Amikor a gyász szóba kerül, jellemzően halálesethez kötjük ezt a fogalmat. Sajnos mindannyiunk életében bekövetkezik, hogy elveszít valakit, aki fontos számára. A gyász a veszteség feldolgozásának folyamata; az időbeli lefolyását érzékelteti a gyászév fogalma, leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy év alatt munkálódik ki bennünk a veszteség okozta trauma. A gyászmunka azonban nem mindig egyenes ívű; sokfélék vagyunk, van, hogy a gyász elhúzódik és arra is van példa, hogy az illető az ún. gyásztagadás állapotába kerül.
A gyász azonban nem csak a halálhoz kapcsolódik, sokféle helyzetben átélhetünk gyászt: szakítás, válás, a munka elvesztése, súlyos betegség, váratlan egzisztenciális nehézségek, ebből fakadó életmódváltozás stb. A veszteség mindenkire másként hat; olyan krízisállapotot idéz elő, amit fontos komolyan venni. A cél az, hogy a belső erőforrások, kapcsolataink mozgósításával, s akár szakszerű segítség igénybevételével kilábaljunk belőle.
Olyan időket élünk, amikor a különféle veszteségek tömegeket érintenek. Gondoljunk csak a világjárvány áldozataira – a hozzátartozók életét szerettük távozása örökre megváltoztatta. A pandémia másféle veszteségeket is hozott: jó ideje példátlan korlátozásokat éltünk meg, beszűkült a mozgásterünk, izolálódtunk, sokan elmondhatják, hogy a kapcsolataik átrendeződtek, mindeközben sok ember számára vált bizonytalanná a megélhetés, komoly anyagi nehézségekkel is meg kellett küzdeni.
Még fel sem tudtuk dolgozni a járvány mentális hatásait, jött a háború!
Milliók menekültek el egy hónap leforgása alatt a szomszédos Ukrajnából, hátrahagyva addigi életüket, mindenüket. Mások kiszolgáltatottsága, tehetetlensége, vesztesége megrendítő, szorongást idéz elő minden empatikus, jó érzésű emberben, különösen akkor, ha gyerekek, idősek, magatehetetlen emberek is érintettek a bajban.
A háború fenyegetettsége fizikai értelemben is elég közel van ahhoz, hogy felkorbácsolja a nyugalmunkat. Nem beszélve a várható gazdasági következményekről…! Nem nagyon tudjuk még megmondani, hogy milyen hónapok, évek elé nézünk, szakértők prognózisaira hagyatkozhatunk, és eszerint sok okunk nincs az optimizmusra. Ez mind-mind veszteségélmény, komoly hatást gyakorol a mentális állapotra. Tágabban értelmezve az egészségre, hisz tartósan nagy nyomás hatására pszichoszomatikus tünetek is megjelenhetnek…
***
Ferber Eszter egyik tanulmánya, amely a Kharón Thanatológiai Szemlében jelent meg (2020/4), a veszteség, a gyász témájával foglalkozik, ezen belül az ún. előgyász jelenségére fókuszál.
– Kevés olyan egzisztenciális tapasztalat van kultúránkban, amivel minden ember szembesülni kényszerül életútja során, s amit mégis általános zavarodottság, szűkszavúság és szégyen övez. Ilyen a veszteségek elszenvedése, és az ezekhez kapcsolódó gyász folyamata – írja.
A szerző a veszteséghez való viszonyulás hét kevéssé ismert esetét ismerteti. Ezek a következők:
1. Hiányzó gyász
Ebben az esetben a gyászoló nem mutat vagy nem él meg érzéseket. Elfojtja azokat. Úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Az alacsony érzelmi terhelhetőséget, és a tagadás énvédő mechanizmusát sejtik a jelenség mögött, s mint Ferber rámutat: „az elfojtás és elodázás következményeként fennállhat az ingerlékenység, a szorongásos és testi tünetek, végső soron a megbetegedés veszélye”.
2. Késleltetett gyász
Ez a gyászmechanizmus szorosan kapcsolódik a hiányzó gyászhoz, vagyis a gyász hiányának, az elkerülő gyásznak leggyakoribb következménye. „A távol tartott fájdalom és a hozzá kapcsolódó érzelmek elegye jellemzően nagy erővel, a legváratlanabb időpontokban,
látszólag aktualitás nélkül tör fel és árasztja el az egyént, akár évekkel a veszteség elszenvedése után.” Mi ennek a veszélye? A késleltetett gyásszal jellemzően teljesen egyedül kell megküzdeni, mivel az illető általában értetlenséggel szembesül. A késleltetés miatt nem tudják kiváltó eseményhez kötni az állapotát.
3. Láthatatlan gyász
„…olyan emberek körében gyakori, akik valamilyen – személyes, helyzeti vagy társadalmi – okból nehezen kommunikálják vagy egyáltalán nem fejezik ki érzelmeiket és érintettségüket.” A férfiaktól például elvárhatják, hogy ne mutassanak fájdalmat, és ennek az elvárásnak sokan igyekeznek is megfelelni. A kiskorút nevelő szülők is megélhetnek ún. láthatatlan gyászt, emögött általában az a szándék áll, hogy kímélni akarják a környezetüket, a gyerekeket. „A láthatatlan gyászt viselőket jobban veszélyezteti a depresszió, a szorongásos tünetek, a
mániák, a függőségek, a figyelemzavar kialakulása.”
4. Krónikus gyász
A krónikus gyász más megfogalmazásban az elhúzódó, stagnáló gyászt jelenti – az illető nem tud átlendülni a történteken, nem képes elfogadni a helyzetet. Szakemberek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy nem elég hatékonyak a feldolgozási és alkalmazkodási stratégiái. Hogyan fejeződhet ki ez a mindennapok szintjén? Az illető rengeteg energiát fordít az elvesztett személy emlékének ápolására, fenntartására, az érzelmei szélsőségesek lehetnek, például évek múltán is dühöt érez vagy intenzív fájdalmat él át, gyakori a depresszió. A krónikus gyászból egyedül nehéz „kijönni”, szakember segítségére lehet szükség. A krónikus gyász rombolja az életminőséget, az illető úgy érzi, a történtek óta elveszett, nem önmaga, ez kihat a környezetére és szinte minden tevékenységére.
5. Elvitatott gyász
Kenneth Doka gerentológus nevéhez fűződő fogalom, magyarul „illegális” gyásznak is nevezik. Az elvitatott gyász alatt a környezet felől érkező olyan hatások összességét értjük, amely a gyászoló érzéseit, fájdalmát, gyásszal kapcsolatos megéléseit „vitatja”, kérdőjelezi meg vagy véleményezi például sürgetés vagy türelmetlenség (meg nem értés) formájában. Például: miért nem teszi túl magát a történteken? Miért jár még mindig feketében? Miért nem szedi végre össze magát? Sokféle formában megnyilvánulhat és a halotthoz fűződő kapcsolat (minősítése) alapján is hajlamos véleményt formálni a környezet. Az érzelmek kifejezéséhez való jog, a méltóság sérülhet, a gyász létjogosultsága kérdőjeleződhet meg. Olyan erős nyomás nehezedet ilyenkor a gyászolóra, ami nehezíti a veszteség feldolgozását.
6. Elnyomott gyász
Ferber Eszter megfogalmazása szerint „minden társadalomban előfordul, hogy egy hatalmi pozícióban lévő személynek vagy csoportnak kifejezett érdeke, hogy bizonyos dolgok ne jelenhessenek meg veszteségként vagy tisztázatlanok maradjanak a veszteség valódi körülményei és okai még a gyászolók előtt is (például azért, hogy a gyászolók ne alkothassanak a sorsközösségen túl érdekközösséget is). (…) Ilyenek az orvosi műhibák bizonyos esetei (különösen a szülészeti erőszak terén – amire csak az utóbbi évtizedben születtek egyáltalán kifejezések) vagy a családon belüli erőszak áldozatainak példái (róluk a média gyakran bagatellizálva és a hatalmi viszonyokat ködösítve
tudósít, nem mondja ki például, hogy „megölték” őket, már a főcímben „Szerelemféltésből családi tragédia” olvasható.) Rendszerint a gyászfolyamat egészét, hosszát és nehézségeit is meghatározza az a narratív keret, ahogyan a veszteség tényét, mértékét és körülményeit megfogalmazzák és kimondják (vagy elhallgatják), így a külső hatalmi nyomásnak kitett gyászból gyakran következik komplikált, akár a szakembert is próbára tevő gyászfolyamat.”
7. Előgyász
Az előgyászt „megelőlegező, előzetes, anticipációs”, azaz előre vetített gyászként is emlegetik. Összetett jelenség. Arra mutat rá, hogy gyászfolyamatról beszélhetünk már olyan helyzetekben is, amikor még nem lehet biztosan tudni, hogy bekövetkezik-e a veszteség, csupán a fenyegetettség veszélye áll fenn. Jó példa erre a háború, de a világjárvány is, hiszen előhívják a veszteséggel kapcsolatos gondolatokat, érzéseket. Előgyászt élhetünk meg akkor is, amikor egy számunkra fontos személy súlyos betegségben szenved, és nem tudhatjuk, hogy túléli-e. Előgyászt élhetünk meg az életvég közeledésekor is. Az előgyászra intenzív érzések jellemzőek a helyzet bizonytalansága miatt. Az illetőnek számtalan dologgal kell szembenéznie, „például búcsút kell intsen a biztonságos, kiszámítható jövőbe vetett hitének, gondosan dédelgetett terveinek és álmainak vagy fel kell mondania a munkahelyén, módosítania kell a családról, önmagáról alkotott képét, le kell mondania az önállóságáról, megszokott mozgásteréről, szabadidejéről, és erejét akár a végletekig próbára tevő kötelezettségeket kell vállalnia – föl kell adnia addigi életvitelének és világképének egészét vagy legalábbis egyes elemeit. Gyakran áll ekkor a reménykedés, vágyakozás, alkudozás szemben a kilátástalansággal, a bizakodás a kudarcélmények sorozatával, s ettől sok érintett szélsőségesen ambivalens érzések feszítésében találja magát.”
Mi segíthet gyászfolyamat idején?
Kapcsolódás más érintettekkel.
Kapcsolatok, kommunikáció. Természetes támaszok megléte (családi összefogás).
Öngyógyító erők aktiválása – öngondoskodás.
Hétköznapi rutinok – a mindennapi tevékenységek, megbízható keretet jelenthetnek.
„Kimozdító” tevékenységek, szó szerinti és átvitt értelemben. (Ez lehet sport, túrázás, bárminemű kimozdulás, lehet alkotómunka, kertészkedés, házimunka is stb.)
Hit.
Optimizmus.
Professzionális segítség.
Nyitókép: Pavel Danilyuk/Pexels
Szülői tízparancsolat. Ezt írná a gyermeked a kívánságlistájára.
/Kategória: Felnevelő /Szerző: Szépítők MagazinEzt írná a gyermeked a kívánságlistájára.
1. Légy gyerekes! Ez sokat segít nekem a felnőtté válásban.
2. Fogd meg, és engedd el a kezem! Mindegyiket akkor, amikor kell.
3. Élményeink, emlékeink, szertartásaink, rítusaink a legnagyobb közös kincseink. Legyen időd az apróságokra!
4. Kérlek, ne hasonlíts senkihez! Én én vagyok, és így vagyok jó.
5. Higgy bennem, bízz bennem! Hited hamuban sült pogácsaként kísér vándorutamon. Nem a te álmaidat váltom valóra, hanem a sajátjaimat. Tudj örülni ezeknek!
