Csak semmi pánik!
Minden rendes katasztrófafilmben szerepel a felkiáltás: „csak semmi pánik!”. Erre rendszerint kitör a fejetlenség, és észvesztve menekül a tömeg. Hétköznapjainkban ugyanilyen „gyógyhatású” a „nyugodj meg!” – ha addig még tudtál uralkodni magadon, ettől biztosan kiborulsz. És ugyanígy működik a „ne aggódj!” is. Nem kérdés, hogy még jobban fogsz aggódni.
Az „Ami elől menekülsz…” című korábbi cikkemre kaptam egy tanulságos olvasói levelet, amely egy nagyon fontos kérdésre világított rá. Mi a teendő akkor, ha az embert érte valamikor korábban egy negatív élmény, és szülőként azon aggódik, nehogy a gyermekével is megtörténjen? Vajon ilyenkor hogyan kerülhető ki a Vonzás Törvénye, az, hogy „ami elől menekülsz, azt megkapod”?
Először is, a törvény az törvény: amire figyelmet fordítasz, annak energiát adsz, és aminek energiát adsz, az erőre kap és megjelenik. Ám ugyanilyen fontos, hogy milyen érzelmi töltéssel színezed a figyelmedet. A félelem nagyon erős érzelem, így a rettegve figyelt dolgok nagy energiát nyernek, és könnyebben megjelennek. Ám a félelmet, az aggodalmat szerencsére át lehet alakítani! Amennyiben nem önmagad miatt aggódsz, hanem a gyermeked, a párod, a szüleid, a barátaid stb. miatt, tartsd szem előtt, hogy a másik embernek egészen más az életterve (sorsa, karmája stb.), mint neked. Nem szükséges, hogy épp azt átélje, amit te. Sőt, ez nem is lehetséges! Nincs két egyforma ember, hogyan létezhetne akkor két egyforma életút?
Ha az a célod, hogy elkerülj egy helyzetet,
az aggodalom nem segít.
Kéztördelve ülni és rettegni semmire nem jó. Tenni akarsz valamit? Tegyél! Alakítsd át az aggodalmadat figyelemmé! A figyelem aktív, cselekvő állapot. Odafigyelsz a kockázatokra, felméred, mit tehetsz, és megteszed. Amikor autót vezetsz, a félelem nélküli figyelem állapotában kell lenned, akkor haladsz biztonságosan. Nem lehet úgy autózni, hogy remegsz és izzadsz a rettegéstől, hogy vajon mikor jön egy részeg kamionos, és zúzza porrá az autódat és benne téged. Természetesen figyelsz a helyzetekre, felkészülsz arra, hogy hirtelen adódó szituációkra is tudj reagálni, de nem a félelem működik benned. Úgy sem lehet autózni, hogy még el sem indultál, de magadban lejátszod, mi minden tragikus tudna történni veled az úton. Beülsz az autóba és elindulsz, nem aggodalmaskodsz egy lehetséges, de talán soha be nem következő jövőn.
Ha aggódsz valami miatt, vedd számba, mit tehetsz, és tedd meg. Amivel kapcsolatban nem tehetsz semmit, azt engedd el, azon a kéztördelés sem segít. Te viszont csak elveszíted a cselekvőképességedet a félelem miatt. Ezzel ellenkező hatású a felkészültség elérése: erőt ad! A gyengeséged erővé alakul, tudod és érzed, hogy erős vagy, tettrekész vagy és mindent megteszel, ami hatalmadban áll.
Amint az aggodalomból felkészültség lesz, a gyengeségből erő, a félelem odébbáll. Talán marad egy kicsi belőle, de nem fog már uralkodni rajtad. Ha nem aggódsz, akkor nem félsz, és amitől nem félsz, attól már nem is kell menekülnöd. És ha nem menekülsz valami elől, akkor nyert ügyed van! Azonnali nyereséged, hogy nem vesztegeted a drága életidődet fájdalmas-félelmetes gondolatokra, hosszabb távon pedig – ha már „nincs dolgod” az adott élménnyel – nem is fogod megkapni.
Kapcsolódó összeállításunk
Csak semmi pánik! A pánikbetegség jól gyógyítható
Külsős munkatárs
Egyrészt feladatnak tekintem az életet, másrészt tudom, hogy örömre és boldogságra vagyunk „tervezve”, s azt is tudom, hogy ez csupán elhatározás kérdése. Az élet maga a csoda. Az, hogy van. Szépnek látni valamit elhatározás kérdése, tehát – tiszta szemmel – mindent, mindig szépnek láthatunk. Az élet ráadásul állandóan változik, nincs két egyforma pont térben és időben, és ez az ötletgazdagság lenyűgöz. Az élet a terep, az esély a boldogságra. Azt hiszem, ez igazán szép benne.
