Fodor Sándor cikkei

Szerelmesnek lenni, ugyanaz, mint a nyárban élni

Valójában a nyár és a mindent feldúló szerelem között csupán árnyalatnyi a különbség. Gondoljunk bele, ha kora reggel úgy ébredünk, hogy egy gesztenyebarna hajú nő kék szemébe nézhetünk, az ugyanaz a megkönnyebbülés, mint nyári reggeleken kinézni az ablakon és mélységesen megnyugodni a kék ég láttán. Mert akkor minden úgy alakulhat azon a napon, ahogyan szeretnénk, és […]

Könyvet olvasni nyári melegben

Könyvet olvasni nyári melegben. Különc dolognak tűnik. Legalább annyira, mintha azt mondanánk: ha választani kellene élet és halál között, akkor az olvasást választanánk. Elvonulás, felejtés, miközben a betűk nyomán meg éppen valami nagyon megnyílik és a szívünk is más sebességre kapcsol. Vannak szerencsések, akiknek már egészen fiatalon szenvedélyükké válik történetekkel, mézkönnyes mondatokkal takarózni és benne […]

Merjünk szakítani, merjük néha őszintén szeretni magunkat is

Amikor egy szokatlanul enyhe, idegesítően száraz délutáni pillanatban átfut rajtunk, hogy milyen volna nélküle, milyen volna úgy levegőt kapni, hogy vállaljuk annak a levegővételnek minden árvaságát, vagyis, amikor először gondolunk a szakításra, valójában már szakítottunk is. A többi már egy véget nem érő tangó, aminek legnagyobb drámája, hogy egyszer csak mégis véget ér. Ám amint […]

Lemenni nap-nap után a vízre

Van egy látszólag teljesen értelmetlen, sokszor ismétlődő, különös szokásuk a vízparti embereknek, ami éppen értelmetlensége és látszólagossága okán rokonságban áll a lélek legmélyebb rejtelmeivel. Lemenni nap-nap után a vízre, legyen az tenger, tó, vagy folyó éppen. Csak annyit tudok – és ez bizonyára nem sok -, hogy amikor hazamegyek a szülővárosomba, szinte az első utam […]

Tiszta erőből nyár

KÉP ALÁ ÍRÁS Talán az utolsó tornaóra (szakszerűbben testnevelés, de hogy is lehetne egy kamasz testet nevelni?), a parkett egy részén már lepihent a kora nyári napfény, hízelkedik, mutatja magát. Fiúk játszanak meccset, trikósok és meztelenek, amit persze soha nem szabad szó szerint érteni, ám a tanár úr szigorú felosztása szerint mégiscsak: trikósok ide, meztelenek […]

Amikor szájon csap minket a nyári napfény

KÉP ALÁ ÍRÁS A két elszánt fiatalember az ötvenes évek elején néz szembe a világgal és a tűző balatoni nappal. A szemüveges éppen azzal a vigyorral dől neki a vitorlavászonnak, amit olyankor szoktunk bemutatni, amikor szájon csap minket az erős nyári napfény. Kapaszkodó társa a kor divatjának megfelelő frizurát visel, hátranyalt rőzse, ő már-már az […]

Amikor „eltűnünk hirtelen”

KÉP ALÁ ÍRÁS Befogni a középső ujj végével a slag fején levő kis nyílás egy részét, és nézni, ahogy az átlátszó permet – amin keresztül néha fényesen ránk sikít a napfény – fölfrissíti a zöldeket. A kora nyárban ágaskodó növényeken végigcsorognak a hűsítő cseppek, miközben az ujj vége kezd fagyossá válni a slag nyílásánál. Mert […]

Életben maradni

KÉP ALÁ ÍRÁS Köntösben, fehér pöttyös selyemsálban, hosszan kitartva a fej fölött a nyerő lapot, odacsapni az asztalra, überelni a két kacagó játszótársat, mint aki mindent visszanyert ebben a pillanatban az élettől. Pedig sovány vigasz. Lesz vigasz egyáltalán? Lehet-e vigasz egy nyerő ütés? Amikor a hátrasimított hajszálak alatt egyre nagyobb felületen fényeskedik a fejbőr. És […]

Vérfolt az arcunk haván

KÉP ALÁ ÍRÁS   Általában reggeli mulatság. S ha éppen nem vagyunk kint a frontvonalban, akkor mosakodás, tusolás, vagy fürdőkádban olvasást követően kivitelezi a férfiember. Ritkábban a nő. Ha rádöbben, hogy mégsem áll jól neki. Békeidő, békés percek, minden gond és minden zavaró személy kívül a meleg párát lehelő fürdőszobán. Sokszor előfordulhat a pára túláradása, […]

Egyensúlykeresők

KÉP ALÁ ÍRÁS Mennyire lehet egyensúlyban maradni, miközben a kecses láb egyenetlen, csúszós kövön áll? Mennyire érdemes karcsú madarak lányaként a szépséget megidézni, miközben a folyó sáros partján megfeneklenek a nagyváros koszos mérgei? A kézfej tartása előkelően finom, szinte simogatja a víz felszínét, szabályos, szerethető arcot rajzol rá. Vagy csak rajzolna, mert el nem éri, […]