6. Én vagyok a te királylányod, királyfid. Értékes vagyok! Kérlek, szeress feltétel nélkül!
7. A legnagyobb ajándék, amit adhatsz, az idő a véges életedből, és hogy mellettem állsz, amikor szükségem van rád.
8. Mesélj nekem nagyanyámról, nagyapámról, önmagadról, gyermekkori élményeidről! Ahhoz, hogy repülni tudjak, szükségem van gyökerekre is!
9. Mutasd ki az érzéseidet, beszélj róluk, oszd meg velem, mi az, aminek örülsz, mi az, ami fáj. Így én is legyőzhetem a belső sárkányaimat.
10. Legyen türelmed kivárni munkád eredményét! Sokszor úgy gondolod, hiábavaló volt, de ez nem igaz, csak pillanatnyilag tűnik úgy.
+1
Ne aggódj, hogy mi lesz majd velem, ha nem leszel! A meséiden, történeteiden, emlékeiden keresztül mindig élni fogsz bennem.
***
A szülői tízparancsolat Kádár Annamária Mesepszichológia 2. Útravaló kényes nevelési helyzetekhez című könyvében jelent meg.
https://eletszepitok.hu/gyermeknap-apropojan-10-fontos-dolog-amire-a-kisfiam-tanitott-meg/
Ha látogatást teszel a múltba, elindulhatsz előre, hogy másképp fejezd be a jelent. Mi lettél, hogy nagy lettél?
/Kategória: Sorsvonalak /Szerző: Bíró RitaA Kölyök címmel Bruce Willissel készült egy film évekkel ezelőtt. A maga amerikai, vígjátékos módján egész jó történet volt a bennünk élő gyermekről. A főhős 40 éves, kiégett, nagyképű agglegény, akihez egy nap beállít 8 éves kori önmaga és nekiesik. „Negyven évesen még nem vagyok nős?! Nem vagyok pilóta és még egy kutyám sincsen?! Szánalmas egy alak leszek…” Mi romlott el? Hogyan lett abból a kis srácból egy törtető, magányos felnőtt? Mikor és miért adta fel Bruce (a filmbéli Russ) az álmait, és felejtette el, hogy mit szeretne valójában?
A történetben Russ esélyt kap arra, hogy felfedezze saját magát. És hogy rájöjjön – a magára öltött cinikus maszk mögött még mindig ott van az a hatalmas szívű, suta kisfiú, aki megtiltotta magának a sírást hosszú évekkel ezelőtt. Ahhoz, hogy kiskori önmaga visszajuthasson oda, ahonnan jött, a felnőtt Russnak ki kell találnia, mi az a múltbéli, elfeledett esemény, ami helyrehozásra vár.
A közelgő gyermeknap kapcsán csináltam egy kis számvetést, hogy nyolc éves korom körül én például mit szerettem a legjobban játszani és volt-e válaszom arra, hogy „mi leszek, ha nagy leszek?”
A fotón a szerző, Bíró Rita látható
Óvónő szerettem volna lenni, vagy védőnő. Akkoriban rendre kismamának öltöztem. Felvettem anya hosszú köntösét és párnával tömtem ki a hasamat. A Sehányéves kislány című könyvet sosem tudtam megunni, és nagyon szerettem csecsemőkkel és totyogókkal játszani. Egy éves koromban kaptam egy hosszú, aranyszőke hajú babát, aki nagyon sokáig töltötte be a vágyott, de sosem lett kistesóm szerepét. Éva baba sajnos nem tudott bepisilni, a lábai is merevek és vékonyak voltak, de ennek ellenére imádtam tisztába tenni és tipegőbe öltöztetni őt.
Amikor szülésznő lettem, és később, amikor koraszülött intenzív osztályon dolgoztam, már valóságos babák apró testét tarthattam a kezemben. Ma, önismereti mentorként valahogy még mindig „bábáskodok” és gondoskodok – a hozzám fordulók elfeledett, vagy megfájt történeteit segítem a napvilágra.
Azt javaslom, hogy ajándékozz önmagadnak egy kis időt, keress elő néhány fényképet és „beszélgess el” a benned élő gyermekkel.
Olyan vagy-e, amilyennek gyerekként készültél?
Milyennek látná kiskori önmagad a felnőtt lényedet?
Van-e olyan az életedben, ami helyrehozásra, vagy gyógyulásra vár?
Készíts egy „öröméletrajzot”! Idézd fel életed örömeit és a jó érzéseket. A jó dolgok közül nehéz választani. A rosszak sajnos nem hagynak választást…
Ha látogatást teszel a múltba, elindulhatsz előre, hogy másképp fejezd be a jelent.
Hogyan készítsük fel otthonunkat a kánikulára? Passzív hűtés, árnyékolás, energiatakarékos klimatizálás
/Kategória: Ökologika, Praktika /Szerző: Szépítők MagazinA passzív hűtés – vagyis az épület hűvösen tartása a nyári forróságban – nem újkeletű dolog. Már az őseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hőt, illetve a hűvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetőeresz, a tornác árnyékolják az ablakokat, s a zsindely a tetőn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. Ezzel az egyszerű módszerrel egy parasztház mindig kellemesen hűvös nyáron.
A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerű elvek: hatalmas üvegfelületek – részben árnyékolók nélkül -, vékony, alig szigetelt falak és tetők, ki-be ugró homlokzatok jellemzik az épületeket. Minden helyiségben működik valamilyen elektromos berendezés: a hűtő, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. Az áram, amit felvesznek, gyakorlatilag hő formájában hagyja el a készüléket.
A passzívházakban – melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselői – már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hűthetők passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Így a hűtésre, a légkondicionálásra fordítandó energia, és annak költsége drasztikusan csökkenthető.
Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben működnek, és így a passzív hűtést bárki alkalmazhatja az otthonában. Ha teljesen nem is tudnánk átvészelni a nyarat a split klímaberendezés nélkül, a pénztárcánk meg fogja köszönni az ésszerű viselkedést.
Így alkalmazzuk a passzív hűtést
Minél jobb az épület hőszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hűvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hőszigeteljük! Főleg a tetőtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hőszigetelést kapott. A passzívházakban a hőszigetelés 30-50 centiméter is lehet.
Minél többet szellőztetünk éjszaka, annál hűvösebb lesz napközben. Éjszaka általában annyira lehűl a levegő, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hűtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegőnek alacsony a hőtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalább is buktatni. Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellőztetését. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a magasan lévő ablakok is nyitva legyenek.
Napközben lehetőleg ne szellőztessünk, vagy csak a legszükségesebb mértékben.
Szereljünk fel minden ablakra – lehetőleg külső – árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha leengedjük a redőnyt, és kénytelenek vagyunk lámpát gyújtani, az meglehetősen kontraproduktív: a lámpa áramfogyasztása – amellett, hogy pénzbe kerül – jelentős mennyiségű hőt ad le a helyiségben.
Ha nincs lehetőségünk külső árnyékoló felszerelésére, legalább belülről árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen előnyösek az olyan anyagok, melyek külső oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következőt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belső oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelőtt, mielőtt azok átváltoznának hővé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hőmérséklet. Ne feljtsük eltávolítani a fóliát, mielőtt elkezdünk fűteni, ekkor ugyanis szükségünk van minden napsugárra.
Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fűti nyáron az irodánkat. A gép kiegészíthető lapos monitorral és billentyűzettel, így még komfortosabb is és takarékosabb.
A legtöbb passzívház helyiségeiben a nyári hőmérséklet átlagosan 25-26 fokra korlátozható minden hűtés nélkül. Az épület nyári viselkedését kielégítő pontossággal számítani is lehet, így meghatározható, hogy szükség van-e további hűtésre. Ha erre szükség lenne, az alábbi passzív hűtési eljárás is rendelkezésre áll, legalább is a passzívházak esetében. A talajba csőkígyót helyeznek el, amely a vasbeton födémben folytatódik. A csőben fagyálló folyadék kering, amely felveszi az épületben keletkező hőt, és leadja a talajban, ahol 2-3 méteres mélységben nyáron is 10 Celsius-fok körüli a hőmérséklet.
Amennyiben szellőztető berendezés is üzemel az épületben – ami a passzívházak nélkülözhetetlen tartozéka -, akkor a szellőző levegő is hűthető a csőkígyó segítségével. Utóbbi lehetőség azonban csak a jól szigetelt és árnyékolt passzívházakban adott. A levegővel szállított hűtés csak minimális teljesítményre képes – ez ugyan tökéletesen elég egy passzívházban, ám magasabb hőigényű épület esetében kevésnek bizonyul. A betonmaghűtés is csak akkor elegendő, ha legalább alacsony energiaigényű házról van szó.
Ez utóbbi passzív hűtési eljárások minimális áramigénnyel működnek – töredékét teszik ki egy klímaberendezés energiafogyasztásának -, hiszen a környezeti energiát hasznosítják. Nagyobb épületekben – például irodaházak esetében – bevált módszer a szondás hőszivattyús rendszer kiépítése a fűtésre és a hűtésre. Nyáron az épületből elvont hő a talajt regenerálja, így télen nagyobb hatékonysággal tud fűteni is. A fűtés és a hűtés energiaigénye töredéke a hagyományos épületgépészti eljárásokhoz képest, igaz, a kezdeti befektetés jóval magasabb. Ennek ellenére rohamosan terjed az ilyen irodaházak száma.
A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hűtésről a magyar éghajlati viszonyok mellett. A passzív hűtés módszerei segítik a hűtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelő viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés, vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hűtés lehetőségét, mert legközelebb erre 20-50 év múlva – következő felújítás alkalmával – lesz lehetőség. Az Európai Unió 2021-től új építés esetén zéró CO2 kibocsátású épületek létesítését írja elő minden tagországban. Ennek alappillére a passzívház standard következetes alkalmazása, mivel a kitűzött célt ezen elvek alapján lehet jelenleg a leggazdaságosabban elérni.
Szerző: Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök, minősített passzívház tervező
800 éves építészeti ereklye: romjaiban is lenyűgöző a zsámbéki templom
/Kategória: Élménytár, Kertek & Terek /Szerző: Szépítők MagazinA premontrei kolostor és templom romjai a Pest vármegye Budakeszi járásában található. Zsámbék közigazgatási területén állnak. Meghatározó látványosságai a városnak. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.
A templomrom valójában egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója. 1220–1234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. Premontrei szerzetesek építették. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá.
A domb, amire a Romtemplom épült, tengerszint feletti magassága 200 méter; bármely pontjáról is érkezünk a helyszínre, már messzebbről megpillanthatjuk a dombtetőn álló templomot, a látványa különleges élmény.
A templom 38 méter hosszú és 24 méter széles. A templom késő román stílusban épült, de – főleg a belső kőfaragásokban – magán hordozza a gótika sajátosságait is.
A francia Aynard nemzettség ősei kaphattak itt birtokot Könyves Kálmán királyunk uralkodása idején.
1220 körül a francia alapítású premontrei szerzetesrend kapta meg a zsámbéki birtok egy részét. A premontrei rend működtette a templomot és az általuk épített monostort a 15. századig, majd Mátyás király a pálos rendnek adta át.
A pálosok újjáépítették a monostort, a templom északi tornyát és a nyugati oromfal rózsaablakát is gótikus stílusban formálták át. Buda 1541-es eleste után Zsámbékon is a török lett az úr egészen a 17. század végéig.
