Évszakok tükrében. Egy éven át naponta láthatjuk friss képeken a magyar család zöldtetős dombházát. Interjú fotókkal

Tíz éve költöztek be Mártiék a Szentendrei-szigeti zöldtetős dombházukba. Az organikus épület a fiatal házaspár elképzelései alapján valósult meg, a kivitelezést is maguk irányították. A különleges épület külső jegyeiben jelentősen eltér a hagyományos családi házak formavilágától. A földbe süllyesztett ház oldalán és tetején cserjéket, virágzó dísznövényeket telepítettek. A spirál formát követő extenzív zöldtető teljes egészében bejárható, tavasztól késő őszig színpompás virágok tarkítják. Márti 2016. februárjában Facebook oldalt nyitott, hogy bemutathassa az érdeklődőknek a dombház jellegzetességeit, blogján a kivitelezés folyamatába is beavatta az olvasókat. A Dombházam elnevezésű Facebook oldalon egy éven át naponta láthatunk friss képeket az épületről, a növényekről és a zöldtetőről, eddig több mint 1200 fotó került fel. Mártival beszélgettünk a különleges vállalásról, tapasztalatairól.

Lassan letelik az egy év. Hogyan élted meg a folyamatos készenlétet? 

Nagyon szívesen foglalkozom a házunkkal és a kertünkkel, így bármikor szívesen fotózom, tehát belekezdenék akár újra is. A mindennapi fotózásra úgy tekintettem, mint egy házi feladatra. Magamnak adtam fel a feladatot, amit mindig teljesítettem is. Persze, volt, amikor csak este jutott eszembe, ez látszik is néhány fotón, de azok is hangulatos képek lettek.

Melyik évszakot szeretted a legjobban fényképezni?

A tavasz és a nyár a legszebb, akkor kezdődik az élet a kertben is. Minden nap újabb növényke bújt elő, és nyitották szirmaikat a szebbnél szebb virágok. Azokon a napokon nemcsak az épületfotó került fel, hanem sok más kép is a kertünkről.

Melyik évszak jelentette a legnagyobb kihívást?

Mivel nagyon szeretem a napfényt, ezért amikor sütött a nap, mindig eszembe jutott napközben fotózni. Így a tavasz és a nyár nem jelentett gondot. Olyankor a ház is napról napra változott a növényzetnek köszönhetően. A munkámból adódóan – a turizmusban dolgozom – , nem járunk nyaralni, tehát az nem jelentett gondot, hogy elutazom, és emiatt esetleg elmarad a napi épületfotó. Most, amikor bejöttek a szürke nappalok, már nem tudok pluszban annyi mindent megmutatni. Az ún. #napidomb fotók is olyanok, mint ha mindig ugyanazt a képet tenném fel, pedig nem így van.

Milyen tapasztalatokat hozott számotokra ez a különleges fotós kísérlet, és mi volt a célja?

A Dombházam Facebook oldallal én foglalkozom, a családom annyira nem folyt bele. Mondhatnám, ez a hobbim. Szerettem volna megmutatni, hogy egy ilyen élő ház, mint amilyen a miénk, mennyire együtt él a természettel és vele együtt változik. Nagyon szeretem a házunkat, kertünket, maximálisan kikapcsol. Az oldalam célja az, hogy másokat is kikapcsoljon, egy oázisra leljenek a fotók által a negatív hírek tengerében. 

Itt nincs rombolás, háború, itt élet van. A virágokkal, növényekkel alkothatunk, szebbé tehetjük az életünket.

Ha letelik az egy év, folytatódik a Dombházam „projekt” valamilyen formában?

Ha letelik az egy év, véget ér az egy évre vállalt #napidomb projektem, hiszen egy teljes évre ígértem napi fotókat a házunkról ugyanabból a szögből, de a tervem szerint lesz egy újabb fotós projekt. Végigfotózom a ház minden szögletét a jelen állapotában. Példaként: ha a fürdőszobával kezdem, akkor minden nap lesz egy fotó annak valamelyik részletéről, több szemszögből. Így egy-egy helyiség fog szerepelni akár néhány hétig is a Facebook oldalon, és a végén összeáll részleteiben az egész ház.

Mennyire igényeltek részletes ismertetőt Facebook oldalad követői az épületről, a kertről, a zöldtetőről?

Privát üzenetben rengeteg megkeresést kaptam, és mindegyikre válaszoltam. Több építészhallgató is megkeresett, nekik részletekbe menően még a rétegrendekről is küldtem információt. Volt, akinek növényeket kellett ajánlanom, de persze a legtöbben arról érdeklődtek, hogy mikor lehet jönni megnézni.

A Facebook oldaladdal párhuzamosan indított blogod április óta nem frissült. Miért?

A Dombházam blog a ház és a kert építéséről szól. Februárban kezdtem, és két hónap alatt „felépítettem” benne több mint 10 évet. Amikor eljutottam benne a „mai napig”, azaz áprilisig, akkor abbahagytam, hiszen már nem volt mit írni. Éppen akkor kezdődött a szezon a munkahelyemen, és lett egyre több kerti munka is itthon. Tehát nem nagyon fért bele az időmbe még a blog írása is. Az azóta eltelt hónapokban is sok minden fejlődött, épült a kertünkben, ezekről tervezek ismét írni a blogba. Nagyon szerették a Facebook oldalam olvasói ezeket a blogbejegyzéseket, minden nap várták, mint egy esti mesét, tehát nemsokára ismét lesz néhány esti mese.

Milyen pozitív tapasztalatokkal gazdagodtál?

Nagyon örülök annak, hogy Facebook oldalam tábora egyre csak növekszik mindenféle játék és megosztásra buzdító felhívás nélkül.

Jó látni, hogy milyen sokan szeretik és értékelik a szépet, a jót, hogy nem igaz, hogy az emberek csak a negatív hírekre ugranak. Jólesik, hogy „hozzám” járnak kikapcsolódni.

A kedves szavaknak, melyeket a Facebook oldalamra írnak, és privát üzenetben küldenek szintén nagyon örülök.

Mi az, amivel nem számoltál, amikor belekezdtél, és kevésbé pozitív élmény?

Privát üzenetben egyre többen keresnek meg erőszakosan is, hogy mikor lehet már jönni megnézni a házunkat. Ha fogadunk is majd látogatókat, nagyon alaposan át kell gondolnom, hogy milyen keretek között és hogyan, hiszen itt élünk, a ház az életünk.

Fotók: Dombházam

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.

Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.

2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.

MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.