Bezzeg a mi időnkben! Mi a baj a mai fiatalokkal? Mit rontottunk el? Tanulságos gondolatok az Y-generáció problémáiról

hirdetés

hirdetés

A világ változik – ez benne az izgalmas. Új dolgok születnek, s a jó rosszat is hoz magával – így van ez, mióta világ a világ. Hol tartunk most? Milyen problémákkal küzdenek a mai fiatalok, és rajtuk keresztül a szülők vagy éppen a munkaadók? Nem szerencsés általánosítani, még akkor sem, ha az Y-generációt érintő jelenség tömeges érintettséget jelent. Nem ítélkezve, hanem tanulságként érdemes végiggondolni az alábbi sorokat.

Simon Sinek író, motivációs tréner, menedzsment tanácsadó szerint

az ún. Y-generáció tagjai rossz nevelési stratégiák áldozatai. Helyzetüket nehezíti, hogy olyan világba születtek, melyben a közösségi média, az internet és a mobiltelefon testesíti meg a kapcsolódást másokkal, a világgal. Sokszor hallották a szüleiktől, hogy különlegesek, és bármit megkaphatnak az életben, ugyanakkor az életbe kilépve önbecsülésük egy pillanat alatt omlik össze. 

– Láthatóan az 1984-ben és később született Y generáció nehezen kezelhető – mondja Sinek, aki szerint négy jellemzővel írható körül a probléma: nevelés, technológia, türelmetlenség, környezet. Az Y-generációról sokan úgy tartják, hogy önrendelkezők, önimádók, önzők, figyelemhiányosak, lusták. Az író szerint ugyanakkor az Y-generáción belül sokan rossz nevelési stratégiák áldozatai. Például folyton azt hallották, hogy különlegesek, bármit megkaphatnak az életben, csupán azért, mert akarják. Néhányan kiemelt osztályba kerültek, de nem azért, mert megérdemelték, hanem, mert a szüleik panaszt tettek. Néhányan érdemtelenül kaptak ötöst, mert a tanáruk nem akart a szülőkkel vesződni. Egyes gyerekek a részvételért és nem a jó teljesítményért kaptak jutalmat…

Az életbe kilépve hamar rájönnek, hogy nem is annyira különlegesek – a szülők nem tudják az útjukat egyengetni, nem kapnak elismerést, ha rosszul teljesítenek, nem kapnak meg bármit, amit csak akarnak. Felépített (felduzzasztott) önbecsülésük, énképük egy pillanat alatt omlik össze.

Sinek szerint egy teljes generáció tévesen becsüli meg önmagát az előző generációkhoz képest. Ráadásul az Instagram, Facebook világban nőttek fel, így jól értenek ahhoz, hogy filterekkel szépítsék, takarják el a valóságot. Értenek ahhoz, hogy azt mutassák, az élet rendkívüli, s minden a legnagyobb rendben van, miközben depresszióval küzdenek. Ez nem az ő hibájuk! – hangsúlyozza a tréner.

Sinek szerint a közösségi háló és a mobiltelefon használata vegyi anyagot, dopamint szabadít fel – ezért jó érzés, ha valaki üzenetet kap. Ezért számoljuk a lájkokat, ezért nézzük meg tízszer is, hogy nő-e az aktivitás, s ha az Instagramunk lassul, tudni szeretnénk, hogy valamit rosszul csinálunk-e, vagy már nem szeretnek bennünket. A fiatalok ezreiből vált ki traumát, ha törlik őket az ismerősök közül.

A dopamin vált ki jó érzést, amikor dohányzunk, alkoholt fogyasztunk, szerencsejátékot játszunk. Vegyi anyag – függőséget okoz. S miközben korhatárt szabunk a dohányzásra, a szerencsejátékra, az alkoholfogyasztásra, korhatár nélkül elérhető a közösségi háló és a mobiltelefon. Olyan, mintha kinyitnánk a bárszekrényt, és azt mondanánk a tinédzsernek: „Ennyire lehangol a kamaszkor? Tessék, szolgáld ki magad!”

Egy teljes generáció fér hozzá a függőséget okozó, bódító vegyi anyaghoz, a dopaminhoz a közösségi hálón és a mobiltelefonon keresztül, miközben a kamaszkor komoly nehézségein mennek át.

