Darázs. A Delta Produkció felrázó pszichothrillere az iskolai bullying távlati hatásairól

„Négykézláb tapicskolsz a szarban. Egy senki vagy. Egész életedben azt vártad, hogy egyszer majd minden jobbra fordul, de nem. Eszel, alszol, baszol, ennyi az életed. És ezt már kurvára unod. Bármit megtennél, csak ki tudj szállni belőle. A gyerekeid miatt. Önmagad miatt. És most lehetőséged van tiszta lappal indulni. A férjed nélkül, aki csak púp a hátadon. Költözz el. Bérelj egy lakást valami szép helyen. Kezdd újra. Tudom, hogy ezt akarod.”

A Delta Produkció által színre vitt Darázs c. kétszereplős pszichothriller egyáltalán nem finomkodó, mint az a fenti szövegrészletből is kitűnik. A téma sem az, amire a darab fókuszál. Ez pedig a kortárs vagy iskolai bullying, pontosabban annak hosszú távú következményei, lélektani aspektusai.

Az egykori iskolatársakat Kiss-Végh Emőke és Sodró Eliza jeleníti meg zseniálisan a 80 perces előadásban. A lányok már rég felnőttek, gondolhatnánk, hogy rég feledték is a gyerekkori „csacskaságokat”.

Ne legyenek illúzióink: sokan ugyanígy gondolkodnak a gyerekkorban elszenvedett bullying (iskolai vagy kortárs bántalmazás) felnőttkorban is munkáló hatásairól, sőt, képesek a bántalmazottnak felróni, hogy egészségtelenül dédelgeti a régi sérelmeit, nem képes feldolgozni a múltat. Menjen pszichológushoz – ahova pedig sokak szerint csak a hülyék járnak… Nehezen tisztul a kép, a szemlélet, de azt is láthatjuk, hogy jó irányt vettek a folyamatok. Többek között annak kihangosításaval, hogy a bullying nem oké, nem menő, zéró toleranciát érdemel, az áldozathibáztatás pedig a lehető legérzéketlenebb reakció bullying esetén.

Sőt, a bántalmazó sem feltétlenül az ördög jobbkeze, hanem sok esetben ő maga is áldozata valakinek, valaminek, ám az elvárhatóhoz képest extrémebb megküzdési stratégiákat fejlesztett ki. Például az elnyomást, a bántást, a megalázást… Ezt a Darázs c. darab jól érzékelteti. Márpedig bullying kapcsán nem sűrűn találkozhatunk ezzel az érző/értő szemlélettel. Jellemzőbb hozzáállás, hogy a bántalmazó büntetést érdemel, s ráragad ez a negatív címke.

Haladó szintű segítségnyújtásnak számít, ha gyerek bántalmazó esetén az őt körülvevő felnőttek, szakemberek szeretnék megérteni: miért működik bántalmazóként? Mi történik vele, mi megy végbe benne, milyen a családi háttere, milyen segítséget kellene és lehetne nyújtani számára.

A darabban két eltérő társadalmi státuszú nőt láthatunk, akik 20 év után először találkoztak. Nem véltelenül. A békésnek tűnő felvezető után hosszan érlelt bosszúhadjárat bontakozik ki. Sűrűsödik, fojtóvá válik a színpadi légkör; figyelni kell, hogy az eseményeket jól tudjuk értelmezni, és ez nem feltétlenül a nézőtéren történik meg, hanem később, amikor a párbeszédeket, a monológokat magunkban felidézzük.

Az egyik nő a negyedik gyermekével várandós; nem túl rózsás az egzisztenciális helyzete, komoly életvezetési problémákkal küzd. A másik az ellentéte, jómódban él, látszólag szépen felépítette magát. Mégsem boldog, évek óta vár a gyermekáldásra, hiába. Ők ketten 6. osztályban különböztek össze komolyabban először, akkoriban kezdődött a rémálomszerű bullying. A darab sorra adagolja a megdöbbentő részleteket az évekig tartó, módszeres érzelmi, verbális, tettleges bántalmazásról.

Hogy kettejük közül melyikük volt a fékevesztett bántalmazó, és melyikük a magatehetetlen áldozat, azt nem árulom el.

Kiss-Végh Emőke a Darázs c. darabban. Fotó: Gordon Eszter

Sodró Eliza a Darázs c. darabban. Fotó: Gordon Eszter

Mindkét színésznő nagy energiákat mozgósít a darabban. Érzelmileg kimerítő a színpadi játék, és kimerítő a nézőknek is ez az abszurd elemekkel tarkított, nyomasztó történet. Tizenhat év alattiaknak nem is ajánlott. Ez a darab nem általános iskolásoknak szól, de mindenki másnak igen, aki bullyingban valaha érintett volt áldozatként, bántalmazóként, szemlélőként. Gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, szülőknek is érdemes megnézniük.

Mi a Darázs fő üzenete? Az iskolai bullying felnőtt korban nem pusztán egy folyamatosan halványuló, rossz emlék, hanem személyiséget alakító és meghatározó tényező is egyben. Személyiségtorzulás, személyiségzavar, számos felnőttkori elakadás, kapcsolati nehézség fakadhat a kimunkálatlan gyerekkori traumákból.

A Darázs c. pszichothrillert 2022-ben mutatták be. Azóta már kampány is szerveződött mögé, NEM OKÉ elnevezéssel.

Mert „az iskolai zaklatás nem kizárólag a gyerekek ügye – a teljes közösség felelőssége. Éppen ezért a megoldás is csak közösségi szinten születhet meg – olyan megtartó környezetben, ahol minden, a gyerekeket körülvevő szereplőnek helye és lehetősége van. A NEM OKÉ kampány ennek a közösségi gondolkodásnak ad keretet és kétféle irányból építkezik: helyi együttműködéseken és országos közösségépítésen keresztül.”

Nyitókép: Gordon Eszter / deltaprodukcio.hu

Cikkajánló

Az AI miatt erősödött az elmagányosodás és a bullying az iskolában – szakembert kérdeztünk a jelenségről

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.

Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.

2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Táborszervezésben sok éves tapasztalattal rendelkezem.

MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.