Advent első vasárnapja. A hit gyertyáját gyújtjuk meg az adventi koszorún
Advent negyedik vasárnapja 2023-ban december 24-re esik, így az adventi időszakot rövidebbnek érezhetjük a korábbi évekhez képest. Az advent mozgó ünnep: évről évre más és más időszakra esik. Az első gyertyát 2023-ban december 3-án gyújtjuk meg az adventi koszorún. Ha adventi naptárral is kiegészül az ünnepvárás otthonainkban, már december 1-től számolhatjuk visszafelé a napokat Szenteste napjáig, azaz december 24-ig.
A keresztény kultúrkörben Jézus Krisztus eljövetelét, azaz a jóslat szerinti születését várták az adventi időszakban. Az adventi vasárnapok száma a hetedik századtól négy (előtte csak egyetlen vasárnap volt), és csak az 1570 óta kötelező a teljes adventi időszak az egyházban.
Mit szimbolizál az Advent?
A világi élet (vagyis a nem egyházi világ) is számon tartja az adventet, az első kivételével minden adventi vasárnapnak saját neve van: a második a bronzvasárnap, a harmadik az ezüstvasárnap, az utolsó az aranyvasárnap.
Az adventi várakozás egyik legismertebb jelképe az adventi koszorú, melyen a négy vasárnapon egy-egy újabb gyertyát gyújtunk meg; a gyertyák az adventi heteket szimbolizálják. Az első adventi koszorút 1839-ben egy német iskolában készítették egy régi kocsikerékből, melyet 24 gyertyával – 20 kisebb piros, 4 nagyobb fehér – díszítettek fel. Az 1920-as években a római katolikus egyházban – szintén Németországban – már a 4 vagy 5 gyertyás koszorúk váltak szokássá.
Az advent a keresztény egyház ünnepe, jelentése: eljövetel. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Tehát az advent a karácsonyt megelőző várakozás ideje, régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Advent első vasárnapja a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap, ami egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
A klasszikus adventi koszorú általában kör alakú, fenyőággal vagy mohával díszített. A formabontó – modernebb – változatok ettől jelentősen eltérhetnek, ami a közös bennük, az a 4 gyertya.
A katolikus hagyomány szerint 3 lila és 1 rózsaszín gyertya jelenik meg az adventi koszorún, a rózsaszínt advent 3. vasárnapján gyújtják meg. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.
Az adventi kalendárium hagyománya
Ez az első, 24 gyertyás adventi koszorú lehetett az előfutára az első, 1851-ből ismert, kézzel készített adventi naptárnak – szintén Németországból. A december 1-jétől december 24-ig számozott kalendárium lényege, hogy elvezesse a gyermekeket és a felnőtteket a karácsony ünnepéig, lélekben felkészüljenek az ünnepre. A német evangélisták már a 19. század elején többféle visszaszámolták a napokat karácsonyig, így például az ajtón krétával vonalaztak minden nap, új vallási képet aggattak a falra vagy új gyertyát gyújtottak naponta.
Az első nyomtatott naptár megjelenése még vitatott, a legkorábbit egy hamburgi könyvesbolt jelentette meg 1902-ben. Egy másik feljegyzés szerint 1908-ban a sváb Gerhard Lang nevéhez fűződik az első nyomtatott adventi kalendárium. Mindenesetre az ő naptára az előde a ma ismerteknek, amely 24 színes képecskéből állt, melyet egy kartonhoz lehetett erősíteni.
Gerhard Lang gyerekkori emlékei alapján készítette el naptárát: mivel türelmetlenül várta a karácsonyt és az ajándékokat, édesanyja készített neki egy 24 db ablakos, kartonra ragasztott, cukorkákat rejtő adventi naptárt. Lang készítette az első kinyitható ablakos naptárakat.
Nyitókép: Nationel Catholic Reporter
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.