„Úgy viselkedj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy ők viselkedjenek veled.” Emberi jogi nevelés az iskolákban. Interjú az EJHA koordinátorával
„Azért dolgozunk, hogy minden ember a társadalom teljes jogú tagjaként, képességeit szabadon kibontakoztatva, biztonságban és a környezetével összhangban élhessen” – olvasható az Emberi Jogi Nevelők Hálózata weboldalán. Egy fiatal, aktív szerveződésről van szó, bővülő tagsággal; és idén augusztusban ismét nagy érdeklődés mellett tartották meg háromnapos alapozó és haladó képzésüket pedagógusoknak, segítő szakembereknek.
Hasznosítható tudás átadása a céljuk, és az, hogy az emberi jogi nevelés hangsúlyosabban jelenjen meg az oktatásban. Az emberi jogi nevelés nem csak arról szól, hogy tanulunk az emberi jogokról – hangsúlyozza Juhász Vera, az EJHA alapítója, koordinátora; szerinte az is fontos, hogy ezen jogok gyakorlása révén magukba szívják a tanulók, hogy milyen egy ilyen közegben létezni, megtanuljanak egymásra figyelni, tenni saját és mások jogainak érvényesítéséért, az igazságosságért és más emberi jogi értékekért. Interjúnk Juhász Verával.
– EJHA. Igazán frappáns rövidítés! Mikor, kikkel, milyen céllal alakult meg az Emberi Jogi Nevelők Hálózata?
– 2016 végén született meg bennem az elhatározás, hogy ha más nem, akkor én megpróbálok létrehozni egy olyan hálózatot, amely képes összekötni az emberi jogi nevelés terén aktív szakembereket, aktivistákat. A Budapesti Európai Ifjúsági Központban (BEIK-ben) az emberi jogok világnapján minden évben szerveznek programot, így volt ez 2016-ban is. Az itt tartott szakmai műhelyeken azt hallottam ki kollégáim szavaiból, hogy szükség lenne egy ilyen szervezetre. Pár nappal később elindítottam egy Facebook csoportot, amibe meghívtam minden olyan ismerősömet, akiről tudtam, hogy emberi jogi neveléssel foglalkozik vagy hasonló pedagógiai munkát végez. Egy pár hétig nem volt visszhangja, és amikor már azt gondoltam, tévedtem, még sincs erre igény, akkor hirtelen több régi ismerősöm, akikkel több mint egy évtizede Kompasz képzésen vagy más képzési helyzetben találkoztam, aktív lett a csoportban, kommentben megírta, hogy ez szuper ötlet, és csináljuk! Innen indultunk. Hamarosan pár lelkes ember, akik mind ismerték régről egymást, elkezdett találkozni, beszélgetni, és mielőtt észbe kaptunk volna, már munkacsoportjaink voltak, és rengeteg tervünk. Hamarosan új emberek is becsatlakoztak, és egy évvel később már stratégiánk is volt, létrehoztuk Alapszabályunkat, megtartottuk első taggyűlésünket. „Hivatalosan” egy évvel később, 2017. decemberben alakultunk
meg.
Sosem könnyű elindulni. Szerencsém volt, mert – kivéve azt az egy hónapot, amikor azt hittem, hamvába fog halni az ötlet – a régi képzőtársak is fontosnak tartották, hogy létrejöjjön a hálózat, és belevetették magukat a munkába. Azóta is együtt dolgozunk.
Nagyon fontosnak tartom, hogy minden kezdeményezésnél legyen egy aktív mag, akik bíznak egymásban, nagyjából egy nyelvet beszélnek, és akik számíthatnak egymásra. Ez átsegít minket a nehézségeken. Mert nehézség van bőven. Mindenki elfoglalt, meg kell élni valamiből, a magyarországi környezet elkeserítő, sokan apátiába esnek. Az emberi jogi nevelés nemhogy nem prioritás, hanem egyenesen ellenséges tevékenységnek számít az állam és a propagandamédia szemében.
Mit tudhatunk rólad? Mivel foglalkozol az EJHA-koordinátori feladataid mellett?
Fordító vagyok alapvetően. Emberi jogi képzéssel 2004-ben kezdtem foglalkozni, akkoriban az Amnesty International Magyarországnál voltam önkéntes menekültkoordinátor. Azért kezdtem ilyesmivel foglalkozni, mert azt gondoltam, ez a leghatékonyabb útja annak, hogy az emberek toleránsabbakká váljanak egymás iránt, és ne az ellenséget lássák egymásban. Az önkéntesség azóta az életem részévé vált: többször voltam önkéntes a Bátor Táborban, a Bagázsnál, de 2015-ben a menekültválságban is segítettem az országon átvonuló menedékkeresőknek étellel, tájékoztatással, ruhával.
