Játék színekkel, formákkal, textúrákkal. Cheorsi varrományok. Orsi autodidakta módon sajátította el a varrást, ami aztán a szenvedélyévé vált
– Befogni a bennem cikázó ötleteket, mint megannyi törékeny és illékony szivárvány szárnyú szitakötőt, hogy aztán csendben, játszva megfogható valamikké, cheorsis ilyenségekké, szépségekké váljanak. Önfeledt és végtelen játék a színekkel, formákkal, textúrákkal. Felszabadító, energiát adó tevékenység. Így vagyok teljes – ez Csermely Orsolya, Cheorsi alkotói hitvallása.
Általában táskafazonokon agyalok. Van egy kis jegyzetfüzetem, amibe sokat rajzolok, tervezek. Ha sétálok az utcán, azon kapom magam, hogy figyelem a hölgytársaimat, foglalkoztat, ki milyen táskát választott aznapra. Ha látok egy új táskának való textilt, azonnal haza akarom vinni, hogy varrhassak belőle egy jó kis tatyót.
Tíz éve kaptam egy varrógépet ajándékba a páromtól. Sokáig csak kerülgettem. Aztán, amikor a kisfiammal voltam várandós, elővettem és varrtam egy rácsvédőt a kiságyhoz. Elég nehezen készült el, nem lettünk azonnal barátok a masinával.
Az óvodára készülődve vettem elő újra, de ekkor már beiratkoztam egy varrótanfolyamra, hogy könnyebben menjen a varrás. Kész szabásminták alapján sajátítottuk el a gépi varrás alapjait. Élveztem a varrás-teremtés minden pillanatát, izgatottan szabtam, vágtam, illesztettem, varrtam. Megelégedéssel töltött el a munka, feldobott, hogy praktikus, szép és hasznos holmit tudok készíteni. Innentől nem volt megállás. Sorra születtek a játszónadrágok, a pizsamák, anyák napjára nyakkendő-foltos póló, farsangra kiskakas jelmez, majd – immár a kislányomnak – pöttyös–pörgős szoknya, nyári ruhácska, kis kötény, balerina tütü, piroska jelmez.
Egy idő után állandóan szabás- és anyagmintákon gondolkodtam, kísérletezgettem a színekkel, s alig vártam, hogy a varrógép mögé ülhessek.
Ritkán születnek próbadarabok. Ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretném, nem görcsölök, hagyom, idővel újra előveszem, hogy könnyedén megszülethessen. A nem tökéletes prototípusok „családban marad“ címkével az alkotós fiók mélyére kerülnek.
Képes vagyok bárhol és bármikor rácsodálkozni a számomra különleges dolgokra. Imádok elveszni a részletekben, legyen az a kiskertemben lévő kecses hajtás, egy kerítésrészlet, egy kézműves blogon bemutatott termékfotó, vagy egy előző nap látott film egy kockája. Van, amikor a méteráru boltban látott anyag színére, textúrájára figyelek fel; szinte belesúgja a fülembe, mi szeretne lenni! Ezeket a hatásokat, motívumokat elraktározom a fejemben, illetve lerajzolom az ötletelő füzetembe. Amikor egy új táskát készítek, ezek a vázlatok segítenek a szabásminta tervezésben. A tervek alapján megszerkesztem a szabásmintát, majd kiválasztom az anyagokat, táskakellékeket (cipzár, mágneszár, díszek), és jöhet a szabás, varrás.
Egy jó táska praktikus, ötletes, esztétikus, szeretem, ha a kevesebb néha több elv alapján készült, hosszú életű és környezetbarát.
A táska anyagainak megválasztásakor számomra legalább olyan fontos a bélés anyaga, mint a külső anyag. Különösen a kifordítható szatyrok esetében, hiszen ott a belső anyag egyben a táska külső is. A bélésnek mindig jó minőségű, középvastag pamutvásznat választok, színekben és mintában is illeszkedve a táska karakteréhez. Egy cheorsi táskabelső feltétlenül rejt legalább egy zsebet, ami lehet fedeles, gombbal záródó, vagy cipzáros, esetleg több rekeszes is. A kulcstartó karabiner is kellék lehet még.
Próbálok az adott funkciónak megfelelő, jól megmunkálható anyagokat választani. Természetesen a saját ízlésem is alakítja a kiválasztást, nagy öröm olyan anyaggal dolgozni, amit magamnak is el tudnék képzelni. Táskáimhoz erős pamutvásznakat használok, hogy jó tartásúak, strapabírók legyenek. Szeretem a designer-textileket; sokat nézegetem Riley Blake, Art Gallery, Michel Miller kínálatát sokszínűségük, játékosságuk, változatos mintázatuk és jó minőségük miatt. Az alkotás számomra nemcsak a színek és a formák játéka, hanem a textúráké is. Nagyon szeretem a lent, illetve a gyapjúfilcet, feldolgozásuk során izgalmas felületeket adnak.
Egy szülinapi zsúrra készült zászlófűzér, ez az aktuális kedvenc.
A gyerekek születése előtt élelmiszermérnök diplomámmal az élelmiszer-kereskedelemben, különböző élelmiszer-ipari vállalatoknál, majd egy kozmetikai cégnél kereskedelmi vezetőként dolgoztam. Első gyermekünk születése után vidékre költöztünk, ahol egy kis családi házban élünk négyesben.
Cheorsi a Facebookon
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