A templomot történelme során több pusztítás, csapás érte. A tatárok 1242-ben felgyújtották, de a legnagyobb csapást az 1763-as földrengés okozta. A Richter skála szerint 6,3-as erősségű, Magyarország legnagyobb földrengésének epicentruma Komáromban volt. A hazai műemlékvédelem 1872-es megalakulásáig a templomot és a kolostort az itt élők kőbányának tekintették és ebből építették újjá Zsámbékot. Az addig földbevájt pincékben lakó helyiek kő alapú vályogházakat építettek a kolostor és a templom köveiből.
A törökök kiűzése után a szinte elnéptelenedett falu a Zichy családé lett, majd új lakosság érkezett 1710 és 1760 között Németországból és Galíciából.
1889-ben Möller István építészt bízta meg a Műemlékek Országos Bizottmánya a romok konzerválásával. A Templom statikai megerősítéseként a téglát alkalmazta, jelezve ezzel, hogy az épületen mi a régi és mi az új építés. Möller István itt elvégzett munkáját a mai napig példaértékűnek tekintik a szakemberek.
Az 1880-as évek végén Möller Istvánt bízták meg a romok konzerválásával, aki a korát meghaladó szellemiséggel és szakértelemmel vezényelte le a feladatot.
A templomot 1963-ban villámcsapás érte, az ép torony csúcsa megsérült.
1986-ban újabb állagmegőrzési munka kezdődött – ezt megelőzően a rom területén több száz sírt tártak fel a régészek.
A műemlék-együttes a 2000-es évek elejétől látogatható újra. A Romtemplom felszentelt szakrális hely, ezért a területén csak esküvők, keresztelők és szentmisék tarthatók.
A zsámbéki Zichy kastély egyéb más turistacsalogató programok és fesztiválok színtere, itt tartják a Zsámbéki Nyári Színház programjait is.
További érdekességek, információk >>
Fotó: Mesterházy Mónika
Madárbarát kert. Itató, fürdőtál a madarak
/Kategória: Kertek & Terek /Szerző: Szépítők MagazinTélen etetni, melegben, nyáron itatni kell a madarakat. A kertünkbe vagy a közelünkbe csalogathatjuk őket madáritató, fürdőtál kihelyezésével, akár parkokban is gondoskodhatunk hasonlóról. Jót teszünk velük, és gyönyörködhetünk is bennük.
Szükséges eszközök
Vessző koszorú (fűzfa, szőlővessző, gyümölcsfahajtás) – készen kapható, de magunk is fonhatunk
Vastagabb kötöző zsineg
Agyag cserép alátét (a koszorú méretéhez igazítva)
Olló
A készítési folyamat képekben
Fotó: bellaella2121.blogspot.hu
Fotó: bellaella2121.blogspot.hu
Fotó: bellaella2121.blogspot.hu
Fotó: bellaella2121.blogspot.hu
Mívesebb darabok
Fotó: bellaella2121.blogspot.hu
Fotó: www.offbeathome.com
Fotó: www.homejelly.com
Kapcsolódó összeállításunk
2 perc és kész: készítsünk madáretetőt!
Nyitókép: Comfy Cuisine
Átlagtól eltérő fejlődési út: kiket nevezünk csodagyereknek? Gondolatok a tehetséggondozásról
/Kategória: Felnevelő /Szerző: Szépítők MagazinA szülőket általában aggodalommal tölti el, ha a gyermeke a kortársakhoz viszonyítva bizonyos dolgokban lemaradásban van. Van, hogy a fejlődésbeli eltérés, az átlagtól eltérő viselkedés vagy mozgáskészség nem tűnik a szülő számára komoly nehézségnek, behozhatatlan hátránynak. Ettől még szűrővizsgálatokra szükség lehet, és ezeket nem is szabad kihagyni. Ha felmerül a korai fejlesztés szükségessége, az lehetőleg valóban „korai” legyen, ne várjuk meg vele az iskoláskort. A korai kiszűrés kapcsán a házi gyermekorvos, a védőnő, a gyerekkel napi szinten foglalkozó szakemberek, például óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok szerepe, figyelme megkerülhetetlen, és legalább ennyire fontos, hogy a szülő velük együttműködő legyen.
Átlagtól eltérő fejlődési útnak tekinthető a tehetség is, ám ezt nem szoktuk problémaként definiálni, sőt! Pedig a tehetséggondozás is nagy körültekintést igényel a gyereket körülvevő felnőttektől, szakemberektől.
Hogyan ismerheti fel a szülő, hogy a gyermeke tehetséges? Irányadó információként nézzük a tehetség korai általános jegyeit! A tehetség kézikönyve c. kiadványból idézzük az alábbi gondolatokat.
Fejlődéslélektani kutatások alapján a később tehetségesként azonosított személyek csecsemőként az újszerű ingereket előnyben részesítették a megszokottakkal szemben. Ezek a gyermekek újszülöttként expresszívek, azaz kifejezőek, éberek és a környezeti ingerekre válaszkészek. Értelmi fejlődésükben később is kulcsfontosságú jellemző marad a kíváncsiság, a környezetre irányuló szenvedélyes érdeklődés, valamint a figyelem és a kiváló memória.
Fontos megjegyezni, hogy nagyon lényeges az a jellemző, amit a szülők leggyakrabban észrevesznek. Annak a gyermeknek a fejlődését, aki már pár hónaposan kimondja első szavait, bizonyosan szokatlannak minősítik. Ugyanakkor annak a gyermeknek az átlagot megelőző fejlettségét nem olyan könnyű felismerni, aki csendes, elmélyült gondolkodó és nem kezd el beszélni kortársainál hamarabb.
Szülői megfigyelések szerint a legtehetségesebbek születésüktől egyfajta koraérettséget mutattak egy vagy több fejlődési területen. E jelenséget a 130–140 intelligencia hányadossal rendelkező gyerekeknél is már gyakran lehet tapasztalni. Szülői interjúk alapján a következő általános korai tehetségjegyeket azonosították a témával foglalkozó szakemberek (Rogers, Silverman):
Szokatlan éberség jellemző rájuk már csecsemőkorban is: sokáig tudnak figyelni egy adott dologra, átlagosnál kisebb alvásigényűek, hiperaktívnak” tűnőek. Szüleiket, gondozóikat már nagyon korán felismerik, mosollyal reagálnak rájuk. Az egyes fejlődési szakaszokon gyorsan átjutnak, kortársaiknál gyorsabb a mozgás- és beszédfejlődésük, igen sok energiájuk van, nehezen fáradnak el. Emlékezetük kiváló, igen erősen érdeklődnek a könyvek iránt, szenvedélyes megfigyelők, már kétéves kor előtt felismerik a betűket, már hároméves kor előtt képesek akár húsz elemből álló kirakót összeállítani, bonyolult, szokatlan kérdéseket tesznek fel, korán érdeklődnek az idő, a naptárak és az órák iránt, képzeletbeli játszótársaik vannak.
Sok tehetséges gyermek két-hároméves korára gazdag szókinccsel rendelkezik, és beszédében összetett mondatokat, illetve komplex nyelvi struktúrákat használnak. Ilyenek az időviszonyokra utaló szavak, mint például: tegnap, este; felsorolások, melyeket másfél évesen „és”-sel kötnek össze; kétévesen olyan szavakat használnak, mint például: hanem, is, mégiscsak, múltkori, kedvenc. A színek és formák ezen életkorban történő megnevezése pedig fejlett fogalmi képességekre utal. Ezek a gyermekek nagyon tanulékonyak és képesek arra, hogy az elsajátított dolgokat új helyzetekben is alkalmazzák. Gyakran tapasztalható, hogy élénken érdeklődnek a matematikai fogalmak, számok iránt.
Már négy-ötévesen használhatnak számológépet, például négyzetgyökszámoláshoz, vagy akár fejben is összeadnak négyjegyű számokat. Érdekességként említhető, hogy már korán megmutatkozó, kiváló humorérzékkel rendelkezhetnek. Kedvelik a szójátékokat, maguk is kitalálnak ilyeneket. Ezek a gyerekek élvezik a létezést, tanulást és cselekvést. Éber óráik nagy részét tanulással töltik, alig várják, hogy iskolába menjenek. Nagy képzelőerejük és kíváncsi természetük van. Kortársaiknál magasabb színvonalú, komplexebb játékokat játszanak, képzeletben létrehoznak teljes országokat, sportcsapatokat, stb., illetve kitalálnak igen összetett szabályú játékokat, melyeknek
lépéseit, játszmáit fejben meg is őrzik.
Mint láthatjuk, a korai tehetségjegyek között számos olyan jellemző van, mely serkenti a tehetségfejlődés folyamatát, ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyanezek a jellegzetességek akár problémák forrásai is lehetnek – már kisgyermek- vagy óvodáskorban is. Például a kíváncsiságból fakadó rengeteg kérdés a környezet számára akár irritáló is lehet, a gyors felfogóképesség miatt pedig gyakran unatkozhatnak. Kiváló verbális képességeiket pedig akár mások manipulálására is használhatják.
Hat és tizenkét éves kor között a tehetséges gyerekek a számukra érdekes dolgokkal kapcsolatban továbbra is kíváncsiak és szenvedélyesek. Kiemelkedő belső motiváció, figyelem, kitartás, a magas szintű elsajátításra irányuló vágy, a kihívások keresése jellemzi őket. Már általános iskolás korban képesek kifinomult analitikus problémák megoldására, konkrét adatokból általános alapelvek megfogalmazására. Megértik, illetve megtalálják az írott szövegek szimbolikus jelentését. Az adatok halmazában felismerik az általános jelentést és mintázatot, így kortársaiknál magasabb absztrakciós szintet érnek el. Képesek a társas interakciók, általános és morális kérdések kifinomult elemzésére.
A korai serdülőkor fontos fordulópont számukra, hiszen ekkor sokan közülük már készen állnak arra, hogy tanulmányaikban gyorsabban haladjanak előre. Serdülőkortól nemcsak a gyorsabb haladásra, hanem több tartalomra is vágynak – azaz a gazdagítás iránti igényük is megnő. Ezen speciális szükségletek figyelmen kívül hagyásakor unatkoznak, s nem ritkán elkezdenek saját, titkos tanmenetükön, szellemi kalandjukon dolgozni, vagyis a hagyományos iskolai kereteken önállóan túllépni.
Fontos tudni és ismételten hangsúlyozni, hogy – bár a tehetség jelei korán megjelennek – gyakori jelenség, hogy a finomabb vagy éppen a kevésbé szokványos jelek észrevétlenek maradnak. Ennek pedig az a következménye, hogy a tehetségígéret nem kapja meg azokat a serkentő, támogató környezeti ingereket, amelyek szükségesek lennének a számára. Ez az észrevétlenség jobban veszélyezteti azokat a gyerekeket, akik nem a verbális területeken rendelkeznek kiemelkedő adottságokkal. Ha életük későbbi szakaszában mégis hozzájutnak a fejlődésükhöz szükséges támogatáshoz, e gyermekeket általában úgynevezett „későn érő tehetségeknek” minősítik.
Kikből lehet ún. csodagyerek?
A kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyermek ún. csodagyerekké válhat, ha olyan családba születik, ahol felismerik és értékelik adottságait, és igyekeznek fejleszteni azokat. Ennek érdekében gyakran mestertanár foglalkozik a gyermekkel, a fejlesztés során pedig nagy hangsúlyt fektetnek a gyermek érdeklődésének és elkötelezettségének fenntartására. Ennek ellenére nincs garancia arra, hogy a csodagyerek felnőttként is kiemelkedő lesz, bár az is előfordul, hogy a sok gyakorlás következtében megtartja fejlődési előnyét.
