Andrea szívesen használ népi motívumokat használati- és dísztárgyak díszítéséhez. Szerinte minden kézműves technika megtanulható, ami egyedivé teszi az alkotásokat, az a gondolat, amit a világnak szeretnénk elmondani. Mint vallja, az Isteni szikra mindenkiben megnyilvánulhat. 

– Hagyományainkat élni, értéket teremteni – hangzik a mottód. Natúr fatárgyakon jelenítesz meg különféle népi motívumokat. 

– Tájegységek motívumvilága jelenik meg egy-egy alkotásomon: palóc, sárközi, Hajdú-Bihar megye jellegzetesebb mintái, Békés megyei motívumok, illetve a szűcshímzések és szűrrátétek mintái. Használom a székelyföldi, mezőségi, kalotaszegi mintákat is, hisz azokat is nagyon szeretem, és még sok egyéb mást. Hála Istenek, nagyon gazdag a magyar motívumkincs, így van mihez nyúlnom.

– Olyannyira gazdag, hogy sokan nem is tudjuk az egyes motívumokat beazonosítani, esetleg még az ismertebb minták – kalocsai, matyó stb. – felismerése is gondot jelent.

– Vannak hiányosságaink ezen a téren. Amikor elkezdtem beleásni magam az egyes tájegységek motívumvilágába, akkor döbbentem rá: minél több mintát ismerek meg, annál kevesebbet tudok róluk, hiszen annyira sokrétű és szerteágazó ez a világ. Sokasága és változatossága meglepő és gyönyörű!

– Kekec leszek: annyi minden más lehetne festeni ezekre a szép fatárgyakra…

– A motívumkincseket szeretném továbbadni, hogy ne merüljenek feledésbe! Éljen tovább ez a világ, épüljön vissza a köztudatba! Azzal tudom ezt segíteni, hogy a natúr faanyagot virágos köntösbe öltöztetem. Ha alkotásaim révén valamelyest pótolni tudom a hiányosságainkat, már nem hiábavaló az igyekezetem. Ha valaki a kezébe veszi az alkotásaimat, az első dolgom az, hogy elmondjam, melyik tájegység, milyen motívumával díszített tárgyat tart a kezében. Vannak, akik jól eligazodnak a minták között. Volt olyan kedves vásárlóm is, aki szülőfalujának jellegzetes motívumára lelt egy szalvétatartómon, s annyira megörült neki, hogy azonnal megvette. Azt mondta: ha ránéz, eszébe jut, honnan jött. Éppen ez a lényeg!

– Melyek a legnépszerűbb motívumok?

– Változó. Egy időben a palóc minták voltak kelendőek, ami részben annak köszönhető, hogy magam is többször nyúltam ehhez a motívumkészlethez. Az életfáknak, a virágbokroknak, virágfüzéreknek, virágcsokroknak mind-mind megvan a maguk jelentése. Nem beszélve arról, hogy ezek a képek és szimbólumok hatással vannak ránk. Ha ránézünk egy-egy ilyen festett tárgyra, jóleső érzés tölt el bennünket. Úgy érezzük, hogy valamivel gazdagodtunk.

– Melyek a legkelendőbb termékek?

– Mindig az, amelyik éppen megszólítja a vásárlót vagy nézelődőt. Ez is változik. Van olyan időszak, amikor asztali ceruzatartókból és tolltartókból kell többet magammal vinnem, van, amikor a nagyobb varrós vagy ékszeres dobozok a kelendőbbek.

– Mióta foglalkozol tárgydíszítéssel, mi adta az alapötletet? 

– Szűk két éve festek fa használati tárgyakat, lakberendezési kiegészítőket. Hobbinak indult. Először csak közeli ismerősöknek, barátoknak készítettem ajándékba, egy-egy alkalomra. Aztán folyamatosan érkeztek hozzám a kéréseikkel, hogy ők is szívesen ajándékoznának tovább hasonló kincseket. Építészmérnök lévén, nem mondanám, hogy megvan a szakmai előképzettségem, hisz senki nem próbál meg vonalzóval virágot rajzolni.

– Van esetleg kézműves foglalkozás is, ahol a díszítés elsajátítható?

– Debrecenben élek, tagja vagyok a KreDenc (Kreatív Debrecen) elnevezésű alkotói csoportnak, ahol sok kézműves társammal együtt lehetőségem van kézműves foglalkozást tartani. Bár úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen foglalkozás csupán bepillantást ad gazdag hagyományunkba. Elsődleges célja, hogy az érdeklődők megszeressék, és ismét felfedezzék mindazt, amit őseink ránk hagyományoztak.

– Milyen technikával dolgozol?

– Ebben nincs semmi különleges technológia, csak bárki számára elérhető festék és kézügyesség. Ezek egyvelegéből születnek az alkotásaim. Festékek közül pedig bármit lehet használni, ami a fát élőbbé és szebbé varázsolja. Most éppen azon vagyok, hogy nem csak motívumkészletében, de a festékek anyagában és a festés módszereiben is a régi hagyományos eljáráshoz nyúljak vissza. Hiszen manapság ezeket már nem igen ismerik és nem is alkalmazzák. Éppen ezért igen nagy kihívás elé állít!

– Milyen hasonlattal illetnéd az Ága-Boga tárgyakat?

– Nagyon szeretem Móra Ferenc gyönyörű regényét a Kincskereső kisködmönt. Különösen azt a részt, amikor a kisködmönben lakó tündérről beszélt Gergő az édesapjával. Az édesapa azt mondta a fiának, hogy a tündérek a szívében laknak az embernek, s onnan röpködnek ki, ha kedvük tartja. Valahogy így gondolom ezt én is. Szívvel, lélekkel készítem ezeket a tárgyakat és csak remélni tudom, hogy aki kapja, az meglátja azt a tündért, aki beköltözött a dobozba.

Ága-Boga a Facebookon | Andrea weboldala