Díszkert a ház tetején. A zöldtetőkről
Nyugaton közkedvelt, nálunk még ritkaságnak számít a zöldtetőépítés. A zöldtetők alkalmazása hazánkban még nem terjedt el általánosan, egyelőre inkább csak a fővárosban, a nagyobb bevásárló és szórakoztatókomplexumok, illetve új építésű társasházak tetejét díszítik pázsitszőnyegek, díszfák, cserjék és virágok.
A zöldtetőépítés rendkívül népszerű Nyugat-Európában és a tengerentúlon. A metropoliszokban mutatkozik a legnagyobb igény mesterséges zöldfelületek kialakítására. A zöldtetők az esztétikai funkción túl kedvező élettani hatást gyakorolnak a városi környezetben élőkre, javítják a lakó- és munkakörnyezetet.
A zöldtetőépítésben a magyar háztulajdonosok többsége ma még a kuriózumot, a jómódúak által követhető építészeti trendet látja, noha hazánkban sem újkeletű ez az irányzat. Követői, szakavatottjai jócskán akadnak. A Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (Zöldtetőépítők Országos Szövetsége néven) 1999-ben nyolcvan alapító taggal alakult meg. Legfontosabb feladatának tartja, hogy Magyarországon egyre több épület tetejét, illetve homlokztatát fedje mesterséges növénytakaró. A zöldtetőknek nincs hazai éghajlati viszonyokra kialakult gyakorlata. Külföldről ellesett divathullámként, szájhagyomány útján terjednek az egyes megoldások, az ültetőreceptúrák egyedi próbálkozások. Ez a terület határtudomány jellegű, vagyis az épületszerkezettan vízszigetelési témaköréhez éppúgy hozzátartozik, mint a kertépítéshez.
A „zöldítési” módokat – az európai irányelvek szerint – alapvetően három csoportba sorolják: intenzív, egyszerű intenzív, illetve extenzív zöldítés.
Az intenzív zöldítés magában foglalja a növényzet nagyobb csoportjait: aljnövényzetet, bokrokat, fűfelületeket és a fákat. Ez a zöldítési forma csak rendszeres ápolás, karbantartás mellett lehet hosszútávon tartós. Az egyszerű intenzív zöldítést általában talajtakaróként használják, fűféléket, cserjéket, évelőket telepítenek a megfelelő felületekre. Rendszeres ápolást, karbantartást nem igényelnek, és az előállítási költségek is alacsonyabbak, mint az intenzív zöldítés esetén. Az extenzív zöldítés során az épület megfelelő felületein „természetközeli” zöld szigeteket alakítanak ki. Olyan növényeket telepítenek, melyek jól bírják az extrém környezeti hatásokat és kiváló regenerációs képességűek. Fontos szempont, hogy a növények hosszú távon képesek legyenek önmagukat ellátni és szaporodni. Az extenzív zöldítésnél csupán kiegészítő öntözésre, illetve tápanyag utánpótlásra lehet szükség.
A zöldtető környezetbarát, esztétikus és praktikus épületszerkezeti elem, amely elsősorban lapostetőkön alakítható ki. Kisebb hajlású tetőknél, körülbelül 10 fokos dőlésszögig alkalmazható az úgynevezett intenzív zöldtető, az extenzív zöldtető pedig ennél meredekebb tetőn is kialakítható, de a „hagyományos” zöldtető alapvetően lapostetőkre kerül. Zöldtetőt nemcsak újépítésű ingatlanokon lehet kialakítani, hanem utólag is, célszerűen átfogó épület felújítással egybekötve. Tervezése és kialakítása szakembert igénylő feladat, körültekintően kell megoldani a csomópontokat, a vízelvezetést és a szegélyezést.
A zöldtető egyik legnagyobb előnye az esővíz-raktározó képesség. A csapadéklefolyás intenzitását a beépített területekről zöldtetők kialakításával lehet a legegyszerűbben csökkenteni, ily módon – a tető talajvastagságától függően – a csapadék 50-60 százaléka megköthető.
A zöldtető alkalmazása épületfizikai szempontból is előnyös, mivel csökkenti a hőingadozást a szerkezetekben: kisebb a hőmozgásból származó igénybevétel, így hosszabb a szerkezet élettartama.
A növényzettel telepített tetők jelentősen javítják a csapadékháztartást: az ültető közegben és víztartó rétegben jelentős mennyiségű csapadék gyűlik össze, így a hirtelen lezúduló eső nem terheli az esővíz-elvezető csatornákat. Forró nyáron napokon is jó szolgálatot tehetnek a zöldtetők, hiszen a növényzet a csapadékot elpárologtatva hűti a levegőt. A zöldtetők télen is kifejtik áldásos hatásukat: kedvezően hatnak az épület belső klímájára, erősítik a szigetelés hatásfokát.
A zöldtetők főként a kavicsterhelésű, bitumenes szigetelőanyaggal fedett tetőszigetelések helyett alakíthatók ki. Az épületek tetején, teraszain elhelyezett zöldtetők a környezetet is óvják, mivel megkötik a port, a növények oxigént termelnek, és párásítják a levegőt.
Ajánló
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.