Jellemzően olyan területeken találkozunk csodagyerekekkel, ahol a személyes tapasztalatoknak vagy az előzetes tudásnak kis jelentősége van (például sakk, matematika, zene), s az is jellemző, hogy nem hoznak létre új alkotásokat.
Nem egyértelmű a korán megkezdett tehetséggondozás közmegítélése. Sokan úgy vélik, hogy kedvezőtlen hatású, és az is elterjedt vélekedés, hogy a csodagyerekek hamar kiégnek, s a korai erőltetett eredmények elérése során személyiségük sérül.
Érdekes tanulmányokat közöl a témában a bejegyzésünkben felhasznált szakirodalom. Címe: A tehetség kézikönyve (online letölthető)
Mi lesz, ha…? A szorongással való hatékony megküzdésről írt könyvet Szondy Máté klinikai szakpszichológus
/Kategória: Lélekhajó /Szerző: Mesterházy MónikaVan egy gyakran idézett gondolat a (kóros) szorongás kapcsán: „Ha egy problémának van megoldása, akkor felesleges az aggódás. Ha nem lehet megoldani, akkor az aggódás sem segít.”
Be kell látni: a szorongás nem a barátunk…sőt! A tetterőt, a vitalitást, a jókedvet öli ki belőlünk, pedig ezekbe tudunk kapaszkodni a mindennapokban. Népbetegségként említik sok helyen, bár azt cáfolhatnánk, hogy a mai kor áldatlan hozadéka lenne – a régi korok embereinek is voltak komoly nehézségeik: betegség őket is fenyegette, háború háborút ért, rengetegen nélkülöztek…és még sorolhatnánk.
Sok minden változott, és változik, de az alapélmény vagy inkább ősfélelem, nem tűnik el az emberből. Az ősbizalom, a biztonság vágya mindannyiunkban mélyen él, s ha ezt bármi, bárki által veszélyeztetve látjuk, úrrá lesz rajtunk a szorongás, a félelem. A félelem és a szorongás rokon fogalmak, de a szakirodalom szerint nem ugyanaz. A félelemnek általában van konkrét tárgya, ám a szorongás nehezebben megfogható vagy azonosítható be. Tárgy nélküli félelemnek is nevezik vagy előrevetített félelemnek.
Tehát szorongunk akkor is, amikor még nincs baj, pusztán annak a gondolata, érzete tölt el bennünket szorongással, hogy a baj bekövetkezhet (igen, sajnos bekövetkezhet), és elveszítjük a lábunk alól a talajt (igen, sajnos bárki kerülhet krízishelyzetbe).
Sokan beletörődnek, elfogadják, hogy a szorongás áthatja a mindennapjaikat – pedig bizonyára érzik és értik, hogy miként hat mindez az életminőségükre…
A szorongásos zavarok a leggyakrabban előforduló mentális zavarok. Ennek ellenére jellemző, hogy rejtve maradnak, gyakoriak a kezeletlen kórképek. A szorongás megnyilvánulási formái sokfélék, ide sorolható a pánikroham, a pánikzavar, a különböző fóbiák és a generalizált szorongásos zavar mint összetettebb kórkép. Jellemzőek lehetnek a testi tünetek is, nem ritka ezért, hogy az érintettek hosszadalmas és felesleges orvosi kivizsgálások során esnek át. Nehezen hiszik el, hogy nem a testük beteg, hogy a problémáik lelki eredetűek.
Minden kutatás azt mutatja – és a legtöbben saját környezetünkben is érzékeljük –, hogy mindennapjainkat egyre több szorongás hatja át. Ez a tendencia már jó néhány éve tart, de a világjárvány, a destabilizálódó nemzetközi politikai helyzet és a klímaváltozás hatásai nyomán ugrásszerűen fokozódott. Egyesek arról számolnak be, hogy a szorongásuk már nemcsak bizonyos helyzetekben jelentkezik, hanem szinte állandó aláfestése lett az életüknek. Olyan nagyságrendű problémáról van szól, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
– A szorongás eredendően azt a célt szolgálja, hogy szervezetünk tartalékait mozgósítva elkerülhessük vagy leküzdhessük a veszélyhelyzeteket. Ám sokszor ahelyett, hogy segítségünkre lenne, az életünket megbénító problémává válik. Rontja a teljesítményünket, és olyan szenvedést okoz, hogy akár ártalmas eszközökkel is igyekszünk megszabadulni tőle. Görcsösen kapaszkodunk bizonyos dolgokba vagy emberekbe, alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlunk, túlhajtott tevékenységekkel (például munkával, vásárlással, szexszel, sporttal, képernyőhasználattal) próbáljuk elterelni a figyelmünket róla. És nagyon gyakran: elkezdjük beszűkíteni az életünket. Olyan dolgokról mondunk le, amelyek célt, értéket és fejlődést jelentenének számunkra, azonban el kellene viselni hozzá bizonyos fokú szorongást – hívja fel a figyelmet dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus a Mi lesz, ha…? c. könyvében.
Mi lesz, ha…?
Ez a könyv arra szolgál, hogy jobban megismerjük a saját szorongásunkat és megtanuljuk hatékonyan kezelni azt. Bizonyos esetekben a szorongás teljesen megszüntethető, máskor pedig arra kerül a hangsúly, hogy miként csillapíthatjuk azt elviselhető mértékűre, és valósíthatjuk meg a jelenlétében is mindazt, amit szeretnénk – hogyan élhetünk az időnkénti szorongással együtt is tartalmas, eredményes életet.
Dr. Szondy Máté – a korábbi könyveihez hasonló módon – tudományos alapokra támaszkodva vizsgálja a témát, és kínál komplex programot a szorongás kezelésére. Szó esik a testmozgás, a táplálkozás, a környezet, az emberi kapcsolatok szerepéről, a szorongáskeltő gondolatok kezeléséről, az önmegnyugtatás egyszerű és természetes módjairól, valamint az úgynevezett expozícióról, vagyis arról, hogy miként tudunk közelebb menni a szorongásunkhoz. Ha ugyanis elég gyakran és elég közel merészkedünk félelmünk tárgyához, az jó eséllyel elveszíti hatalmát felettünk. Kapunk egy vészhelyzeti túlélőkészletet is intenzív szorongás esetére, és azt is végiggondolhatjuk, mit kezdjünk azokkal a félelmekkel, amelyek nem csupán lehetséges rossz forgatókönyvekre, hanem elkerülhetetlenül bekövetkező, súlyos problémákra vonatkoznak.
Van, amikor magán a szorongáskeltő helyzeten is változtatni lehet, míg máskor az olyan jellegű vagy nagyságrendű, ami meghaladja az egyén lehetőségeit. Ám ilyenkor is van mit tenni, hogy minden nehézség és csakugyan szorongató tényező dacára is javítsuk a közérzetünket, fokozzuk az eredményességünket – és hogy némi szorongás mellett is eredményes, tartalmas, értékes életet élhessünk.
A 278 oldalas könyv a Kulcslyuk Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban
Kezdődik a Szedd le magad! 10 hasznos tipp gyümölcsszedéshez
/Kategória: Kertek & Terek /Szerző: Szépítők MagazinA saját kezű gyümölcsszedés hazánkban több mint 40 éve indult útjára. Nagyon sokáig nem is hirdették, nem is reklámozták, így csak keveseknek adatott meg a lehetőség, hogy éljenek vele. Inkább csak a közelben lakók értesültek róla. Egyre több gazda nyitja meg a kapuit az érdeklődők előtt, és egyre többen kimondottan keresik ezeket a kerteket. A vásárlók is rájöttek már, hogy ezekben a gazdaságokban nem a hipermarketekben kapható, éretlenül leszedett, akár több száz vagy több ezer kilométerről ideszállított, mesterségesen érlelt termékekhez juthatnak hozzá, hanem valódi, friss áruhoz.
Májusban már több gyümölcs és zöldség is szüretelhető Szedd magad! keretében. M. Szendrey Piroska hasznos információkat gyűjtött egybe: A gyümölcsszedés tízparancsolata címmel. Ebből nyújtunk most egy kis ízelítőt.
Informálódjunk előre az adott gazdaságnál, hogy a tervezett látogatás idején nyitva vannak-e. Előfordulhat ugyanis, hogy előző nap leszedtek minden érett gyümölcsöt a látogatók, ezért a kertet pár napra be kell zárniuk. Az időjárási viszonyok miatt is sor kerülhet a kert ideiglenes bezárására.
A gyümölcs könnyen felszívja magába a vizet, és utána hamarabb megrohad, ráadásul a súlya is több lesz, így többet kell fizetnünk érte. Tehát, se esőben, se néhány napos esőzést követőnapokon ne menjünk még gyümölcsöt szedni, várjuk meg, míg ideális körülmények lesznek a gyümölcsös kertben.
A korai érkezés lehetőséget ad nekünk arra, hogy a friss és ízletes gyümölcsökből válogassunk, mielőtt mások is
megérkeznének és a kínálat is csökkenne. Elkerülhetjük vele a legmelegebb időszakokat és a gyümölcsösben végzett munkát kényelmesebbé, kellemesebbé tehetjük.
Ügyeljünk arra, hogy ne törjük le a gyümölcsfák ágait, és kerüljük az öregebb fákra való felmászást! Mindig kövessük a kijelölt útvonalakat, hogy véletlenül se tapossuk le a földön növő gyümölcsszemeket, például az
epreket.
Mindig a szép, egészséges szemeket szedjük le kocsánnyal együtt, hiszen így tovább eláll a gyümölcs. A kevésbé éretteket hagyjuk fent az utánunk jövőknek, kivéve, hogyha befőttet szeretnénk eltenni. Azokhoz ugyanis a
keményebb szemek a legmegfelelőbbek.
A Gyümölcsszedés Tízparancsolata >>
Szedd Magad Kisokos >>
Nyitókép: syd.oztr/Pexels
Korábbi összeállításunk
Remek recept bőrmegújító hámlasztáshoz: mézes-citromos testradír
/Kategória: Életmódi, Szépítők /Szerző: Szépítők MagazinA bőrhámlasztást érdemes rendszeresen beiktatni a bőrápolási rutinba, a hámlasztás a forró nyári napok beköszönte előtt különösen jó szolgálatot tesz. Nem szabad túlzásba esni, csak azt elhalt hámréteget kell eltávolítani, a mélyebb rétegeket ne csiszoljuk le. Testradír házilag is készíthető.
Méz & citrom testradír recept
Hozzávalók
¼ csésze kókuszolaj
¼ csésze extra szűz olíva olaj
½ csésze méz
1 csésze fehér cukor
1 kinyomott citrom leve
Vegyél egy nagy tálat, mérd bele a cukrot, amely a hámlasztásban segít. Majd öntsd bele az olajakat, amelyek hidratálnak, és a mézet, amely számos gyógyító tulajdonsággal rendelkezik. Ne feledd hozzáadni a citromlevet, amely csökkenti a bőr elszíneződéseit és foltokat. Használd a keveréket megtisztított bőrön: körkörös mozdulatokkal masszírozd a bőrödbe testrészről testrészre haladva, majd langyos vízzel öblítsd le.
Recept: FOREO
Fertőtlenítő hatású tisztítószer házilag
/Kategória: Ökologika, Praktika /Szerző: Szépítők MagazinKözismert, hogy a háztartásban alkalmazott – bolti – vegyszerek számos káros anyagot tartalmaznak. Magunk is készíthetünk kíméletes, mégis hatékony tisztítószereket.
