„Bármiért lehet bántani valakit.”Az iskolai bántalmazás mint kortünet. Hírességek, akiket gyerekként csúfoltak, kiközösítettek a társaik
Az iskolai bántalmazás, a kortárs bántalmazás jelensége hangsúlyos témává vált az utóbbi időben. Itthon is egyre használatosabb erre az angol kifejezés: bullying, amely huzamosabb időn át fennálló zaklatást, fizikai, érzelmi bántalmazást jelent, és számos formában megnyilvánulhat. Ide sorolható a cyberbullying is – ebben az esetben a bántalmazás az online térben történik. A bullying sajátossága, hogy bántalmazó és áldozat között nem kiegyenlítettek az erőviszonyok. A dinamikájára jellemző, hogy a csoporton belül a jelenséget jellemzően többen figyelemmel kísérik, vagyis tudnak az ismétlődő bántalmazásról, de hathatósan nem avatkoznak be, így az áldozat többnyire elszigetelődik, magára marad a problémával. Az iskolai bántalmazás felszámolásában kulcsfontosságú az iskolai szociális készségek fejlesztése, a témához kapcsolódóan prevenciós és edukációs programok szervezése. Osztályszabály, intézményi bullying ellenes szabályzat stb. létrehozása is segítheti a nemkívánatos jelenség visszaszorítását. Legalább ennyire fontos a szülők informálása és érzékenyítése is.
Gyakran halljuk, hogy bántalmazás mindig is létezett gyerekközösségekben. Ez így van. Mindig volt – és bizonyára lesz is – olyan gyerek, fiatal, aki úgy próbál csoporton belül jó pozíciót kivívni, hogy kipécézi néhány társát, akit piszkálhat.
Miért „slágertéma” manapság az iskolai bántalmazás? Azért, mert a jelenség sokkal élesebb a világhálón keresztül érkező befolyásoló, erős – feldolgozatlan – hatások miatt. Mert a gyerekeket, kamaszokat manapság teljesen más impulzusok érik, mint 10-15 éve vagy korábban, és ez leképeződik a társaikhoz vagy a felnőttekhez való viszonyulásban is.
Fontos különbséget tenni a bántalmazás és a bántás között. Míg a bántalmazás jellemzően huzamosabb ideig fennálló, tudatos, akaratvezérelt magatartás, a bántás többnyire spontán megnyilvánulás, nem alá-fölérendeltségi viszonyból fakad. Bántalmazó kapcsolatoknál nincs lehetőség a helyzet tisztázására, mert a bántalmazó fél nem ad erre lehetőséget, a bántalmazott pedig nem érzi magát egyenrangú félnek. Sok esetben el is hallgatja, hogy min megy keresztül – úgy érzi, eszköztelen. Nem mer szólni, mert fél, hogy a társai nevetségesnek, gyengének titulálják, a bántalmazó pedig meg fogja büntetni érte. A helyzetét nehezíti, hogy a közösségen belül ritkán talál segítőkre. Ugyanakkor a bántalmazónak általában vannak támogatói, csatlósai. Kik támogatják a bántalmazót? Nem csak a barátnők, a haverok, az ún. kemény mag! Passzivitásukkal a csendes szemlélők is ide tartoznak.
Fontos tudatosítani:
ha a bántalmazás jelen van egy gyerekközösségben, mindenki érintett!
A bántalmazás ténye nem bántalmazó és bántalmazott magánügye – kihat a csoport működésére, az egyének viselkedésére. Valamiféle állásfoglalásra kényszerít közösségen belül mindenkit. Amikor tehát azt halljuk otthon szülőként a gyerekünktől, hogy X bántja Y-t, nem az a jó válasz, hogy maradj ki ebből, ne avatkozz bele! Pedig hasznos tanácsként ez tűnne kézenfekvőnek. Hisz egy konfliktusból – amihez látszólag nincs semmi közünk – jó (és kényelmes) kimaradni. Ugyanakkor, mondani szokás azt is, hogy a hallgatás beleegyezés… Ez esetben beleegyezés a bántalmazásba, beleegyezés a bántalmazott magára hagyásába.
Az iskolai bántalmazás ténye nem mindig egyértelmű – sokszor még az osztályfőnöknek sem szúr szemet. A gyerekek igen leleményesek… Van, hogy a bántalmazott otthon sem beszél róla. Vannak árulkodó jelek: nem szeret iskolába járni, nyomott a hangulata, megváltozik a viselkedése, romlik a teljesítménye…
Az iskolai bántalmazás nem korlátozódik az osztályteremre, a folyosóra, az udvarra. Köszönhetően az okoskütyüknek, folytatódik az online térben. A verbális bántalmazás az interneten tud eldurvulni igazán.
Gondolj bele! Este a chaten válogatott szidalmakat, sértéseket vágnak a fejedhez, és neked másnap reggel ebben a zaklatott állapotban kell elindulnod otthonról, a bántalmazóid közé, minden nap így kell helytállnod, teljesítened… Még egy felnőtt is kikészülne, nemhogy egy gyerek vagy egy érzékeny kiskamasz!
A bántalmazás nem feltétlenül jelent tettlegességet, de nem ritka – főleg nagyobbaknál -, hogy a bántalmazók a kiszemeltjüket az utcán is megtalálják. Követik, a falhoz nyomják, megrugdossák, megverik… A tettlegesség minden formája elítélendő, de szóval, gesztussal is ki lehet készíteni másokat, a pszichés nyomásgyakorlást sem szabad bagatellizálni! Aki gyerekkorában mindezt átélte, azt mondja, a rossz élmények felnőtt korában is kísértik.
