Megnevettetni egy nőt

A nők mosolya nyári udvaron kiteregetett, frissen mosott hófehér lepedő.

Megnyugvás, illat, amit átjár a langyos szél. Pedig a nők mosolyának és nevetésének ezernyi árnyalata van. Alakoskodás, célratörés, eltitkolt rosszkedv, ravasz szándék, és persze derű, odafigyelés, feloldódás, féktelenség és öröm.

Vajon férfiként érhet-e minket nagyobb dicsőség, mint megnevettetni egy nőt? Persze nem az ajándékozós, körbeugrálós, gyanús érdekkel összemaszatolt vidámításainkra gondolok. Hanem arra a néhány szűken mért pillanatra, amikor a szavaink mögött olyan természetességgel és őszinteséggel csillan meg a valódi humor, és az a vágy, hogy az általunk ezerszer felmagasztalt, de néha bizony megkeserített női léleknek tisztán átadjuk az örömszerzés szándékát. Hátradőlni, ülni egy kávé mellett, vagy egy csendes estén a búfelejtő kanapén, és váratlanul megtalálni azt a mondatot, amitől könnyesre, boldogra neveti magát valaki, akit igazán szeretünk.

És olyankor mintha minden egyszerűbb lenne, a bizonytalanságok bizonyossággá válnának, aminek a végét éreztük eddig, annak hirtelen távlata lesz, friss levegője, mint a nyári udvaron kiteregetett, illatos, fehér lepedőnek…

hirdetés
1 válasz

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Hozzászólás a(z) BUDAI ANNA bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × 2 =

hirdetés