Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tiktyok! Az év legsötétebb napja. Bőségvarázsló, szerelemjósló, rontásűző népszokások

Ma ünnepeljük Luca napját, melyhez számos népszokás kötődik.

Szent Luca

Eredeti nevén Lúcia (283-304) Szicíliában élt keresztény szűz, vértanú, a szembetegségben szenvedők, vakok védőszentje, de a bűnbánó utcanők, a földművesek, kézművesek, a hegyes, éles szerszámmal dolgozók védőszentjének is tartják. Gyakran ábrázolják a kezében tálcával, melyen egy pár szemgolyó van, a kezében pedig zöld ágat tart.

Szent Lúcia előkelő siracusai családból származott. Amikor édesanyja súlyos beteg lett, elzarándokolt vele Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulásért fohászkodjanak. Lúcia édesanya gyógyulása után ígéretet tett arra, hogy nem megy férjhez, a hozományát szétosztja a szegények között. A vőlegénye, miután rájött, hogy elesett a házasságtól és a hozománytól, bosszúból kereszténység vádjával bíróság elé hurcolta Lúciát. Kegyetlen kínzások után halálra ítélték.

Lorenzo Lotto: Szent Lúcia a bíró előtt (1532)
Forrás: Wikimedia

Mivel a Lucia név a latin lux, azaz a „fényesség“ szóból származik, Szent Lucát fényhozónak is nevezik. Luca napja az év legsötétebb időszakára esik. A keresztény világban tisztelt Szent Lúcia mellett az ősi hiedelemvilágban élt ágy ártó, rontó nőalak is, Luca asszony. A Luca-napi magyar népszokások jó része innét eredeztethető.

A néphit szerint Luca-napon tilos volt bárminemű női munkát végezni. Nem szabadott fonni, kenyeret sütni, meszelni, szőni…

Luca-napi jóslás

Luca napján az eladósorban lévő lányok 12 cetlire írták egy-egy férfi nevét. Luca naptól minden nap a tűzbe dobtak egy cédulát, és az lett a vőlegény, akinek a neve az utolsó papírdarabon szerepelt.

Lucázás

A lucázás szokása főleg a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon honosodott meg. Fiúk, férfiak egy csoportja hajnalban házról házra jártak, bőséghozó, termékenységvarázsló rigmusokkal ébresztették a háziakat. Közben a házban, az udvaron szalmát szórtak szét. A szalmát a gazdasszony a tyúkok alá tette, hogy jobban tojjanak. A házalók a házigazdától ételeket, italokat kaptak.

Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!

Később ez a szokás leegyszerűsödött, annyi maradt meg belőle, hogy a házalók szalmával hintették tele a portákat, főleg az eladósorban lévő lányos házak portáit.

Luca napi időjóslás

A néphiedelem szerint a következő év januárjában olyan idő lesz, mint Luca napján, februárban pedig olyan, mint Luca másnapján, és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal.

Másik régi időjósló módszer a hagymakalendárium: egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A hiedelem szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik.

Luca-búza

A Luca-napi búzavetés is a bőségvarázsló népszokások közé tartozik. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni, melyek karácsonyra zöldültek ki, és a karácsonyi asztalt díszítették vele. Az elvetett búzamagok a jövő évi bő termés – a mindennapi kenyér – iránti reményt szimbolizálják.

Luca széke

Ezen a napon kezdték faragni a Luca széket. Bocz János dombóvári fafaragó tanító, népi iparművész kutatásai szerint a Luca székének 13 fából kellett állnia, faragott ékekkel kellett összeállítani, és 13 napig kellett készülnie. A széknek egy férfiembert el kellett bírnia, mivel az éjféli misén a mesterek kabátjuk alatt a templomba vitték a széket, majd ott ráállva éjfélkor megismerhették a boszorkányokat. Ezután menekülniük kellett, nehogy a boszorkányok széjjeltépjék őket. Ha mákot szórtak el menekülés közben, akkor azzal feltartották a boszorkányokat, mivel azoknak össze kellett szedni a szemeket.

Fotó: RICHPOI

Hazaérve aztán a Luca székét tűzre kell vetni, s a fadarabok sikoltozva égtek el. A szertartás végeztével, hogy a házat megvédjék mindenféle rontástól, a fokhagymát dugtak a kulcslyukba, kést állítottak a bal oldali ajtófélfába és keresztbe tették az ajtó elé a seprűt,

Luca-pogácsa

A család minden tagjának sütöttek egy pogácsát, az egyikbe pénzérmét rejtettek, s aki a pénzre harapott, arról úgy tartották, hogy a következő éve szerencsés lesz.

Összeállította: Király-Dobos Beatrix

Nyitókép: leaetcie.canalblog.com

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × egy =

hirdetés