„Az ősz (…) egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik”
„Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak…”, írja Móra Ferenc A cinege cipője c. versében.
Hivatalosan nincs még vége a nyárnak, a meteorológiai ősz pár nap múlva köszönt be, a csillagászati ősz pedig szeptember 23-án kezdődik, mégis, érzetben már itt van. Fokozatosan rövidülnek a nappalok, a bekuckózás, befelé fordulás ideje jön. Másképp töltekezhetünk, mint nyáron. Rajtunk múlik, hogyan, mivel töltjük meg az előttünk álló hidegebb, sötétebb hónapokat.
Amiért az ősz nagyon szerethető, olvasóink írták
Gyönyörű, meleg színei miatt.
Illatok, fények, simogató napsugarak.
Az őszi naplementénél nincs szebb a világon, vagy a reggeli párás mezőnél, amikor a felkelő nap fénye megcsillan a páracseppeken.
A levelek tarka színe, az avar illata, a hűvösebb napok, melyek közelebb hoznak egymáshoz (meleg tea, összebújás egy jó könyv olvasása…).
Az ősz a rozsdás földszínekkel nagyon szép, jó fotókat lehet készíteni.
Az összes ízes gyümölcse miatt, amit a nyári nap érlelt zamatossá. Gyönyörű színek, mesebeli deres reggelek, a még épp melegséget adó nap sugarai, a szüretek öröme és mámora, gesztenyeszedés, hangulatos gyertyás, összebújós esték. Egy ciklus pompázatos lezárása, mielőtt minden befagy a szükséges újjászületés(ünk) előtt.
Annyira szeretem az őszt! Valahogy olyan, mintha lelassulna az idő. Valami megfoghatatlan, de mégis nagyon is érzékelhető béke járja át a levegőt, és ez csodaszép.
Ősz. Egész évben ezt várom!
Imádom azt a fűszeres föld illatot, mikor a levelek kezdenek elporladni. A nedves ősz a legillatosabb. A szárazban pedig azt szeretem, hogy arany napsugarak ölelnek, és ropognak a levelek a talpam alatt.
Szeretem az őszt. Az illatokat, a színeket, az esőt, a ködöt. Mindennek megvan a maga szépsége.
Korábban mi is összegeztük, számunkra miért szerethető az ősz, a bejegyzés itt található:
Címben olvasható idézet: Albert Camus
Nyitókép: Pxfuel
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
