Esterházy-kastély, avagy a magyar Versailles
Hazánk nyugati országrészének egyik fő turisztikai látnivalója a fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne kiállított kortörténeti kiállítás. A barokk palota, a „magyar Versailles” a 18. század végén az ország egyik fő kulturális központja volt.
Fertőd 1950-ben Eszterháza és Süttör egyesülésével jött létre. Süttör előbb a Kanizsai, majd a Nádasdy család nemesi birtoka volt. 1681-ben került az Esterházyak tulajdonába, melyet az 1719-es letelepedésükig csak bérbe adtak.
1720-ban építtette Esterházy József a 22 szobás vadászkastélyt, melyet fia, Esterházy „Fényes” Miklós megbízásából kibővítettek és főúri pompájú kastéllyá alakítottak át. A nagy beruházásnak köszönhetően jöhetett létre, az épületegyüttestől nyugatra Eszterháza, ahol a kastélyban dolgozó cselédek mellett, a letelepedő kőművesek is otthonra leltek.
A kastély díszudvarába a pazar, háromnyílású, kovácsoltvas kapun keresztül juthatunk be. „A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére.”
Mind a 126 szobája és berendezése rokokó díszítésben gazdag.
A földszinti Sala Terrana térkialakítása és gazdagon mintázott stukkói…
…és a helyreállított kínai szoba.
Josef Ignatz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskója az első emeleti díszteremben.
A közép rizalit mögött a dísztermet…
…és a hozzá kapcsolódó zenetermet találjuk, melyek légtere két emeletnyi magasságot ölel át.
A kastély körül francia parkot alakítottak ki. Ezek a zöld növények díszítik a centrumból sugár irányban szerteágazó utakat. A XIX. században angol parkká formálták.
Fotó: Kissné Horváth Júlia, Életszépítők
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