Kik segítik a munkátokat ténylegesen vagy akár pártolóként?
Pártoló szervezeteink: Emberség Erejével Alapítvány, NANE Egyesület, Haver Alapítvány, Labrisz Leszbikus Egyesület, Amnesty International Magyarország, AppArt, Uccu Alapítvány, A Város Mindenkié, Szimpozion Egyesület. Stratégiai partnerünk az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központja, ők adják a találkozóink és más programjaink helyszínét, finanszírozták a tavalyi és az idei képzéseket.
Hány tagotok van jelenleg? Mik az EJHA- tagság előnyei, és milyen vállalásokkal jár? Kiket vártok elsősorban?
Többrétegű a tagságunk. Az Ejha Facebook csoportnak jelenleg mintegy 460 tagja van, ez a legszélső réteg. A második réteget azok a tagok jelentik – nagyjából ötvenen vannak -, akik tagdíjat fizetnek és szavazati joggal rendelkeznek az EJHA taggyűlésein. A harmadik, legbelső réteget alkotják azok, akik aktívan kiveszik a részüket a munkából, ez 15-20 ember.
Kiket várunk? Minden, az emberi jogi nevelés és társterületei -demokratikus állampolgári, globális, interkulturális, békére nevelés stb. – iránt elkötelezett, tenni akaró szakembert, pedagógust, képzőt, kortárs segítőt, szociális munkást, diákot, aktivistát és másokat, akik a hálózat céljainak, közösen kitűzött feladatainak megvalósításában részt szeretnének venni.
A tagság előnyei: egy támogató közösség részei lehetünk, ahol együtt, egymást segítve tehetünk az emberi jogokért, az emberi jogi nevelésért. Információkat tudunk egymással megosztani, szakmai programokon fejlődhetünk tovább. Együtt megvalósíthatunk olyan emberi jogi nevelési projekteket, amelyeket fontosnak tartunk, de külön-külön nem tudnánk. A hivatalos tagság előnyei: szavazhatnak az EJHA feladatairól, jövőjéről, vállalásairól, részt vehetnek a tagoknak szervezett szakmai műhelyeken, a képzésekre és más programjaikra való jelentkezésnél előnyt jelent a tagság, főleg az aktív munka. Idei konferenciánkon a tagok kedvezményes áron vehetnek részt. Mindenki tag lehet, aki egyetért céljainkkal, és tevékenységei nem ellentétesek az emberi jogi értékekkel. Az EJHA-ban a munka önkéntes alapon folyik.
Konferenciát szerveztek, képzéseket tartotok – ezekről lehet olvasni a weboldalatokon. Milyenek a visszajelzések? Kiket szólítanak meg az EJHA-képzések?
Nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk általában. Tavalyi konferenciánk igazi siker volt. Gyorsjelentésünkre felfigyelt a sajtó. Mindhárom képzésünkre túljelentkezés volt. A pedagógusoknak és óvodai és iskolai szociális segítőknek szóló idei képzésünk iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, több mint háromszor annyian jelentkeztek, mint ahány férőhelyünk volt. A képzések résztvevőinek jelentős többsége úgy érzi, használható tudást, eszközöket kapott a képzésen, érdemes volt eljönnie.
Az alapozó, illetve az erre épülő haladó képzésen résztvevők miként tudják hasznosítani a megszerzett ismereteket? Milyen visszajelzéseket kaptok erre vonatkozóan?
Nincsenek hosszú időre visszamenő tapasztalataink, tavaly tartottuk az első képzést. Ráadásul az idei két képzés teljesen más felépítésű volt, más célcsoportnak is szólt. Az biztos, hogy a tavalyi képzésünk résztvevői közül többen az idei haladóra is jelentkeztek, ami azt üzeni nekünk, hogy hasznosnak tartották a közös munkát. A tavalyi résztvevőktől azt kértük, hogy valósítsanak meg legalább egy emberi jogi nevelési projektet saját környezetükben. Idén nem kértünk ilyet, viszont meggyőződésünk, hogy a pedagógusok és szociális segítők azért jöttek el a képzésre, mert szükségük van eszközökre ahhoz, hogy saját munkájukba ezt a szemléletet és eszköztárat bevigyék. Biztos vagyok benne, hogy használni fogják az itt szerzett tudást és készségeket saját iskolájukban, óvodájukban, szervezetükben. A résztvevők egy része jelezte, hogy szeretne belépni tagként az EJHA-ba. Ennek nagyon örülünk!