A képzeletünk rabjai

KÉP ALÁ ÍRÁS Merenghet bizony az ember, hogy hol és milyen célból készült ez a pikáns felvétel, amin túlzásokra hajlamos kisasszonyok vetik hátra magukat egy gépkocsi ülésén. Talán bizony egy snájdig főhadnagy állt eléjük az úton koromfekete, ragyogó tekintettel, amitől a hölgyek csukott szemű önfeladásba kezdtek? Vagy szemetelni kezdett a hajnal egy fővárosi nyári éjszaka […]

Talán a béke ideje jön

Megint váratlanul, kopogtatás nélkül rúgja ránk az ajtót a nyár. Nemrég még a radiátor tetejéhez érintgettük a tenyerünket, próbálgattuk, hogy mennyi csend és mennyi meleg fér el benne. Sötétben kopogtak a lépteink, kopottas lavórjából fagyos, kékes fényeket löttyintett elénk az éjszaka. És most itt csahol, nehezen kap levegőt, lóg a nyelve a kora nyárnak, ami […]

Je Suis Belle. Marozsán Erika vonalrajzai hímzéssel kelnek életre a magyar tervezőpáros új kollekcióján

Van az a kékes, boldog, mégis nyugtalanító álom, ami nincs mindenkinek. Azt nem álmodják olyan túl sokan. Ráadásul az álom életre akar kelni, kitörni, előbukkanni, valódi levegőhöz jutni, valódi fényhez és igazi áramlásokhoz. Ezért többször intéz támadást, több alakban, többször jön a semmiből, támad, akár egy-egy ötlet. Közönségesebben a kék álmot nevezhetjük akár tehetségnek is. […]

„Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk…”

KÉP ALÁ ÍRÁS A férfi büszkesége, tudni valamit, amit csak kevesen. Megkülönböztetni magunkat egy olyan tudással, ami az éjszakai fekete széllel jött és az Isten lehelete is érződik benne. Persze mindez nem elég, naponta kell keményen munkálkodni azon, hogy a tehetség értelmet nyerjen, amúgy is a tehetség csak sorrendeket állít, tudást nem ad. Büszkén bámulnak […]

Néha hagyják magukat befolyásolni a nők

KÉP ALÁ ÍRÁS Egy nyári napon, amikor a tüdő is megtelt forrósággal és csak a fák leveleinek volt kedvük megmozdulni, két barátnő elment a megbeszélt időpontra a csernyivci fotográfushoz. Nem volt túl nagy híre a kacska bajuszú fényképésznek, de a helybeli lányok pontosan tudták, hogy olyan műgonddal készíti el a képeket, állítja be, ülteti le […]

Párizsi utcabál

KÉP ALÁ ÍRÁS Amikor már bepókosodtak a dolgok bennünk és körülöttünk, amikor már az utolsó erőnkkel kapaszkodunk fel a hajnal villamosára és nem látunk semmit, amit nézni érdemes, csak azt, hogy minket néznek furcsán, beesett arccal, hideg tekintettel a gyűlölet haramiái, akkor kell útra kelni. Mert egy idegen város, főként, ha azt Párizsnak hívják századok […]

Az illat a legédesebb szignál

KÉP ALÁ ÍRÁS Voltak idők, amikor nélkülözniük kellett a gráciáknak a fürdőszobák illattal teli, gőzös párolgásait, ezért a tisztálkodást szolgáló kádat a nagyszobában, a szalonban állították föl. Mert tudták, hogy az illat, a tisztaság friss karneválja olyan szignál, ami a férfiakból előhívja a leggyengédebb érzéseiket és a legvadabb ösztöneiket. A stimuláció mesterlányai tisztában voltak vele, […]

Örökös birkózás

KÉP ALÁ ÍRÁS És akkor föléd hajol, hátrafeszíti a karodat, megmarkolja a csuklódat, a haja kócos, mégis jó illatú a belekapó nyári széltől, szétterpesztett lábbal nehezedik az öledre és kicsit fölényeskedve nevet. Próbálsz szabadulni, megfeszíted a csípődet, lomhán mozdul a melle, próbálsz vele nevetni, mintha kedvedre való lenne ez a szorítás, mert minden bizonnyal évődés […]

A lélegeztető emberek

KÉP ALÁ ÍRÁS És voltak azok a meglett, savanyú szagú férfiak, akik dohánytól és pálinkától szétdőlt kerítéssel a szájukban vigyorogtak a világra, amiben semmi vigyorognivaló nem volt. De ők csak döcögtek a röhögéstől, mint egy nyikorgó tehervonat, kinevették ezt a beteg hazát, a főnökeiket, kinevették a napot, ami szürke porként pergett ki a kezünk közül. […]

Csak a pofonok voltak igaziak

KÉP ALÁ ÍRÁS Különös világ volt. Egynémely hölgyek azért kenték be a fejüket tojás samponnal és színezték búzaszőkére a hajzatukat, húzták ki szénceruzával a szemöldöküket, változtatták piros, csókos csíkká a szájukat, hogy könnyebben felismerhetők legyenek. Hogy az egyszerű járókelő is rögvest megbizonyosodjék arról, hogy ők bizony azok a hölgyek, akiknél szerelmet lehet vásárolni. És voltak […]