Advent napjai 4. | Borbála nap

Az év talán legszebb időszaka a Karácsony, s az ezt megelőző adventi hetek. Megtelik szívünk a várakozás, készülődés örömével: díszbe öltöztetjük otthonainkat, készülünk szeretteink megajándékozására, szeretnénk az ünnepet emlékezetessé, bensőségessé tenni. Az Életszépítők csapata is készül a karácsonyra: szeretnénk olvasóinknak a készülődéshez kapcsolódó karácsonyi, adventi jelképek történetét elmesélni, és sok-sok inspiráló ötletet ajándékozni. Hangolódjunk együtt a szeretet ünnepére!

Szent Borbála (vagy ismertebb nevén Szent Barbara) a tizennégy segítőszent egyike, keresztény vértanú. Keresztény hitre áttérése miatt bujdokolni kényszerült, azonban elárulták, és hitéért halálra ítéltetett – a lefejezést pedig pogány édesapja hajtotta végre e napon, 306-ban. Édesapját a hazafelé úton villám sújtott halálra, emiatt Borbála, Barbara neve a villámlással, tűzzel, robbanással forrott össze, így az ezzel összefüggő szakmák védőszentjévé vált.

Robert Campin Szent Barbara a toronyban festménye 1438-ból

Borbála napkor a Luca naphoz hasonló népi hiedelmek és szokások terjedtek el a magyar nyelvterületeken, bár csak szórványosan.

Ezen a napon tilos fonás, mert Borbála az orsóval bedobja az ablakot, a fonal kóccá változna és a marhák lába köré tekeredne, így azok megsántulnának. Nem szabad varrni sem, mert bevarrnák a tyúkok fenekét, se söpörni, mert a szerencse kerül ki a házból, és nem túl szerencsés – akár az egész téli ünnepkörben – a női vendég a háznál. Szintén a szerencse távozik e napon az ajándékokkal , kölcsönadott dolgokkal is.

Szent Barbara rendi medál
Fotó: Wikipedia

A tiltások ellenére vannak ilyenkor végezhető tevékenységek is: Göcsejben ilyentájt végzik a tollfosztást, míg Baranyában a borfejtést, sok helyütt a lányok férjhezmenését segítik az e napon vízbe tett gyümölcságak, valamint a következő évi termés megjóslásához akár Borbálakor, akár Lucakor búzát csíráztatnak.

Borbála napkor is jártak kotyolni a fiúk – szerencsét, termékenységet kívánni , akik mondókájuk végén leguggoltak, és elkiáltották magukat: „Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”

A Zala megyei Beleznahegyről való az alábbi kotyolóvers, melynek szövegében keverednek a lucázó, a farsangköszöntő és a regölés szövegtöredékei:

“Bara, Bara kity-kotty,

Gelegunya kettő,

Három,

A pálinkát várom.

Ha nem adnak pálinkát,

Letöröm a gerendát.

Adjon az uristen

Ennek a gazdának,

Két szép tehenet,

Tehén mellé szekeret,

Szekér mellé jármot,

Járom mellé vasszeget.

Adjon az uristen két szép malacot!

Egyik ólból kifusson,

Másik ólba befusson.”

(Eperjessy E. gy. 1959)

 

 

Örömteli készülődést kívánunk!

Király-Dobos Beatrix

Összeállította: Király-Dobos Beatrix | Nyitókép: Tatabánya Pont

Ajánló

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét − egy =

hirdetés