Kik jelentkeznek jellemzően a képzéseitekre?
Az EJHA és az Amnesty International Magyarország együttműködésével megvalósult pedagógus képzésre iskolai tanítók, tanárok és szociális segítők jelentkeztek jellemzően. A képzők a résztvevők igényeire építve mentorprogramot fognak kidolgozni, ennek keretében támogatják a résztvevőket abban, hogy saját környezetükben meg tudjanak valósítani emberi jogi foglalkozásokat. Ennek részleteiről majd csak a képzésre kapott visszajelzések és a képzés tanulságainak feldolgozása után fogok tudni beszámolni. A haladó képzés résztvevőinek ilyen mentorálást nem biztosítunk. Ők többnyire gyakorlott szakemberek. Az EJHA szakmai programjai és belső képzései lehetőséget biztosítanak arra, hogy a résztvevők a jövőben is fejleszthessék kompetenciáikat, visszajelzést kaphassanak szakmai munkájukra és tanulhassanak egymástól.
Az emberi jogi ismeretek számtalan módon, sokféle korosztályban, széles témakört felölelően beépíthetők a köznevelési intézmények „repertoárjába”. Mi az eddigi tapasztalat, van erre nyitottság például intézményvezetői részről? Milyen tanórákra vihetők be az általatok képviselt témák?
Ezek a témák bármilyen szaktantárgy óráira bevihetők, és persze osztályfőnöki órákra, iskolai napokra, táborokba is. Természetesen kell némi fantázia ahhoz, hogy például matek órán vagy tesnevelés órán megjelenjen ez az aspektus. Más tantárgyak, mint például a történelem, az irodalom vagy az etika szinte kínálja a lehetőséget erre a célra.
Ha közvetlenül titeket keresnek meg az intézmények ilyen igénnyel, tudtok ajánlani, közvetíteni képzőket? Milyen az országos lefedettség
Kiközvetítést nem vállalunk, de ajánlani természetesen tudunk. Például a Civil kurázsi – Tabuk nélkül című szociális érzékenységet fejlesztő, fiataloknak szóló programot. Ennek keretében különböző témákkal foglalkozó civil szervezetek kínálnak ingyenes foglalkozásokat iskolák számára. A program célja elsősorban a szociális érzékenyítés és a segítő cselekvési lehetőségek tudatosítása. De ajánlani tudjuk a Sokszínűség Oktatás Munkacsoport segédanyagait is, amelyek segítségével a pedagógusok önállóan is bevihetnek a sokszínűséghez kapcsolódó témákat, továbbá az iskolai bántalmazás megelőzését és kezelését segítő foglalkozásokat az óráikra. Fel szeretném hívni a figyelmet online elérhető saját Tudástárunkra is: itt emberi jogi nevelési kézikönyvek, emberi jogi szakkönyvek, videotár, valamit emberi jogi társasjáték-katalógus várja az érdeklődőket.
Miért fontos szerinted, hogy az emberi jogi ismeretek hangsúlyosan, hangsúlyosabban legyenek jelen az iskolákban?
Az emberi jogi nevelés önmagában is emberi jog, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikke értelmében: „Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia.” A gyerekek idejük nagy részét az iskolában töltik. Nagyon fontos, hogy ez a közeg olyan legyen, ahol mind a pedagógusok, mind a tanulók emberi és más jogai tiszteletben vannak tartva. Az emberi jogi nevelés nem csak arról szól, hogy tanulunk az emberi jogokról; az is fontos, hogy ezen jogok gyakorlása – a demokratikus és aktív részvétel – révén magukba szívják a tanulók, hogy milyen egy ilyen közegben létezni, megtanuljanak egymásra figyelni, tenni saját és mások jogainak érvényesítéséért, az igazságosságért és más emberi jogi értékekért. Amelyek nem különböznek se az általános emberi, se a keresztény értékektől. Hiszen minden vallás és kultúra alapvetése, hogy úgy viselkedj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy ők viselkedjenek veled.
Idén már nem lesznek EJHA-képzések, ha jól tudom. Várható folytatás?
Igen, tervezünk képzéseket, de ez elsősorban pénzkérdés. Elképzelhető, hogy a BEIK még egy pedagógusképzést megfinanszíroz még ebben az évben, késő ősszel, tekintettel arra, hogy augusztusi képzésünkre többszörös volt a túljelentkezés. Ha lesz ilyen képzés, arról hírt adunk a Facebook csoportban és a weboldalunkon.