Kiürült szórófejes flakon kiválóan alkalmas a tárolására, a hozzávalók mennyisége a flakon méretéhez igazodva arányosan módosítható.
Szükséges anyagok, eszközök
Szórófejes tisztítószeres flakon (500ml-es)
0,5 dl ecet
3,5 dl víz
1 teáskanál bórax
30 csepp illóolaj (célszerű baktériumölő hatásút használni, ilyen a teafa, a levendula vagy a citrom)
Elkészítés
Az összetevőket egyszerűen rázzuk össze a flakonban, és máris alkalmazhatjuk.
Megjegyzés: a bórax fertőtlenítő hatású, megöli a kórokozókat. Bár természetes anyag, lenyelve mérgező, illetve bőrirritációt okozhat. Az elkészített tisztítószert tartsuk távol a gyermekektől, háziállatoktól! Ha ha valaki a fenti okok miatt nem kívánja használni, kihagyhatja a receptből, anélkül is hatásos lesz.
Írta: Hegedűs “NemVegyszer” Eszter, DEJA VU Világ
Milyen lehetek? Mivé válhatok az életben? A pozitív megerősítések ereje a gyereknevelésben
/Kategória: Felnevelő /Szerző: Szépítők MagazinSzülőként az egyik visszatérő kérdés és egyben dilemma, hogy vajon elég jók vagyunk-e ebben a szerepben? Mindannyiunk célja, hogy boldog és kiegyensúlyozott gyermeket neveljünk, de vajon mi kell ahhoz, hogy ezt a mindennapok taposómalmában meg is tudjuk valósítani? A pozitív megerősítésekkel való kommunikáció egyszerre segíti a szülőket és a gyerekeket a közös lelki és szellemi fejlődésben.
A pozitív megerősítés egy olyan kommunikációs üzenet, ami a gyerekkortól kezdődően beépül, és hat az énképre, a személyre, a képességeire. Erre támaszkodik belső hiedelemrendszerünk, ami felnőttként is navigál minket a világban.
– A pozitív megerősítések ereje abban rejlik, hogy tényként jeleníti meg azt, amiben hinni szeretnénk és amit – valahol legbelül, szívünk legtisztább, még sértetlen pontján – magunk is tudunk. A pozitív megerősítés megajánl egy képet arról, milyen lehetek, mivé válhatok az életben, hogyan lehetek jelen egy hétköznapi vagy akár egy sorsfordító, kritikus pillanatban – mondja Zágoni Bettina perinatális szakember, édesanya az elmúlt években több különböző életszakaszhoz kapcsolódó megerősítő üzeneteket és képeket tartalmazó kártyacsomagot álmodott és valósított meg.
Bohár-Kovács Janka pszichológus, meseterapeuta, művészetterapeuta szerint egy mélyebb beszélgetéshez érdemes bevetni néha a verbalitáson túl más eszközöket is. A képek, művészeti alkotások amellett, hogy kiválóan segítenek a feszültség oldásában, alkalmazhatóak egészen kis kortól is. Gyermekként előbb gondolkodunk képekben, mint fogalmakban, mivel a vizuális emlékezetünk nem pusztán hamarabb alakul ki, mint a verbalitáshoz kötődő memória, de gazdagabb és sokrétűbb is. Nem véletlen, hogy sok mentálhigiéniás szakember képekkel dolgozik, mivel ez nagyban megkönnyíti a kommunikációt.
Hogy néz ki a gyakorlatban? Az első lépés, hogy reális célokat tűzünk ki magunk elé és megkeressük az ezekhez vezető utat. Helyezzünk el jól látható helyeken olyan bátorító, támogató szavakat, mondatokat, amiket napjában többször is látunk. Ezek a gondolatok lehetnek napokig ugyanazok, vagy akár változtathatjuk éppen arra, amire aznap szükségünk van saját magunknak, vagy környezetünknek.
Hogyan maradjunk reálisan optimisták?
– Ha már rutinszerűen beépítettük a pozitív megerősítéseket a mindennapokba, érdemes arra ügyelni, hogy ezeket jól és jókor használjuk – hívja fel figyelmet Bohár-Kovács Janka.
– Ne vigyük túlzásba, hiszen a toxikus pozitivitás is káros lehet, főképp a felnőttek esetében. Reálisan optimistának lenni annyit tesz, hogy a gyerek elől az élet nehézségeit nem eltitkoljuk, hanem úgy tálaljuk, hogy a problémákat meg lehet oldani. Belsővé kell tenni a belülről mozgósítható pozitív gondolatokat.
Szülőként vágyunk rá, hogy jobban csináljuk, mint a saját szüleink. Olyan ez, mintha a gyermekvállalással kapnánk egy második esélyt.
Zágoni Bettina hisz benne, hogy a cseperedők mellett elkezdjük megérteni és meglátni azokat a tapasztalatokat, élményeket, amik minket formáltak.
– A gyermekünk iránt érzett szeretet közelebb visz önmagunk megértéséhez, szeretetéhez is. Lehetőségünk van az esetleges negatív tapasztalatok vagy akár hiányok felülírására, gyógyítására.
Zágoni Bettina perinatális szakember, édesanya az elmúlt években több különböző életszakaszhoz kapcsolódó megerősítő üzeneteket és képeket tartalmazó kártyacsomagot álmodott és valósított meg.
Gyerekeknek – 52 pozitív és erőt adó vizuális megerősítés
A kártyára írt mondatok és képek segítenek a szülők és gyerekek kapcsolódásában: a gyerekeket kinyitják, a szülőket pedig elgondolkodtatják, aminek köszönhetően akár jobban ráláthatnak és megérthetik a saját gyerekkori érzelmeiket is.
Webajánló: moderngoddess.hu
10 érdekes és lenyűgöző tény a méhekről a május huszadikai világnap apropóján
/Kategória: Életmódi, Ökologika /Szerző: Szépítők Magazin2018 óta május huszadika a méhek világnapja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a méhekre és szerepükre a világ élelmiszer-termelésében. A méhek azonban nemcsak hasznos beporzást végző élőlények, de sok érdekes és meglepő tulajdonságuk is van. A BeoBee Méhészet 10 érdekes tényt gyűjtött össze a méhekről.
1. A méhek született matematikusok
A méhkaptárban teljesen azonos méretű sejteket építenek, amelyekben a nektárt gyűjtik össze, de képesek kiszámolni a távolságot, a szögeket és azt is tudják, hogy a Föld gömbölyű!
2. A méhek szuper GPS-el rendelkeznek
Hihetetlen memóriájuk segít nekik megtalálni a virágokat és visszajutni a kaptárba. Emlékeznek a kaptárok körüli tájelemekre, például csatornákra és utakra. Amikor egy ismeretlen területre repülnek, megvizsgálják tájelemeket és összehasonlítják az ismert tájjal, és ezek mentén repülve keresik a hazautat. Képesek az útvonalakat is rögzíteni, így, ha egy virágmezőt találnak, könnyen megtalálják az utat vissza, ugyanabba a kaptárba.
3. A méhek rendkívül szervezettek
A méhek egy nagyon szervezett hierarchikus rendszerben élnek, melynek feje a méhkirálynő. Minden méhnek megvan a maga feladata a kaptárban. A dolgozók is nőneműek, életük során megannyi tevékenységben vesznek részt, a kaptár építésétől és őrzésétől kezdve a virágpor gyűjtéséig. A herék két feladatra koncentrálnak; táplálkoznak és megtermékenyítik a királynőt…
4. A méhek rászolgáltak a nevükre, nagyon szorgosak
1 kg méz mennyiséghez átlagosan 50-100 ezer alkalommal kell kirepülniük, de hála a méhek fáradhatatlan munkájának, egy méhcsalád az ehhez szükséges virágport nagyon rövid idő alatt, kevesebb, mint egy nap alatt képes összegyűjteni. Egy mézelő méh 50-100 virágot keres fel egy gyűjtőút során, és akár 3-5 kilométert is képes repülni egy alkalommal.
5. A méhek tánccal kommunikálnak
A méhek tánca rengeteg információt tartalmaz. Tájékoztatja a társakat a táplálék helyéről, irányáról, távolságáról és még a minőségéről is. Ha egy méh talál egy virágmezőt, akkor hazatérve táncolni kezd a többi méhnek, és a tánc irányával és ritmusával információt ad át arról, hogy hol található a virágmező és milyen messze van.
6. A méhek látása rendkívül fejlett
A méhek érzékelik a tárgyak alakját, az ultraibolya fényt, felismerik a fekete, fehér, sárga, kék, zöld színeket, amelyek mind segítenek nekik a virágok azonosításában.
7. A méhek képesek megállni a levegőben
A méhek a szárnyuk segítségével tudnak repülni, de nemcsak előre, hanem hátrafelé és oldalra is tudnak manőverezni, és még a levegőben is képesek egy helyben lebegni.
8. A méheknek finom hőmérséklet szabályozó rendszerük van
Képesek szabályozni a kaptár hőmérsékletét is. Télen fürtökbe rendeződnek és ha lehűl a levegő, sűrűbb szárnycsapásaikkal emelik a kaptár belső hőmérsékletét, óvva magukat és a királynőt.
9. A méhek a számítástechnika világát is inspirálták
Az úgynevezett „méh-algoritmus” (bee algorithm) nevű módszer, amelyet a mesterséges intelligencia és a robotika terén használnak, a méhek táplálékszerző viselkedéséből inspirálódik.
10. A méhek már évezredek óta velünk vannak
A méhek legősibb ábrázolása kb. 16 000 évvel ezelőttről származik. Egy spanyolországi barlangban található sziklarajz egy fiatal lányt ábrázol, aki épp lépes mézet szed egy üregből, miközben apró méhek zengik körül. Az ókorban pedig a balzsamozástól kezdve az étel ízesítésig már sok mindenre használták a méhek ajándékát!
***
Gál Attila, a BeoBee Méhészet vezető méhésze
„Újra és újra rá kell döbbennünk, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be a természet körfogásában és saját életünkben. Érdekes és csodálatos tulajdonságaik csak tovább növelik tiszteletünket és rajongásunkat irántuk. Örülünk, ha ehhez a rajongáshoz minél több méz-imádó csatlakozik a méhek világnapján és év minden napján!”
Webajánló: BeoBee Méhészet
Nagyvárosi népmesék. Történetek városi gyerekeknek a világ apró részleteiről, különleges szépségéről
/Kategória: Élménytár, Felnevelő /Szerző: Szépítők MagazinNagyvárosi népmesékkel ajándékozta meg az olvasóit Zalka Csenge Virág, hivatásos nemzetközi mesemondó. A 112 oldalas keménytáblás könyvhöz Orosz Annabella készített illusztrációkat. A kötet a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
A gyűjtemény olyan népmeséket tartalmaz, amelyek a városi gyerekek számára felismerhető, mindennapi dolgokhoz kötődnek. Zalka Csenge Virág több kontinens mesekincséből válogatta ezeket a történeteket, amelynek olvasói friss szemmel csodálkozhatnak rá megszokott környezetükre.