A tetteinkért felelősek vagyunk – mintha elfelejtenénk a gyerekeknek megtanítani. Nem felmentésként, de sok esetben a bántalmazó is segítségre szorul; nem ritka, hogy agresszív, fölényeskedő viselkedésével a családját, a családjában elfoglalt helyét, érzelmi „deficitjeit” képezi le.
Kihez fordulhatunk szülőként, ha bántalmazzák a gyereket?
Osztályfőnök, pedagógus, akivel a gyerek bizalmi kapcsolatban van – kirívóbb esetekben intézményvezető -, iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, iskolai szociális segítő (utóbbi a területileg illetékes családsegítő szolgálat munkatársa). Természetesen érdemes felvenni a kapcsolatot a bántalmazó fél szüleivel is, de lehetőleg ne a közösségi média felületein – szülőtársak vizslató tekintete előtt – kerüljön sor a szembesítésre! Sok pedagógustól hallom, hogy felpaprikázott szülők zárt Facebook csoportokban ugranak egymásnak, így próbálják „elsimítani” a gyerekeik közötti konfliktusokat… Olaj a tűzre.
A bántalmazott gyerekek (közösségük által is) magunkra hagyott gyerekek. Ne hagyjuk ezt! Figyeljünk a jelekre! Kitartóan kérdezzünk, érdeklődjünk, hogy mi történt aznap az iskolában! Célszerű a fogadóórákra is bejelentkezni, nem árt évente néhány alkalommal párbeszédet folytatni az osztályfőnökkel, a pedagógusokkal.
A gyerekkori bántalmazás mély sebeket ejt. Nem mindenki tud megbirkózni ezzel a nehéz lelki teherrel – van, hogy a gyerek emiatt nem tud a képességeinek megfelelően teljesíteni. Ezek a korai élmények rányomhatják a bélyegüket a felnőttkori társas kapcsolatokra is – van, hogy a beilleszkedési problémák, a kapcsolatteremtési nehézségek, a kóros önbizalomhiány is rossz iskolai élményekből fakadnak.
A jó hír, hogy társaik által bántalmazott gyerekből is válhat egészséges önértékeléssel rendelkező felnőtt! Sőt! Sokan közülük, épp a negatív élmények hatására, olyan belső erőt tudnak mozgósítani, hogy felnőtt korukban kitűnnek az átlagból. Nagyon elgondolkodtató, hogy ők a sikereik csúcsán sem felejtik el, hogy gyerekként min mentek keresztül…
Összegyűjtöttem néhány ismert embert, akiket gyerekként bántottak a társaik.
Megan Fox
„Rettegésben teltek a középiskolás évek, nehéz volt. Úgy éreztem, soha nem lesz vége. Négy év az életemből, akkor örökkévalóságnak tűnt. Időbe telt, mire felismertem, hogy azoknak, akik engem bántanak, valójában saját magukkal van bajuk.”
Mila Kunis
– Az iskolában én voltam a „vicces pofa”. Szó szerint értendő. A gyerekek csúfoltak a nagy szemeim és a szám miatt.
Lady Gaga
Az Oscar-díjas dalszerző, énekes kóros önbizalomhiányban szenvedett a középiskolában, társai folyton cikizték. Rondának titulálták, gúnyolták az orra miatt – senki nem kereste a társaságát. Rengeteg munkájába telt, mire a negatív hatásokat átfordította. Ma is gyakran felszólal az iskolai bántalmazás ellen – bullying ellenes mozgalmak egyik legaktívabb szószólója.
Kate Winslet
Blubber. Ez volt az iskolában a gúnyneve. Azt jelenti, bálnazsír. Drámatanára sem látott benne sok fantáziát, azzal győzködte, hogy túlsúlyosan esélye sincs a színészi pályán.
Sophie Marceau
A Házibuli I. című film egy csapásra világhírűvé tette, címlapokon tündökölt, miközben szenvedett a középiskolában, társai csúfolódása miatt. Részben ezért tizenhat évesen félbehagyta a tanulmányait.
Hais Dorka
Magyar hírességek sem kivételek – természetesen. Közülük Hais Dorkát, a Mindenki c. Oscar-díjas rövidfilm egyik főszereplőjét emelném ki, aki nyíltan beszélt arról, hogy a film sikere után kiközösítették az osztálytársai. Rengeteget sírt emiatt, végül iskolaváltás mellett döntött. Most már jól érzi magát.
További, iskolai bántalmazást elszenvedett hírességek:
Barack Obama – bőrszíne miatt
Harry herceg – hajszíne miatt
Madonna – ő volt a „szőrös szörny”
Tom Cruise – tanulási nehézségek, diszlexia miatt
Sandra Bullock – konzervatív öltözködési stílusa, német akcentusa miatt
Cindy Crawford – gyerekmodellként szerzett sikerei miatt
Steven Spielberg – zsidó származása miatt
A sor hosszan folytatható lenne…
Bár a bántalmazásnak többnyire van konkrét oka, olyan oka, amiről a bántalmazott sok esetben nem tehet, a bántalmazás természete nem ragaszkodik konkrétumokhoz. Mit jelent ez? Amint arról magyar kisdiákok nyilatkoztak egy YouTube-videóban, egy gyerek a közösségen belül bármiért célponttá válhat. Bármiért lehet bántani valakit. Bármiért, mindenért.
Videóajánló
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
