Embernek lenni

Motivációgyilkos. Brutális hatása lehet, ha valakit szemtől szemben így jellemzel. Nem is jellemző, hogy ennyire egyenesen és élesen tálaljuk a véleményünket. 

Motivációgyilkosok, akik próbálják féken tartani a lelkesedésed. Akik próbálják a lelkesedést kiölni belőled. Akik azért nem értenek meg, mert nem akarnak megérteni. Visszafognak, lehúznak, nem fogadnak el. Nem támogatnak, nem értékelnek. Bírálnak, negatívan minősítenek. Tüske vagy a szemükben. 

A motivációgyilkosok életed kerékkötői. Bármennyire is ellentmondásosnak tűnik: ténykedésüknek köszönhetően gyönyörűen tudod magad építeni, ha sikerül túltenned magad a sérelmeken, az általuk okozott traumákon, ha semlegesíteni tudod magadban őket. A kerékkötők – bár nem ez a céljuk – voltaképpen segítenek a célodra összpontosítani. Spirituális értelemben: mesterek. A céltudatosságot és a hitet képesek erősíteni benned ezzel az alakoskodó-akadékoskodó „módszerrel”. Ha ügyes vagy, egyszer csak szárnyalni kezdesz, hogy bizonyítsd: csakazért sem lesz igazuk! Ha nem nekik, hanem magadban hiszel.

A motivációgyilkosok kiváló motivátorok.

El kell fogadnod, hogy bizonyos nézetkülönbségek egyszerűen nem egyeztethetők össze, az esetek többségében hiábavalónak bizonyul minden ezirányú törekvés. Az elfogadás a kulcs – neked kell elfogadnod valahogy őket, a helyzetet. Folyamatos csalódás, ha tőlük várod el… Mindig neked kell felülemelkedned, de csakis a saját, jól felfogott érdekedben – megérdemled a nyugalmat, ne engedd mások által szétzúzni azt, ami benned jó és különleges! Te csak haladj, ők meg nőjenek fel!

Nem egy hőfokon égünk, ez alapból ok lehet az undokoskodásra. Te lassú vagy, megfontolt – ettől lehetsz még éppúgy motivált és lelkes -, más pedig folyton lobog, mindig tettre kész. (Vagy fordítva.) A lassú rásütheti a gyorsra, hogy törtető, stréber. A gyors a lassúra, hogy lusta, haszontalan.

Ítélkezéseinkben végletesek vagyunk – nem látunk árnyalatokat. 

Azt mondják, az ellentétek vonzzák egymást – bár én nem hiszek ebben, ettől még igaz lehet -, a saját példámból biztosan tudom, hogy bizonyos személyiség-minőségek nehezen tudnak (békében) megférni egymás mellett. Aki nyílt és világosan kommunikál, azzal nehezen tud szót érteni az, aki mindent körülír és rébuszokban fogalmaz. Aki nyílt, az nem tud mit kezdeni a mellébeszélésekkel, az utalgatásokkal, a ráutaló magatartással, egy-egy üzenetértékű (nem kifejtett) megjegyzéssel sem.

Félreértések és meg nem értések sorát szenvedik el a kapcsolataink és van, amit nem lehet jóvátenni.  

Sokszor az a képzetem, hogy kisgyerekek vagyunk felnőtt testben. Még nem tanultunk meg egymással normálisan viselkedni. Még nem tudjuk, hogyan kell egymással szépen beszélni. Még nem tudjuk, mit jelent embernek, emberségesnek lenni. 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hét − hat =

hirdetés