A szerző előszava
A városi környezetre sokan panaszkodnak. Az emberek gyakran tekintenek rá úgy, mint koszos, zajos, zsúfolt helyre, ahonnan hiányoznak a mesékhez szükséges kellékek: az erdők, a mezők, a vadállatok, a madárdal, a festői falucskák vagy a régi kastélyok romjai. Ha a népmesékre gondolunk, lelki szemeink előtt mindig az érintetlen vidék képe jelenik meg, ami jobban hasonlít egy skanzenre, mint a Nagykörútra. Mesemondói pályafutásom során gyakran találkoztam azzal a panasszal, hogy a városi gyerekek elveszítették a gyökereiket, kapcsolatukat a népmesékkel és a mesélés hagyományával. Pedig a városoknak is vannak történetei – útikönyvekben és városi sétákon, helytörténeti előadásokon találkozhatunk velük, és az utóbbi években reneszánszukat élik. Mégis, valahogy a népmesék nem találják a helyüket a panelházak és buszmegállók között; nem adják meg azt a fajta „itt történt” élményt, amivel sok más helyen találkozhatunk.
Ez a gyűjtemény a városi gyerekek számára készült. Olyan népmeséket válogattam össze, amelyek számukra is mindennapi, felismerhető dolgokhoz kötődnek: a játszóterekhez, a parkok fáihoz, a szobrok fején gubbasztó madarakhoz. Nem egy bizonyos nagyváros történeteit kívántam csokorba gyűjteni, hanem olyan könyvet írni, amit bárki bárhova magával vihet, és felüthet, ha megakad valamin a szeme. Nem akartam új meséket alkotni sem. Szerettem volna, ha az olvasók a régi történeteken keresztül a mesemondás évszázados, évezredes hagyományához kapcsolódhatnak, ezért valódi népmeséket, legendákat gyűjtögettem a világ minden tájáról.
A népmesék színes képisége, időtlen szimbólumai kiemelnek bennünket a mindennapokból, és varázslattal vesznek körül minket – ezt az élményt szerettem volna megosztani a városi gyerekekkel (és felnőttekkel) is. Válogatás közben külön figyelmet fordítottam rá, hogyan jelennek meg az egyes állatok, növények a történetekben.
Egyrészt fontosnak tartottam, hogy lényeges szerepük legyen, és ne csak az említés szintjén bukkanjanak fel; másrészt pedig ügyeltem rá, hogy jó dolgokat meséljek róluk. Rengeteg állat vagy növény szerepel régi mesékben ellenséges vagy baljós elemként, és az sem ritka, hogy büntetésből változnak azzá, amik. Ebbe a könyvbe azonban inkább olyan történeteket kerestem, amelyek kiemelik a körülöttünk lévő világ apró részleteinek, résztvevőinek különleges szépségét.
Nemrég került a kezembe egy olvasós kihívás során Alexandra Horowitz On Looking című kötete. A szerző érdekes kísérletet végzett, hogy megmutassa, milyen élmény lehet, ha más szemmel nézünk rá megszokott környezetünkre: tíz különböző szakember társaságában körbesétálta otthona, New York egyik kerületét, és közben meghallgatta, kinek milyen részletek keltik fel a figyelmét. A szakemberek között volt geológus, tipográfus, hangmérnök, orvos, sőt egy kutya is – és természetesen mindegyikük mást vett észre ugyanabban a városi környezetben. Mindenki a saját „szemüvegén” keresztül szemlélte a világot, és a könyv végére érve számomra is megteltek Budapest utcái új, izgalmas apróságokkal.
Eszembe jutott, mi lenne, ha én mint mesemondó vezetnék körbe valakit egy nagyvárosban. Milyen lenne az én „szemüvegem”? Mit lát meg egy mesemondó, amit mások nem vesznek észre? Ez az ötlet vezetett oda, hogy ne csak mesékkel töltsem meg ennek a könyvnek a lapjait, hanem a hozzájuk tartozó jelenségekkel is, egyfajta mesés nyomozós játékként a nagyvárosok lakói számára. A játékot az utolsó oldalakon találjátok.
Azt remélem, hogy ezzel a kötettel a kezükben a fiatal és az idős felfedezők egyaránt meg-megállnak majd, hogy köszönjenek egy szarkának, megcsodálják egy erkélyen a muskátlit, vagy megkeressék a gesztenyefa ágán a patkónyomot. Szeretném, ha innentől egy ginkófa nemcsak dísznövény lenne, hanem tündér is; ha a galambokról nem csak a „szőnyegbombázás” jutna az emberek eszébe; és amikor egy gyerek egymást szimatoló kutyákat vesz észre, a vele sétáló felnőtt azt mondhatná: „Képzeld, van erről egy mesém…
Itt lehet belelapozni a könyvbe >>
Nélkülem múlsz el, életem. Ki adja meg az engedélyt a boldogságra?
/Kategória: Lélekhajó /Szerző: Major VirágTerápiában és baráti beszélgetésekben egyaránt sokszor jutunk el a boldogság témájában ahhoz a ponthoz, ahol feltesszük a másiknak vagy magunknak a kérdést: mire vársz? Tapsra? Engedélyre? Van egy bizonyos személyiségtípus, amely az érintettekben egy olyan (tév)hitet ültet el és táplál, miszerint ők majd csak akkor kerülnek sorra a fontossági listán, amikor
1.) mindenki másnak (aki fontosabb, ugyebár) teljesítették minden kívánságát,
2.) és ezek a fontos emberek azt mondják, hogy oké, most te jössz, menj és éld az életed, legyél boldog.
Természetesen viszonylag ritka, hogy az „elnyomó” ilyen nyíltan és őszintén kommunikáljon az „elnyomottal”, hiszen a nyílt agressziót túlságosan könnyű felismerni, így „áldozata” netán idő előtt elmenekülne, illetve azért is, mert az agresszor nem szeret ám önmaga előtt agresszor lenni.
Amikor a kognitív disszonanciáról tanultam, megismerkedtem azokkal az alapvető axiómákkal, amelyek szinte minden ember elméjébe be vannak épülve. Az axióma egy olyan tétel, amelyet nem szükséges bizonyítani, anélkül is elfogadjuk. Ilyen axióma például az, hogy „én egy jó ember vagyok, igazságos, racionális”. Magyarán igen kevesen vannak, akik önmaguk előtt – tökéletes lelki békével, mosolyogva – bevállalják, hogy „én egy rohadék gazember vagyok, igazságtalanul, ok nélkül bántok ártatlanokat és teljesen irracionálisan cselekszem”.
Ennek semmi köze az önostorozáshoz, vannak (kevesen!), akik ezt vallják, és teljesen jól vannak így. De az emberiség túlnyomó többsége az axiómák szerint működik. A történelem millió példát ismer arra, hogy világnagy gazemberek tökéletesen igazolták önmaguk előtt a gaztetteiket, meg voltak győződve arról, hogy ők bizony nagyon is jó emberek, akik – sajátos logikájuk szerint – a lehető legjobbat teszik a világnak. S ami esetleg mégsem olyan jó, ahhoz is megvan az alapjuk, okuk, joguk.
Tökéletes ébresztő-pillanat egy kerek évforduló. Rendben, ráébredt arra, amit Henri Michaux így fogalmazott meg: „nélkülem múlsz el, életem”. No de a régi program még működik! Más mondta meg eddig, mi a teendője, mások engedélye és jóváhagyása mentén cselekedett – és tett nyilván ezer és ezer jó dolgot, ami azoknak a „másoknak” jó volt. Ám ha netán a „másoknak jó” egybeesett a „neki magának is jó”-val, az afféle bónuszcsont volt csak. Igazából
Egyrészt azért, mert az agresszorok kívánságlistája soha, ismétlem, soha nem ér véget. Persze ügyesen, egyesével adagolják… Néha be is lengetik az „utána azt csinálsz, amit akarsz” ígéretét. Csak végezd el azt az iskolát, amit ő választott neked. Csak legyen egy olyan munkád, ami neki megfelel. Legyen olyan lakásod, olyan környéken, olyan függönnyel, ami nekik tetszik. Házasodj (vagy ne), legyen annyi és olyan nemű gyereked, ahogy azt ő megálmodta. Járj templomba, meccsre, makramészakkörbe, vagy amit csak ő helyesnek tart. És persze „utána” azt csinálsz, amit akarsz, hiszen a te életed!
Az agresszor nem tudja, hogy agresszor. Ő csak jót akar. (Na jó, van, aki tudja. S nem is biztos, hogy az a rosszabb. Az amorális ember mindig veszélyesebb, mint az immorális!) Az agresszor nem is tud neked engedélyt adni. Egyrészt képtelen rá – másrészt pedig senki nem adhat NEKED engedélyt, csak TE MAGAD. Sem maga az agresszor. Sem egy jóbarát, szerető hitves, szakavatott terapeuta, dicsfényben fürdő guru. Ugyanis senkinek, de senkinek nincs hozzá joga, nincs hozzáférése. Olyan ez, mint egy számítógép esetében a rendszergazdai jelszót igénylő beavatkozás.
Ráadásul nem csupán esze ágában sincs ilyesmit engedélyezni számodra egy másik embernek, de – aki eddig profitált az alárendeltségedből, az utálni is fog miatta. Mások értetlenkedni fognak. Te totálisan elveszett leszel, hiszen olyasmit kezdesz csinálni, amit eddig nem csináltál. Egyszóval: nehéz lesz. De visszanyerheted az életedet. Remélem, neked is MEGÉRI!
Kerékpártúra biztonságosan. 5+1 aranyszabály és a kötelezően előírt biciklis tartozékok
/Kategória: Életmódi /Szerző: Szépítők MagazinA jó idő beköszöntével tervezhetünk biciklis kirándulásokkal is; a túrára érdemes felkészülni, és előre átgondolni néhány szempontot. Következzen néhány hasznos tanács szakértőtől. Ezeket célszerű figyelembe venni annak érdekében, hogy kényelmes és biztonságos legyen a közös tekerés.
Ellenőrizzük a bicikli állapotát, mielőtt útra kelnénk!
Ha a kerékpár a múlt ősszel még jól működött, ne bízzunk vakon abban, hogy azóta is tökéletes állapotban van, mindenképp ellenőrizzük a biciklit indulás előtt. Érdemes megnézni a keréknyomást, a fékeket, a lámpákat, a láncot és a váltót, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés útközben. Ha már hosszabb ideje kihasználatlan a kerékpárunk, nem árthat, ha elvisszük egy szervizbe, ahol tüzetesen átnézik.
Mindenképpen próbáljuk ki a túra előtti napokban, hogy kiderüljön, minden jól működik-e, így – ha szükséges – még van idő megjavítani, rendbe tenni.
Válasszunk a képességeinknek megfelelő útvonalat!
Ha a szezonban még nem ültünk biciklin, és nem vagyunk rutinos kerekezők, fokozatosan szoktassuk vissza magunkat a terheléshez. Ne vágjunk bele azonnal egy hosszabb, emelkedőkkel, nehezebben járható utakkal “tarkított” túrába. Ha gyerekeket is vinnénk, válasszunk rövidebb, több pihenőhellyel rendelkező útvonalat.
Elektromos kerékpárral hosszabb távra is mehetünk, de ekkor is érdemes figyelni arra, hogy ne vállaljuk túl magunkat.
Figyeljünk a megfelelő ruházatra!
A ruházatunk legyen kényelmes! Nincs annál zavaróbb, ha folyamatosan igazgatni kell a ruhát pedálozás közben, ráadásul balesetveszélyes is, mert elvonhatja figyelmünket az útról. Tavasszal és nyáron bármikor elkaphat bennünket egy zápor, ezért legyen nálunk egy vízhatlan kabát. Kapható kifejezetten kerékpározáshoz kifejlesztett esőkabát, ami leér egészen a térd alá, így a lábunkat is megvédi az esőtől. A fényvisszaverő vagy élénk színű ruha a legjobb választás, különösen a gyerekeknek, hiszen őket nehezebb észrevenni. Figyeljünk arra, hogy nadrág szára ne legyen túl bő, mert beszorulhat a láncba vagy beakadhat a pedálba.
