A sávos fűnyírás egyfajta fenntarthatósági trenddé vált. Bár elsőre szokatlannak, talán „rendetlennek” is tűnhet, a tudatos kerttulajdonosok körében egyre inkább terjed, és esztétikusan is kivitelezhető. A sávos fűnyírás lényege, hogy a gyep bizonyos részeit rendszeresen rövidre vágjuk, míg más területeken szigetszerűen vagy sávokban hagyni hagyjuk magasabbra nőni a növényzetet, hogy az így kialakuló méhlegelők természetes búvóhelyet és élelmet biztosítsanak a beporzó rovaroknak. Nézzük a további előnyeit!

1. Biodiverzitás-fokozó hatás

A sávosan hagyott, magasabbra növő fű és a benne megmaradó vadvirágok (pitypang, herefélék, pipacs stb.) valóságos oázist jelentenek. Ezzel a módszerrel több tucat növényfaj és a hozzájuk kapcsolódó rovarvilág telepedhet vissza a kertbe.

2. Élelemforrás a beporzóknak

A méhek, zengőlegyek és pillangók számára ezek a szigetek folyamatos élelemforrást biztosítanak. A sűrűn nyírt „golfgyep” egy ökológiai sivatag számukra; a sávos nyírás viszont biztosítja a túlélésükhöz szükséges nektárt és virágport.

3. Természetes kártevőirtás

A magasabb aljnövényzetben menedéket találnak a ragadozó rovarok (katicabogarak, futóbogarak) és a pókok is. Ők a kert „láthatatlan őrei”, akik kordában tartják a levéltetveket és egyéb kártevőket, így kevesebb vegyszerre lesz szükség.

4. Jobb vízgazdálkodás és aszálytűrés

A hosszúra hagyott fű árnyékolja a talajfelszínt, így az lassabban párologtatja el a nedvességet. Egy forró nyári napon a méhlegelő-sávok alatti talaj akár 5-10°C-kal is hűvösebb lehet, mint a kopaszra nyírt részeké, így a gyep kevésbé sárgul ki.

5. Idő- és energiamegtakarítás

A kevesebb munka olykor több eredményt hoz. A sávos nyírással jelentősen csökken a fűnyírással töltött idő, kevesebb üzemanyag vagy áram fogy, és ritkábban kell a zöldhulladék elszállításával bajlódni.

6. A talaj regenerálódása

A mélyebbre hatoló gyökerek, melyek a magasabb szárral járnak együtt, lazítják a talajt és javítják annak szerkezetét. Ez elősegíti a hasznos mikroorganizmusok és földigiliszták elszaporodását, ami hosszú távon egészségesebb kertet eredményez.

7. Esztétikai és strukturális érték

A sávos nyírás egyfajta „modern vadságot” kölcsönöz a kertnek. A gondozott gyeprészek és a meghagyott virágfoltok kontrasztja dinamikus, angolkert-szerű látványt nyújt, oldja az egységesen rövidre nyírt zöld felületek egyhangúságát.

8. Madárbarát környezet

Ahol sok a rovar és beérnek a vadnövények magjai, ott hamarosan megjelennek az énekesmadarak is. A magasabb fű biztonságos búvóhelyet is nyújt a fiókáknak és a kisebb testű kerti állatoknak, például a sünöknek.

9. Kedvezőbb mikroklíma

A dús növényzet párologtatása hűti a levegőt a ház körül. A beton és a rövid gyep visszaveri a hőt, míg a méhlegelők „természetes légkondicionálóként” működnek, csökkentve a közvetlen környezetünk hőmérsékletét.

10. Szemléletformálás

A sávos fűnyírás vizuális üzenet: azt mutatja, hogy a tulajdonos harmóniában él a természettel. Kiváló lehetőség a gyerekeknek is, hogy testközelből figyelhessék meg a növények életciklusát és a rovarok izgalmas világát.

Ha a sávok széleit határozott vonalban vágjuk le, vagy a magasabb részek között kanyargós ösvényeket nyírunk, a kert nem elhanyagoltnak, hanem tudatosan tervezettnek fog tűnni.

Fotó: eletszepitok.hu

Ahogy egyre forróbbak a nyarak, a balkonon a nagy növények nemcsak intimebbé és hangulatosabbá teszik a teret, nemcsak az illetéktelen kukucskálóktól védenek minket, hanem az égető naptól is: ezenfelül a mikroklímát is javíthatják és a szemnek is kellemesebb látvány a természet, mint a textil napvédők. Nem utolsó sorban a lakásba érkező zajt és port is szűrik.

Tehát éppen időben vagyunk hozzá, hogy nekifogjunk az erkély újratervezésének, amiben Megyeri Szabolcs, a széles körben ismert kertészmérnök, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának docense van a segítségünkre.

Varázsolj idén dzsungelt a balkonra!

Sokan érzik úgy a rekkenő hőségben, hogy fölöslegesen van erkélyük, hiszen ki sem tudják tenni a lábukat, amikor odatűz a nap, és attól félnek, éppen ezért a növények sem fogják túlélni ezeket a körülményeket. Csakhogy egy kis odafigyeléssel ez megelőzhető Megyeri Szabolcs szerint, és akár egy hűs, árnyékos sarkot is nevelhetünk magunknak.