Hogy haladtok az őszi EJHA-konferencia szervezésével? Milyen témák kerülnek terítékre, kiket szeretnétek meghívni előadóként?
Nagyon jól haladunk. Október 12-én tartjuk, reggel 10 órától. A program vázát a szakmai műhelyek adják, habár lesz plenáris előadás is, este pedig „drámai” meglepetéssel (színházi programmal) várjuk a résztvevőket, akik a nap során, a szünetekben különböző emberi jogi neveléssel foglalkozó szervezetek standjait is meglátogathatják. Két idősávban összesen 8 szakmai műhelyünk lesz, amelyek a különböző társadalmi kisebbségek problémáitól és jogaitól a környezeti nevelésig, a békés iskoláktól az iskolai agresszió kezeléséig számos témát feldolgoznak. Ezek interaktív műhelyek,
hosszas prezentációkra ne számítson senki. Mindazonáltal lesz pár felszólaló, például Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az Emberi jogok tanítása mozgalom kezdeményezője. Bemutatkozik itt az EJHA új projektje, az EjhaCKni is.
Nyilván egy fiatal szerveződés életében nagyon fontosak a kezdeti sikerek, hisz ezek is igazolják a létjogosultságát. Milyen eredményeitekre vagytok büszkék?
Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy létezünk és működünk. Fontos számunkra, hogy a BEIK stratégiai partnernek tekinti a hálózatot a magyarországi emberi jogi nevelés előmozdítása terén. Nagy öröm, hogy új emberek csatlakoznak hozzánk és kapcsolódnak be munkánkba, amit többnyire önkéntes alapon, lelkesedésből végeznek. Büszkék vagyunk a tavalyi konferenciánkon bemutatott gyorsjelentésünkre, amelyben az emberi jogok és az emberi jogi nevelés a magyar iskolai helyzetéről szóló országos kutatás eredményeit foglaltuk össze. Sikernek tekintjük, hogy a BEIK támogatásával tavaly képzők képzését tarthattunk, idén pedig két képzést is szervezhettünk: egyet a pedagógusoknak, egyet pedig már aktív emberi jogi képzőknek és a témával foglalkozó más szakembereknek, például szociális segítőknek, tanároknak. A tavalyi konferencián több mint százan vettek részt, remélem, idén is hasonló lesz az érdeklődés.
Milyen terveket szeretnétek megvalósítani a közeli jövőben?
Az idei konferencia már erősen közeledik. Most ősszel indul hivatalosan egy új projektünk, az EjhaCKni, amire pályázati forrást is sikerült szereznünk. Szerkesztünk egy kiadványt olyan pedagógusoknak, akik emberi jogi témákat szeretnének bevinni óráikra vagy az iskolai programokra. A kiadvány könnyen használható óravázlatokat tartalmaz, tovább bemutatja az EJHA által kidolgozott minőségbiztosítási keretrendszert is: mitől is lesz emberi jogi egy foglalkozás? Hogyan biztosítható, hogy az oktató-nevelő munka a diákok és tanárok emberi jogainak tiszteletben tartásával zajlik? A projekt keretében tantestületeknek is kínálunk rövid képzéseket. Célunk, hogy minél több embert megnyerjünk az emberi jogi nevelés ügyének, és összekössük egymással az ezzel foglalkozó szakembereket, támogató közeget teremtsünk számukra.
Hogy látod az EJHA-t mondjuk 5 év múlva?
Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni.
Ötletgazdaként, koordinátorként mi az eddig legnagyobb sikerélményed?
Legnagyobb sikerem az, hogy az EJHA a semmiből egy létező, működő, növekvő hálózat lett, amelyben a tagok biztonságos, támogató, a munkájukat segítő közeget találnak. Az EJHA-t egyre több – magyar és nemzetközi – szervezet keresi meg, és tekinti lehetséges együttműködő partnernek. Az újságok írnak rólunk, a rádiócsatornák is foglalkoznak velünk. Programjaink sikeresek, de a legfontosabb számomra mégis az emberi oldal: az, hogy van egy erős mag, akik munkát fektetnek a közös munkába, bíznak egymásban, és minden nehézség ellenére is bíznak abban, hogy van értelme ennek a munkának.
Kapcsolódó összeállítás – szerkesztőnk személyes beszámolója az EJHA-képzésről
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