Ha rendszeresen bicajozunk, szerezzünk be biciklis nadrágot, ami a párnázottsága miatt kényelmes a hosszabb kiruccanások alatt is.
Tartsuk be KRESZ-t!
Aki biciklire pattan, az járművezetővé válik, így be kell tartania a KRESZ szabályait. Ismernünk kell a közúti jelzéseket, ha pedig már legalább iskoláskorú gyerekkel vágunk neki a túrának, akkor mindenképp tanítsuk meg az alapvető közúti jelzőtáblák jelentésére, és a biciklizés közben használatos kézjelekre. Gyakori jelenség a kerékpározás alatti mobilhasználat, ez azonban balesetveszélyes, így a mobilnyomkodást hagyjuk a pihenőkre!
A KRESZ alapján kötelező biciklis tartozékok:
Hasznos lehet gyerekekkel ellátogatni KRESZ-parkba, ahol játékos formában tanulhatják meg a közlekedés szabályait.
Legyen nálunk elegendő étel és ital!
Legyen nálunk elegendő folyadék, hiszen ajánlott sok vizet vagy izotóniás italt inni mozgás közben, hogy pótoljuk az izzadással elvesztett elektrolitokat. Sportolás közben megengedhetjük magunknak a cukortartalmú üdítőket is, például valamilyen 100 százalékos dzsúsz formájában, így pótolni tudjuk az elhasznált energiát. Ami pedig az étkezést illeti, készítsünk be a hátizsákunkba gyümölcsöt, fehérjés kekszet, müzliszeletet vagy akár energiazselét, ezek gyors segítséget jelentenek, ha valaki megéhezne.
A cikk összeállításában a keszthelyi Sirius Hotel szakértője közreműködött
www.siriushotel.hu | Facebook | Instagram
A gyász hét, kevéssé ismert esete
/Kategória: Lélekhajó /Szerző: Mesterházy MónikaAmikor a gyász szóba kerül, jellemzően halálesethez kötjük ezt a fogalmat. Sajnos mindannyiunk életében bekövetkezik, hogy elveszít valakit, aki fontos számára. A gyász a veszteség feldolgozásának folyamata; az időbeli lefolyását érzékelteti a gyászév fogalma, leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy év alatt munkálódik ki bennünk a veszteség okozta trauma. A gyászmunka azonban nem mindig egyenes ívű; sokfélék vagyunk, van, hogy a gyász elhúzódik és arra is van példa, hogy az illető az ún. gyásztagadás állapotába kerül.
A gyász azonban nem csak a halálhoz kapcsolódik, sokféle helyzetben átélhetünk gyászt: szakítás, válás, a munka elvesztése, súlyos betegség, váratlan egzisztenciális nehézségek, ebből fakadó életmódváltozás stb. A veszteség mindenkire másként hat; olyan krízisállapotot idéz elő, amit fontos komolyan venni. A cél az, hogy a belső erőforrások, kapcsolataink mozgósításával, s akár szakszerű segítség igénybevételével kilábaljunk belőle.
Olyan időket élünk, amikor a különféle veszteségek tömegeket érintenek. Gondoljunk csak a világjárvány áldozataira – a hozzátartozók életét szerettük távozása örökre megváltoztatta. A pandémia másféle veszteségeket is hozott: jó ideje példátlan korlátozásokat éltünk meg, beszűkült a mozgásterünk, izolálódtunk, sokan elmondhatják, hogy a kapcsolataik átrendeződtek, mindeközben sok ember számára vált bizonytalanná a megélhetés, komoly anyagi nehézségekkel is meg kellett küzdeni.
Még fel sem tudtuk dolgozni a járvány mentális hatásait, jött a háború!
Milliók menekültek el egy hónap leforgása alatt a szomszédos Ukrajnából, hátrahagyva addigi életüket, mindenüket. Mások kiszolgáltatottsága, tehetetlensége, vesztesége megrendítő, szorongást idéz elő minden empatikus, jó érzésű emberben, különösen akkor, ha gyerekek, idősek, magatehetetlen emberek is érintettek a bajban.
A háború fenyegetettsége fizikai értelemben is elég közel van ahhoz, hogy felkorbácsolja a nyugalmunkat. Nem beszélve a várható gazdasági következményekről…! Nem nagyon tudjuk még megmondani, hogy milyen hónapok, évek elé nézünk, szakértők prognózisaira hagyatkozhatunk, és eszerint sok okunk nincs az optimizmusra. Ez mind-mind veszteségélmény, komoly hatást gyakorol a mentális állapotra. Tágabban értelmezve az egészségre, hisz tartósan nagy nyomás hatására pszichoszomatikus tünetek is megjelenhetnek…
***
Ferber Eszter egyik tanulmánya, amely a Kharón Thanatológiai Szemlében jelent meg (2020/4), a veszteség, a gyász témájával foglalkozik, ezen belül az ún. előgyász jelenségére fókuszál.
– Kevés olyan egzisztenciális tapasztalat van kultúránkban, amivel minden ember szembesülni kényszerül életútja során, s amit mégis általános zavarodottság, szűkszavúság és szégyen övez. Ilyen a veszteségek elszenvedése, és az ezekhez kapcsolódó gyász folyamata – írja.
A szerző a veszteséghez való viszonyulás hét kevéssé ismert esetét ismerteti. Ezek a következők:
1. Hiányzó gyász
Ebben az esetben a gyászoló nem mutat vagy nem él meg érzéseket. Elfojtja azokat. Úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Az alacsony érzelmi terhelhetőséget, és a tagadás énvédő mechanizmusát sejtik a jelenség mögött, s mint Ferber rámutat: „az elfojtás és elodázás következményeként fennállhat az ingerlékenység, a szorongásos és testi tünetek, végső soron a megbetegedés veszélye”.
2. Késleltetett gyász
Ez a gyászmechanizmus szorosan kapcsolódik a hiányzó gyászhoz, vagyis a gyász hiányának, az elkerülő gyásznak leggyakoribb következménye. „A távol tartott fájdalom és a hozzá kapcsolódó érzelmek elegye jellemzően nagy erővel, a legváratlanabb időpontokban,
látszólag aktualitás nélkül tör fel és árasztja el az egyént, akár évekkel a veszteség elszenvedése után.” Mi ennek a veszélye? A késleltetett gyásszal jellemzően teljesen egyedül kell megküzdeni, mivel az illető általában értetlenséggel szembesül. A késleltetés miatt nem tudják kiváltó eseményhez kötni az állapotát.
3. Láthatatlan gyász
„…olyan emberek körében gyakori, akik valamilyen – személyes, helyzeti vagy társadalmi – okból nehezen kommunikálják vagy egyáltalán nem fejezik ki érzelmeiket és érintettségüket.” A férfiaktól például elvárhatják, hogy ne mutassanak fájdalmat, és ennek az elvárásnak sokan igyekeznek is megfelelni. A kiskorút nevelő szülők is megélhetnek ún. láthatatlan gyászt, emögött általában az a szándék áll, hogy kímélni akarják a környezetüket, a gyerekeket. „A láthatatlan gyászt viselőket jobban veszélyezteti a depresszió, a szorongásos tünetek, a
mániák, a függőségek, a figyelemzavar kialakulása.”
4. Krónikus gyász
A krónikus gyász más megfogalmazásban az elhúzódó, stagnáló gyászt jelenti – az illető nem tud átlendülni a történteken, nem képes elfogadni a helyzetet. Szakemberek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy nem elég hatékonyak a feldolgozási és alkalmazkodási stratégiái. Hogyan fejeződhet ki ez a mindennapok szintjén? Az illető rengeteg energiát fordít az elvesztett személy emlékének ápolására, fenntartására, az érzelmei szélsőségesek lehetnek, például évek múltán is dühöt érez vagy intenzív fájdalmat él át, gyakori a depresszió. A krónikus gyászból egyedül nehéz „kijönni”, szakember segítségére lehet szükség. A krónikus gyász rombolja az életminőséget, az illető úgy érzi, a történtek óta elveszett, nem önmaga, ez kihat a környezetére és szinte minden tevékenységére.
5. Elvitatott gyász
Kenneth Doka gerentológus nevéhez fűződő fogalom, magyarul „illegális” gyásznak is nevezik. Az elvitatott gyász alatt a környezet felől érkező olyan hatások összességét értjük, amely a gyászoló érzéseit, fájdalmát, gyásszal kapcsolatos megéléseit „vitatja”, kérdőjelezi meg vagy véleményezi például sürgetés vagy türelmetlenség (meg nem értés) formájában. Például: miért nem teszi túl magát a történteken? Miért jár még mindig feketében? Miért nem szedi végre össze magát? Sokféle formában megnyilvánulhat és a halotthoz fűződő kapcsolat (minősítése) alapján is hajlamos véleményt formálni a környezet. Az érzelmek kifejezéséhez való jog, a méltóság sérülhet, a gyász létjogosultsága kérdőjeleződhet meg. Olyan erős nyomás nehezedet ilyenkor a gyászolóra, ami nehezíti a veszteség feldolgozását.
6. Elnyomott gyász
Ferber Eszter megfogalmazása szerint „minden társadalomban előfordul, hogy egy hatalmi pozícióban lévő személynek vagy csoportnak kifejezett érdeke, hogy bizonyos dolgok ne jelenhessenek meg veszteségként vagy tisztázatlanok maradjanak a veszteség valódi körülményei és okai még a gyászolók előtt is (például azért, hogy a gyászolók ne alkothassanak a sorsközösségen túl érdekközösséget is). (…) Ilyenek az orvosi műhibák bizonyos esetei (különösen a szülészeti erőszak terén – amire csak az utóbbi évtizedben születtek egyáltalán kifejezések) vagy a családon belüli erőszak áldozatainak példái (róluk a média gyakran bagatellizálva és a hatalmi viszonyokat ködösítve
tudósít, nem mondja ki például, hogy „megölték” őket, már a főcímben „Szerelemféltésből családi tragédia” olvasható.) Rendszerint a gyászfolyamat egészét, hosszát és nehézségeit is meghatározza az a narratív keret, ahogyan a veszteség tényét, mértékét és körülményeit megfogalmazzák és kimondják (vagy elhallgatják), így a külső hatalmi nyomásnak kitett gyászból gyakran következik komplikált, akár a szakembert is próbára tevő gyászfolyamat.”
7. Előgyász
Az előgyászt „megelőlegező, előzetes, anticipációs”, azaz előre vetített gyászként is emlegetik. Összetett jelenség. Arra mutat rá, hogy gyászfolyamatról beszélhetünk már olyan helyzetekben is, amikor még nem lehet biztosan tudni, hogy bekövetkezik-e a veszteség, csupán a fenyegetettség veszélye áll fenn. Jó példa erre a háború, de a világjárvány is, hiszen előhívják a veszteséggel kapcsolatos gondolatokat, érzéseket. Előgyászt élhetünk meg akkor is, amikor egy számunkra fontos személy súlyos betegségben szenved, és nem tudhatjuk, hogy túléli-e. Előgyászt élhetünk meg az életvég közeledésekor is. Az előgyászra intenzív érzések jellemzőek a helyzet bizonytalansága miatt. Az illetőnek számtalan dologgal kell szembenéznie, „például búcsút kell intsen a biztonságos, kiszámítható jövőbe vetett hitének, gondosan dédelgetett terveinek és álmainak vagy fel kell mondania a munkahelyén, módosítania kell a családról, önmagáról alkotott képét, le kell mondania az önállóságáról, megszokott mozgásteréről, szabadidejéről, és erejét akár a végletekig próbára tevő kötelezettségeket kell vállalnia – föl kell adnia addigi életvitelének és világképének egészét vagy legalábbis egyes elemeit. Gyakran áll ekkor a reménykedés, vágyakozás, alkudozás szemben a kilátástalansággal, a bizakodás a kudarcélmények sorozatával, s ettől sok érintett szélsőségesen ambivalens érzések feszítésében találja magát.”