– A balkon bizonyos szempontból különleges tér, vagyis nem szabad félvállról venni az ide ültetett növények gondozását. Ameddig a kertben meg tudnak gyökeresedni több méter mélyen, addig itt egy dézsában, kaspóban, virágládában élnek, ami ki van szolgáltatva a hidegnek, melegnek – magyarázza a kertészmérnök.

– Tehát télen átfagyhatnak, habár az elmúlt tíz évben nem volt olyan kemény tél, ehhez nagyjából mínusz 10-15 foknak kell lennie hetekig. De azért illendőségből, a régi telek iránti tiszteletből elmondjuk, hogy átfagyhatnak, érdemes őket becsomagolni. Fontosabb, hogy nyáron a pusztító, forró hőség idején a falak visszaverik a meleget, ezért a gyökerek átforrósodhatnak, megéghetnek, ez ellen védekezzünk.

A docens szerint

minél nagyobb méretű, vastagabb anyagú és világosabb színű edénybe ültessük a növényeket, illetve próbáljuk a kaspót hűvösen tartani. A locsolás nem elég, a forró vízben is megfőhet a gyökér, szárazon pedig a hajszálgyökerek hozzáérnek belülről az edény falához, és megégnek. Ezért futtassuk körbe a kaspót valamivel, náddal, szövettel takarjuk le.

– A dézsás növényekkel kapcsolatban sokan elfelejtik, hogy télen is locsolni kell őket, különösen most, ebben a kora tavaszi, szeles, fagyos időjárásban. Sok étteremtulajdonos keres meg azzal, hogy megfagytak a ládákban a tujáik. Valójában erről szó sincs, hiszen most is tíz fok van, hanem egyszerűen kiszáradtak, mert az emberek úgy érzik, a növényeket csak melegben kell locsolni, egyébként is el van zárva még ilyenkor a locsolórendszer, eszükbe sem jut. Az örökzöldeknek azonban télen is kellene vízhez jutniuk, ebben a februári, márciusi időszakban pedig különösen oda kell figyelni az öntözésre, a szél szárítja a növényt és a talajt is – fűzi hozzá Megyeri Szabolcs. Még inkább akkor, ha fiatal ültetésű örökzöldünk van, illetve ha kis földtömegben él a növényünk. Nyáron pedig folyamatosan kell öntözni, reggel és este, úgy kialakítva a földkeveréket, hogy laza szerkezetű legyen, tehát jó levegő- és vízáteresztő képességekkel rendelkezzen. Továbbá takarjuk le a földet fadarálékkal.

3 bitang erős túlélő

– Most nagyon divatosak a bukszusok, a japán juhar, és sokan még mindig hisznek a tujában, pedig azt itthont már el kellene felejteni –szögezi le Megyeri Szabolcs. – A bukszust a puszpángmoly teszi tönkre országszerte, a japán juhar pedig túlságosan páraigényes. Helyettük három olyan növényt javasolok inkább, amelyek gyönyörűek, bitangerősek, és egyszerű a gondozásuk a magyar éghajlaton.

Az első az a szárnyas kecskerágó, aminek fantasztikus színe van ősszel, széles lándzsás levelei ilyenkor izzó, rózsaszín-piros színbe öltöznek, és egyébként hamar terebélyes bokorrá nőnek.

A másik a cserszömörce, ami kihajtástól lombhullásig sötét, bordós-vörös árnyalatú leveleket mutat, ezért nagyon szép látvány. Felhőszerű virágzata kusza, laza, vöröses-rózsaszín színű.

A harmadik pedig a bodza, ez nő a leggyorsabban, ha szeretnénk hamar árnyékot képezni, ráadásul a virágából szörp készíthető, csodálatos illatot áraszt, a termése pedig gyógyhatású.

Ezek a növények vígan eléldegélnek az autópályák mentén, a vasútállomáson, a szeméttelepek mellett, tehát még a feledékeny, kezdő kertészek is sikereket arathatnak velük!

7 futóbolond

Megyeri Szabolcs szerint, ha valaki valóban megérti a klímaváltozást, akkor a kertjében nem lehet olyan betonfelület, a házán olyan fal, ami ne lenne növénnyel befuttatva. Ez vonatkozhat akár egy lakásra is, hiszen az erkély korlátján, a falon is megkapaszkodnak, illetve pergolára, apácarácsra vagy a korlát és a felső erkély alja között kifeszített hálóra is növeszthetünk virágokkal teli szőnyegeket. Az ültető közeg pedig lehet akár padlóra tett, akár a korlátra akasztatott virágláda is.

Igazi zöld homlokzat Londonban

Függőleges erdő Milánóban

– A kapaszkodó növények közül a legismertebb a borostyán. Sokan azt gondolják, árnyéktűrő növény, de mindannyian ismerünk tűző napon is szépen növekvő borostyánokat, ezért bátran választhatjuk ezt a fajt, de próbáljuk árnyékosabb területre ültetni – javasolja Megyeri Szabolcs.