Sinek megjegyzi: szinte minden alkoholista tinédzser korában fedezte fel az alkoholt. Amikor még nagyon fiatalok vagyunk, a szüleink engedélyére, visszajelzéseire van szükségünk; amikor a kamaszkoron átesünk, egyre inkább a társainkra, az ő visszacsatolásaikra van igényünk. Ez ugyan frusztráló a szülők számára, de a gyereknek szocializációs mérföldkő; így asszimilálódik a közvetlen családon kívüli világba, a szélesebb közösségbe. A kamaszok a barátaiktól tanulnak, bennük akarnak elsődlegesen bízni. Ebben az érzékeny életszakaszban sokan közülük véletlenül fedezik fel az alkoholt, ami segít a kamaszkorral járó stressz és gondok leküzdésében. A dopamin által kiváltott kellemes érzés azonban beprogramozódik, és komoly stressz hatására nagy valószínűséggel nem emberhez fordulnak segítségért, hanem a palack után nyúlnak. Szociális stressz, pénzügyi stressz, karrier stressz – ezek az italozás elsődleges kiváltói. 

Mi a hasonlóság az alkoholban és a Facebookban?

A tiniknek korlátlan hozzáférésük van a közösségi médiafelületekhez, ez is beprogramozódik az agyukba – úgy nőnek fel, hogy sokan közülük nem tudják, hogyan kell mély, értelmes kapcsolatokat kialakítani a valós életben. Elismerik, hogy számos kapcsolatuk felszínes, nem számítanak a barátaikra, nem bíznak bennük. Jó megvannak egymással, de tudják, hogy a barátaik mást választanak, ha valami jobb jön…

Ennél még rosszabb – mondja Sinek -, hogy nem alakul ki bennük a küzdőszellem, így amikor stresszhelyzetbe kerülnek, eszközökhöz, közösségi hálóhoz, médiafelületekhez fordulnak, amelyek csak átmeneti enyhülést kínálnak. Tudományos kutatások igazolják, hogy akik több időt töltenek a Facebookon, nagyobb arányban szenvednek depresszióban, mint azok, akik kevesebb időt töltenek rajta. Mértékkel ezek a dolgok nem rosszak. Az alkohol nem rossz – a túl sok alkohol rossz. A szerencsejáték szórakoztató – a túl sok szerencsejáték veszélyes. Semmi baj a közösségi hálóval, és a mobiltelefonnal – a mértékkel van baj.

– Ha egy barátoddal vacsorázol, és közben üzenetet írsz valakinek, aki nincs ott, az már baj. Ez már függőség. Ha olyan emberekkel beszélgetsz, akiket fontos lenne meghallgatnod, és közben az asztalra teszed a telefonod, azzal azt üzened: „nem vagytok annyira fontosak”. Az a tény, hogy nem tudod eltenni a telefonodat, azt jelenti, függő vagy. Ha felébredsz, és a telefonodat nézed meg, mielőtt a barátnődnek, barátodnak vagy házastársadnak jó reggelt kívánnál, akkor függő vagy – mondja Sinek. S mint minden függőség, idővel ez is tönkreteszi a kapcsolatokat, időt rabol, pénzbe kerül, rongálja az életminőséget.

Az Y-generáció tagjai az azonnali kielégítés világában nőttek fel. Nem voltak rákényszerülve, hogy különböző megküzdési technikákat, stratégiákat sajátítsanak el. Nincsenek arra sem rákényszerülve, hogy szociális kapcsolataikban kitartással, megfelelő viselkedéssel próbáljanak valamit elérni. Elemi türelmetlenség él bennük. 

– Bármit, amit akarsz, azonnal megkaphatod – mondja Sinek -, két dolgot kivéve: a munkával kapcsolatos elégedettséget és a kapcsolatok megszilárdítását. Ezek ugyanis lassú, bonyolult, kényelmetlen, zűrös folyamatok. A boldog párkapcsolat, a munkával való elégedettség, az önbizalom, a tapasztalatok fontossága mind-mind időigényes dolog. Az Y-generáció számára ezért ezek a legnagyobb falatok – kudarcokkal teli kihívások. Sokan szenvednek attól, hogy nem tudnak kiteljesedni a munkában, az életben – csak sodródnak.

Szöveg: Sebestyén Éva fordítása nyomán

A beszélgetés itt hallható

 

Mentális tisztítókúra: mobilböjt. 10 biztos jele annak, hogy Facebook függő vagy

Mama, papa meg ne tudja! Rejtőzködő tinédzserek az Instagramon

hirdetés

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás