet az arisztokrácia gyermekeinek mindenkor el kellett fogadniuk, néha olyan párkapcsolatokat eredményez, melyek Rómeó és Júlia vagy Richard és Cosima Wagner mellett is megállják a helyüket. John F. és Jackie Kennedy azért kerültek össze, mert ez használt karrierjüknek – de aztán több let a dologból. Racionális házasságok és célszerű szövetségek szerelmet fakaszthatnak. Így történet ez Gertrude Stein és az ő „Adája”, Juan Perón és Evita között. (…)
A szenvedély csodálatos, de pusztító is lehet. Mert amennyire képesek szenvedély nélkül szervezett kapcsolatok szeretetteljessé és tartóssá válni, éppannyira képesek szenvedéllyel összenőtt szálak fájdalmasan szétszakadni, ha nem ápolják őket kellő okossággal, vagy ha a körülmények ellehetetlenítik őket. (…)
A szerelem bizonytalan kimenetelű kaland. Ezt tanúsítják valamennyien: a történelmi párok, melyek az ókorban, a középkorban, az új- és legújabb korban éltek, meg a kitalált párok: írók, költők, zeneszerzők és filmesek teremtményei, amely párok mágikus kisugárzása ma éppúgy megragad és megindít bennünket, mint valaha Orpheusztól és Eurüdikétől kezdve Quasimodón és Esmeraldán át egészen a Titanic Jack és Rose párosáig.
***
Klasszikus szerelmespárok. Egy könyv, melyből a világtörténelem legismertebb szerelmespárjait ismerhetjük meg. Akadnak közöttük azonos és különböző neműek, művészek és politikusok, irodalmárok és szabadságharcosok, filozófusok és filmsztárok. Hogyan éltek, hogyan szerettek például a francia forradalom idején vagy a számkivetettségben? Tragikus elválások, megrészegítő szenvedélyek, legyőzhetetlen akadályok, szerelem, féltékenység.
Az ötven klasszikus szerelmespár között megtaláljuk többek között I. Ferenc Józsefet és Sissit, Latinovits Zoltánt és Ruttkai Évát, olvashatunk Napóleon és Joséphine kapcsolatáról, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine szerelméről, a két gondolkodó, Marie és Pierre Curie házasságáról, Oscar Wilde és Lord Alfred Douglas viszonyáról, Salvador Dalí és Gala történetéről, Winnie és Nelson Mandeláról, Elizabeth Taylor és Richard Burton héjanászáról, Marilyn Monroe és Arthur Miller tűz-víz kettőséről, Lennon és Yoko Ono végzetes vonzalmáról.
A könyv 50 meséje kis időre kiemel a mindennapokból. Különös sorsokat ismerhetünk meg, sok-sok érdekes irodalmi, történelmi adalékkal és kulisszatitokkal.
„Mi voltunk az ifjúsági mozgalom udvari bolondjai. Kötelességünknek tekintettük, hogy addig küzdjünk a békéért, amíg nem történik valami. Gandhi hagyományát követtük, csak éppen humorérzékkel.” (John Lennon)
„Ő volt, úgy találtam, a legönimádóbb, a legszebb, a legidegenebb nő, akit valaha láttam. Apokaliptikus mellei voltak, amelyek egész birodalmakat fognak még romlásba dönteni, mielőtt elfonnyadnának. A teste valóban csodálatos műalkotás volt.” (Richard Burton Liz Tayloról)
„Magában minden megvan, amit valaha is elvártam attól a nőtől, akit választok. Csupán négy dologról van szó: jellem, intelligencia, személyiség és szépség, és ezek megvannak magában.” (a Nobel-békedíjas Martin Luther King)
A könyv az Athenaeum 2000 Kiadó gondozásában jelent meg 2000-ben. Szerzője Barbara Sichtermann. Rónaszegi Éva és Szaszovszky József fordította magyarra.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