– Érdemes figyelembe venni, hogy a borostyán lassabban nő és örökzöld, vagyis télen is árnyékol. Ha a hidegben inkább beengednénk a napfényt, javasolt lomhullató növényt választani. Például a futóloncnak gyönyörű, fantasztikus virágai, illata van, színes-szagos élményt nyújt. Szeretik a méhek, poszméhek és mindenféle rovarok, tehát akkor is számításba jöhet, ha szeretnénk a biodiverzitás megőrzéséhez is hozzájárulni.

Arra kell figyelni a kertészmérnök szerint, hogy a zsenge hajtások április-májusban betetvesednek, de ezt könnyen lehet kezelni, emiatt senkinek sem kell megijednie a lonc tartásától. Az iszalagokról, klematiszokról azt kell tudni, hogy a száruk nem fásodik, a lágy száruk pedig könnyen meg tud égni egy déli fal előtt, vagyis mindenképpen ültessünk eléjük valamit. Az odafigyelésért cserébe viszont virágpompával ajándékoznak meg minket.

– A kúszó hortenziák nagy kedvenceim, viszont ezek páraigényes növények – meséli Megyeri Szabolcs. – Például nekem is van egy ilyen kúszó hortenziám, sajnos napos helyre került, előtte beton, ezért nem is nő úgy, ahogy kellene. Tehát félárnyékos helyre ültessük, a tűző napon kicsi lesz a levele, és nem fog virágozni normális mennyiségben, habár én így is szeretem.

A lila akácok kapják mindig azt a vádat, hogy agresszív növények, ám a docens szerint nincs agresszív növény, csak lusta kertész. Tehát ezeket évente egyszer érdemes alaposan visszavágni, méghozzá február-márciusban. A lila akácok rózsaszín és fehér színekben is pompázhatnak, elképesztően gyorsan nőnek, tehát érdemes őket választani, ha valaki szeretne hamar látványos eredményt elérni. Tűző napra valóak, hasonlóan a trombitafolyondárhoz, amiből a narancssárga a legismertebb, de lehet citromsárga vagy vörös árnyalatban is kapni.

– A másik nagy kedvencem a vadszőlő. Két fő típusa van, a kacsos, a Parthenocissus quinquefolia, ami bármit befut, de ennél még szebb a Parthenocissus tricuspidata Parthenocissus tricuspidata „Veitchii”, a tapadókorongos vadszőlő – teszi hozzá Megyeri Szabolcs.

– Sokan azt mondják, leszedi a vakolatot, de ez nem igaz, csak azt szedi le, ami alá be tud menni, vagyis ami rossz állapotban van. A tapadókorongos vadszőlő azért is fantasztikus, mert amíg egy borostyán fölfut egy kerítésre, és közben ránő, elfoglalja az egészet, így a kerítésnek vagy a korlátnak a kontúrjait már nem is látjuk pár év után, ám a tapadókorongos vadszőlő fölveszi az adott tárgy alakját. Elég gyorsan is nő, 3-5 métert egy évben. Nemcsak én kedvelem, számos híresség futtatta be vadszőlővel a házát, ugyanis tavasztól ősz végéig összesen öt színe van egy évben, csodálatos látvány.

Facebook >>

A Hollandiában elterülő Keukenhof (magyarul konyhakert) a világ legnagyobb virágoskertje. Lisse város mellett található, Amszterdamtól délnyugatra. Évente mintegy 7 millió virághagymát ültetnek el évente a 32 hektáros parkban, amely minden évben március utolsó hetétől, május közepéig látogatható. A kert április közepén a legszebb, ekkor pompáznak változatos színekben a Hollandia jelképének számító tulipánok.

A Keukenhof története a 15. századig nyúlik vissza, amikor a terület egy vadászterület és fűszerkert volt, innen ered a neve is, a konyhakert. A ma ismert kertet 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy bemutassák a holland virágtermesztés és szépészeti kultúra gazdagságát.

A közönség előtt 1950-ben megnyitott kert legfőbb attrakciójának a tulipánok számítanak, de más tavaszi virágok – nárcisz, jácint, fürtös gyöngyike, krókusz stb. – is megtalálhatók itt. A kertben több mint 800 fajta tulipán található, melyek tavasszal színes szőnyegként borítják be a területet.

A növényzetet gondosan tervezik, hogy minden évben más-más mintázatokat és színkombinációkat hozzanak létre.

A kert tervezése során nagy hangsúlyt kapnak a természetes formák és a szimmetria. A virágágyások geometrikus mintázatai lenyűgöző látványt nyújtanak.

A kertben számos szobor található, továbbá tavak, patakok is. A pavilonok pedig virágkiállításoknak adnak helyet, az orchideák, a liliomok állandó „elemek”. A kertben rendszeresen szerveznek koncerteket, virágfelvonulásokat és művészeti kiállításokat. 

A kert csak március végétől május közepéig látogatható (2026-ban március 19-án nyitott és május 10-ig lehet látogatni). Kora reggel érdemes érkezni, olyankor kevesebben vannak, így nyugodtabban élvezhető a látvány.

Web: keukenhof.nl/en/