Díjazták a világ legjobb passzívházait: Passive House Award 2014
A közelmúltban, a német Aachenben megrendezett 18. Nemzetközi Passzívház Konferencián díjazták a világ legjobb, vagyis elenyészően kevés fűtési energia- és primer energiaigényű, egyúttal a dizájn és a funkció minőségi kívánalmainak is tökéletesen megfelelő passzívházait.
A Passive House Award-ot a német Passzívház Intézet hívta életre, 2010 után idén újra átvehették a rangos nemzetközi elismerést az épületek tervezésében, kivitelezésében közreműködő szakemberek, építtetők. A díjazott épületek közül mutatunk két lakóházat, de előtte egy kis kitérő…
Mi is a passzívház?
A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül, vagyis passzívan hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, 1/3-át pedig a fűtési rendszer – valamilyen hőtermelő – biztosítja.
Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 négyzetméternyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával, ami megközelítőleg megfelel 1,5 liter olaj, vagy 1,5 köbméternyi gáz fűtőértékével. Vagyis például egy 100 négyzetméteres ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több mint 150 köbméternyi földgáz.
Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban általánosan használt, járatos megoldások tudatos – műszakilag fegyelmezett, összefüggésekben vizsgát – felhasználása. További információk a gyakran ismételt kérdésekről a Passzívházépítők Országos Szövetsége weboldalán >>
Új-Zéland első minősített passzívháza
Új-Zéland és Ausztrália első minősített passzívházaként tartják számon az Auckland tartományban, Glendowie-ban megvalósult lakóépületet, amelynek külön weboldalt is nyitottak az építtetők, így az érdeklődők nyomon követhették a tervezés, kivitelezés fázisait.
A Jessop Architect által tervezett épület ugyan nem kapta meg a lakóház kategóriában a díjat, de elismerésben részesült. Nemcsak energiatakarékos, de a napenergiát is hasznosítja.
A passzívházakban különösen fontos szerepük van a nyílászáróknak, melyek napcsapdaként működnek, napsütéses időben hőt termelnek.
Nem mindegy azonban, milyen nyílászárókat építenek be! Fontos, hogy az ablakok dupla, tripla üvegezésűek legyenek, és a beépítés szakszerűségére is fokozottan kell figyelni. Nemcsak az ablakok, hanem az ajtók is sokkal jobban hőszigetelnek, mint a hagyományos épületekben. A gyártók felkészültek, hazánkban is többféle passzívház-nyílászárót lehet már kapni. Miért fontos az ablakok és ajtók szerepe? Azért, mert a passzívházakban alapelvárás a légtömörség: sehol sem keletkezhetnek hőhidak, vagy aprócska rések, veszendőbe menne az értékes hőenergia. A levegő a hővisszanyerős szellőztetőrendszeren keresztül áramlik, folyamatosan friss, tökéletesen megszűrt levegő érkezik kintről, s bármennyire is hideg van odakint, mire a friss levegő a helyiségekbe jut, szobahőmérsékletűre melegszik.
Egy passzívház belső hőmérséklete télen-nyáron kiegyenlített.
A déli, nyugati tájolás előnye a napnyereség. A tűző nap ellen viszont védeni kell a helyiségeket – ha órákig direkt napsugárzásnak vannak kitéve, rendkívül fel tudnak melegedni. Ezért fontos a megfelelő árnyékolás megoldása.
Passzív családi ház Belgiumból
A BLAF architecten által tervezett, 2012-ben épült 224 négyzetméteres családi ház a belga Sint-Niklaas-ban található. A Passive House Award 2014-en lakóház kategóriában elismerésben részesült. Első ránézésre erről sem mondható meg, hogy passzívház (mint ahogy a passzívházak jó részéről sem), modern, mégis klasszikus formát követ, hangsúlyos nyeregtetővel. Az éles kontrasztok házának is nevezhetnénk: kívül sötét, belül viszont nagyon világos, a hangsúlyos homlokzati üvegfelületek jóvoltából. A sötét homlokzatnak és tetőnek gyakorlati haszna is van: nem verik vissza a napfényt; hűvösebb klímán – mint amilyen Belgium – így is lehet fokozni a napnyereséget.
Fotók: www.blaf.be
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.