Mi segíthet gyászfolyamat idején?
Kapcsolódás más érintettekkel.
Kapcsolatok, kommunikáció. Természetes támaszok megléte (családi összefogás).
Öngyógyító erők aktiválása – öngondoskodás.
Hétköznapi rutinok – a mindennapi tevékenységek, megbízható keretet jelenthetnek.
„Kimozdító” tevékenységek, szó szerinti és átvitt értelemben. (Ez lehet sport, túrázás, bárminemű kimozdulás, lehet alkotómunka, kertészkedés, házimunka is stb.)
Hit.
Optimizmus.
Professzionális segítség.
Nyitókép: Pavel Danilyuk/Pexels
Könnyű túrós kevert süti eperrel
/Kategória: Édes élet /Szerző: Szépítők MagazinGyorsan, egyszerűen elkészíthető, eper helyett más idénygyümölcsökkel is ízesíthető: cseresznyével, meggyel, málnával, barackkal…
Hozzávalók közepes tepsihez
2 egész tojás
15 dkg liszt 1 mk sütőporral elkeverve
2 dl kefír
125 g áttört túró
5 dkg olvasztott – nem forró – teavaj
10-15 dkg cukor (ízlés szerint)
1 zacskó vaníliás cukor (elhagyható)
1 citrom reszelt héja (elhagyható)
felezett eper a tetejére
Elkészítés
A tojásokat egészben verjük habossá a cukorral, a vaníliás cukorral, majd adjuk hozzá az olvasztott vajat és a kefírt, a citromhéjat, végül forgassuk bele a túrót, a lisztet és keverjük egyneművé.
A masszát öntsük sütőpapírral bélelt tepsibe, nyomkodjuk bele a felezett epreket, majd előmelegített sütőben 180-as hőfokon süssük 25-30 percig (tűpróba ajánlott).
Nem akarunk több álmatlan éjszakát! Vissza akarjuk kapni a gyerekeinket! Kate Winslet szenvedélyes beszéde a közösségi média ártalmairól
/Kategória: Felnevelő /Szerző: Szépítők MagazinA közösségi média gyerekekre, tinédzserekre gyakorolt káros mentális hatásai ellen emelt hangot szenvedélyes köszönőbeszédében Kate Winslet a 2023-as BAFTA-díjátadón.
Az Oscar-díjas színésznőt a lánya, Mia Threapleton is elkísérte a gálára. A 22 éves Mia is szerepel ugyanis az I Am Ruth c. filmben. Winslet az alakításáért elnyerte a főszereplő kategória fődíját – részt vett a forgatókönyvírásban is. Winslet a beszédét azzal kezdte, hogy a fődíj fele a lányát illeti meg.
A filmdráma egy aggódó anyáról szól, aki azért küzd, hogy segítsen tinédzser lányán, Freyán (Mia alakítja), miközben őt egyre jobban felemészti a közösségi média. A filmet Dominic Savage rendezte.
– Az I Am Ruth a szülőknek és gyermekeiknek készült – fogalmazott a gálán a könnyeivel küzdő Winslet -, azokat a családokat szólítja meg, akik úgy érzik, hogy tehetetlenek az online világ veszélyeivel szemben. Azoknak a szülőknek szól, akik szeretnének beszélgetni a gyerekeikkel, de már hosszú ideje nem lehet velük kommunikálni, továbbá azoknak a tiniknek, akik függőségi viszonyba kerültek a közösségi médiával és annak sötétebb oldalaival.
– Nem kell, hogy ez legyen az életed! – mondta zaklatottan Kate Winslet, majd a hatalmon lévőket, és a változtatásra képes döntéshozókat szólította meg, azt követelve tőlük, hogy kriminalizálják, semmisítsék meg a káros online tartalmakat!
– Nem akarjuk tovább ezt! Vissza akarjuk kapni a gyerekeinket! Nem akarunk álmatlan éjszakákat, aggódva gyerekeink mentális egészségéért – jelentette ki Winslet.
Végül azokhoz a fiatalokhoz szólt, akik e beteg világ csapdájában vergődnek.
– Kérjetek segítséget! Nem szégyen beismerni, hogy segítségre van szükségetek!
***
Elgondolkodtató üzenet a mai kor – sokak szemében még mindig – ártalmatlannak tűnő, személyiségfejlődésre, énképre, társas kapcsolatokra egyaránt komoly hatást gyakorló függőségéről…
Nyitókép: I Am Ruth c. filmből, Kate Winslet, a lányával, Mia Threapletonnal
Nincs baj, hadd fújjon!
/Kategória: Impulzus Olvasósarok /Szerző: Szépítők MagazinNapok óta fúj a szél, megcsúfolva a májusi esték szelíd, első csók ízű hangulatát, amikor a levegő az olajfa, az akác és a bodza illatát, no meg a közelgő nyár ígéretét hordozza. Sodorja a boldogságba oltott kis könnyelműségek, súlytalan döntések és bronzbarna ölelések emlékét, amelyeken jólesik elmerengeni, hiszen ahogy múlik az idő, a fesztelenségből egyre kevesebb, a nehéz döntésekből pedig egyre több jut.
Hosszú ideig élhet az ember abban a hitben, hogy képtelen jó döntéseket hozni, de az élet előbb-utóbb rádöbbenti, hogy ez nem róla, hanem azokról szól, aki elhitették vele. Akik a saját életük fel nem vállalt súlyos döntései miatt kényszerülnek mindent mást kézben tartani, hogy egyben maradjanak. S aminek az árát a másik éppúgy megfizeti…
Dönteni – ha körültekintően tesszük is – ritkán könnyű. Ahogy mindent, ezt is tanulni kell, de tér és lehetőség kell hozzá. Bizalom, hogy sikerülni fog, megerősítés, hogy hibázni vele jár, belátás, ha így történt és hit, hogy helyrehozható. És leginkább empátia, ami nem engedi, hogy az ember elkövesse a legnagyobb hibát. Hogy elhiggye, hogy az igazság mindig, minden helyzetben, kizárólag az ő szemével látszik.
Napok óta fúj a szél, de a természetben minden a harmónia felé mozdul. Most elcsalja a tavasz épp csak megszokott melegét, visszateríti a vállunkra a tegnap levetett kabátot, de nem biztos, hogy minden rossz, ami elsőre annak látszik.
Mint a mesében… Dorothy sem járt rosszul, mikor felkapta a forgószél, hogy Smaragdvárosba repítse, és a Banks család minden tagja ezerszer adott hálát a sorsnak, hogy a keleti szél odasodorta a Cseresznyefa utcába a jó Mary Poppinst.
Napok óta fúj a szél, pirosan lóbálja a méteresre nőtt pipacsok fejét, de bírják. Nincs baj, hadd fújjon…!
Írta: Érchegyiné Futó Csilla
Nyitókép innét >>
Minél nagyobb, annál jobb! UV 400-as jelzéssel ellátott napszemüvegekkel óvhatjuk szemünket a káros sugaraktól
/Kategória: Egészség, Életmódi /Szerző: Szépítők MagazinAz UV-sugárzásnak két fajtáját különböztetjük meg: az UV-A-t és az UV-B-t. Az UV-B általában károsabb, mert nagyobb energiát hordoz, azonban nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást tud okozni a szem belsejében. Mindkét típusú UV-sugárzás káros a szemre és a megfelelő napszemüveg mindkettőt blokkolja.
UV-sugárzás egész éven át ér minket, ám nagyobb az UV-expozíció rizikója a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra között, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban illetve magashegységekben. A pterygium, vagy más néven kúszóhályog például különösen gyakori a vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál. A pterygium tulajdonképpen egy kötőhártya vastagodás, ami a szemfelszínen nő és azért veszélyes, mert rá tud kúszni a szaruhártyára, gyakori gyulladást és fénytörési hibát okozva ezzel a szemfelszínen. Ha elég hosszú ez a kúszóhályog, elfedheti a szaruhártya optikai zónáját is, jelentős látásromlást okozva ezzel – fogalmazott Dr. Schneider Miklós. Ezt a kóros elváltozást csak műtéti eljárással lehet gyógyítani – tette hozzá. A nagy mennyiségű UV sugárzás elősegíti még a szemlencsében a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem magában a szemben is.
Amennyiben viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, így például síelésnél, ahol a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, a hóról visszavert fény miatt védelem nélkül a szem szaruhártyája gyakorlatilag megég, hóvakság alakulhat ki. A szem ilyenkor néhány nap alatt regenerálódik, addig viszont nagyon heves panaszokat tud okozni: vörös lesz a szem, ami könnyezik, szúr és ég – mondta a szakember. Épp ezért nagyon fontos síeléskor is az UV-A és UV-B szűrővel rendelkező nap- vagy síszemüveg viselése, ami a szemet és környékét is jól takarja
A makuladegeneráció (AMD) és az UV-sugárzás közötti kapcsolat már jóval kevésbé egyértelmű. Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a rizikót, míg mások nem találtak összefüggést a kettő között. Laboratóriumi körülmények között az UV-nak kitett retina szövete valóban károsodik, mely alapján az AMD-vel való kapcsolat elsősorban feltételezés. Mivel a betegség jelentkezését sok tényező befolyásolja, nem lehet száz százalékos biztonsággal kijelenteni az összefüggést – hangsúlyozza Dr. Schneider Miklós.
A szemünket megfelelően védő napszemüvegnek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek: az egyik legfontosabb szempont, hogy mind az UV-A mind az UV-B sugarakat kiszűrje. Az UV400-as jelzéssel ellátott termékeket kell keresni, ami azt jelenti, hogy 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja. A napszemüvegnél a szín és a sötétség az UV- sugárzás szempontjából nem lényeges, a forma viszont sokkal inkább. Minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért a hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüvegeket érdemes választani. Fontos tudni, hogyha a lencséken nincs UV-szűrő, csak sötétítenek, akkor a pupilla kitágul, ezáltal még több káros sugárzás érheti a szemet.
Dr. Schneider Miklós kiemelte, a napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos; ilyenkor a direkt napfény fókuszálódik a retinának arra a pontjára, ahol az éleslátás van, gyakorlatilag megégeti azt, ami maradandó károsodást okoz. Erre napfogyatkozásnál is különösen oda kell figyelni.
A napszemüveg vásárlással kapcsolatban megjegyezte, nem minden esetben a drágább napszemüveg a jobb, hiszen ma már szinte minden optikai termékbe rakható UV szűrő, ez egy olcsó technológia. A polárszűrővel ellátott napszemüvegek viselése kényelmes lehet vezetéskor vagy vízi sportoknál, ahol az alulról érkező visszaverődő sugarakkal is számolni kell; ezek ugyanis a csillogást szűrik meg. Tartsuk azonban szem előtt, hogy önmagában a polárszűrő nem nyújt védelmet a szemnek, szükséges mellé az UV szűrő is. A megfelelő napszemüveg gyerekeknél is ugyanolyan fontos, emellett széles karimájú kalap viselése ajánlott még borúsabb időben is.
Írta: Bódi Bernadett, Semmelweis Egyetem