A felületkezelt citrusfélékről. Mikor kockázatos, mikor ártalmatlan a fogyasztásuk?
Télen teába, nyáron limonádéba használunk nagyobb mennyiségben felkarikázott citrusféléket, az év többi részében pedig süteményeket ízesítünk frissen reszelt citrom vagy narancshéjjal (bár tasakos változatok is kaphatók). A kandírozott narancshéjat is említhetnénk, ami szintén különleges, házilag elkészíthető csemege, de narancsból dzsem is készíthető, amibe a héját is belefőzhetjük.
Vajon mennyire vesszük komolyan, amikor a receptleírások felhívják a figyelmet arra, hogy lehetőleg kezeletlen citrust használjunk? Vagy: ha beülünk valahova, rákérdezünk-e, hogy a kikért limonádéban úszkáló lime-, citrom-, narancsszeletek héja vegyszerrel kezelt avagy kezeletlen?
Származhat valamilyen bajunk abból, ha rendszeresen bekerülnek a szervezetünkbe vegyszerrel kezelt citrusfélék? Ha veszélyes a fogyasztásuk, mekkora mennyiség minősül ártalmatlannak? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül az alábbi cikkben.
A citrusfélék jelentős része Spanyolországból, Törökországból, Görögországból, Marokkóból, Egyiptomból érkezik Magyarországra. Több hétbe telik, mire a kiindulási pontról a gyümölcsök a hazai boltokba kerülnek. Fontos elvárás, hogy frissen, minőségromlás nélkül jelenjenek meg az üzletek polcain, ezért a citrusfélék héját különböző kémiai anyagokkal kezelik.
Mit jelent, hogy felületkezelt a citrom vagy a narancs?
A NÉBIH erre a kérdésre az alábbi választ adja:
Távoli termőhelyekről, dél-Európából vagy a Közel-Keletről, hozzánk kerülő gyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel. A külső felületkezelés viaszbevonással és engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával történik. Előfordulhat, hogy csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt, ami lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú.
Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélé héja biztosan viaszolt. Ha emellett növényvédőszerrel is kezelték a gyümölcsöt, azt kötelező feltüntetni. Még a lédig, azaz ömlesztett gyümölcsök esetében is. Ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, szintén jelölni kell, mivel a növényvédőszer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt nem lemosható.
Kezeletlen héjú gyümölcsnek azokat tekintjük, melyeket kizárólag viasz védőréteggel vontak be. Felületkezeltnek pedig azokat nevezzük, amelyeket a viaszon túl egyéb növényvédőszerekkel is kezeltek. Ezek használata elfogadott, amennyiben a készítmény engedélyezett és mennyisége nem lépi át a meghatározott határértéket.
Dr. Némethy Zsuzsanna nyugalmazott egyetemi adjunktus, okleveles kertészmérnök és növényvédelmi szakmérnök, növényorvos is foglalkozott a témával korábban. Mint írja, a nagyarányú romlás megelőzése érdekében a fákról szüretelt citrusféléket gombaölő és baktériumokat is ölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kezelik. Ezek oldat formájában kerülnek a gyümölcsök héjára, permetezéssel vagy áztatással. Ezen felül a vegyszeres kezeléssel egyidőben viaszréteggel is bevonják a gyümölcsök héját.
A hazánkban forgalmazott déligyümölcsökön két klasszikus gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Mindkettő felszívódó hatású, ami azt jelenti, hogy a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegébe mozogva ölik meg az útjukba kerülő gombákat, hívja fel a figyelmet az okleveles kertészmérnök és növényvédelmi szakmérnök.
Dr. Némethy Zsuzsanna szerint a biztos hatás érdekében még szoktak ortofenil-fenol-t (E 231) és/ vagy tiobendazol-t (E233) is adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak. Jellemző rájuk, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg.
A felsorolt növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déligyümölcsök esetében engedélyezett, de a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetni a kezelést a gyümölcs csomagolásán. Mivel hazánkban a déligyümölcsök jellemzően ömlesztett áruként jelennek meg az üzletekben, a vásárlókhoz nem feltétlenül jutnak el az információk arról, hogy milyen kémiai anyagokkal kezelték az adott citrusfélét – tudatos vásárlóként utánajárhatunk, konkrétan rákérdezhetünk erre az üzletben.
Mennyi idő alatt bomlik le a gombaölő szer a citrus héjában?
Korábbi, külföldön végzett vizsgálatok egyikében azt igazolták, hogy 25 Celsius-fok melletti tárolás során az imazalil 80 nap alatt bomlott le. A talajban – levegős körülmények között – a narancshéj imazalil tartalmának 10 százalékát még ki tudták mutatni 115 nap múlva, ez közel 4 hónap.
Egy másik vizsgálatsorozatban 15 Celsius-fokon tárolt citromnál 4 hét után az imazalil hatóanyag 80 százaléka még a gyümölcs héjában volt, vagyis nem bomlott le.
Ezek a vizsgálati eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a vegyület lassan bomlik le és még 5-8 hét múlva is magas koncentrációban található meg a citrus héjában.
Eltávolíthatók-e a növényvédő szerek a citrusfélék héjáról?
Erre nézve is több kísérletet végeztek külföldi hiteles laboratóriumok, és az eredményeik megerősítik egymást.
Arra jutotta, hogy a tartós, legalább 8-10 perces áztatásszerű, meleg vízben végzett erős dörzsöléses mosással azok a szerek, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak – ortofenil-fenol (E 231), tiobendazol (E233) – eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők.
Ellenben a felszívódó hatású imazalil és prokloráz mennyisége, jelenléte, mivel a gyümölcshéj belsejében van, felszíni mosással nem befolyásolható. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog.Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó gombaölő szerek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók.
Mivel mosással nem lehet a héjból a felszívódott növényvédő szert eltávolítani, nem javasolt a kezelt citrom vagy narancs héjának élelmezési célú felhasználása.
A gyümölcs fogyasztása előtt is fontos a héj alapos megmosása, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt piszkot és vegyszert kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára, javasolja dr. Némethy Zsuzsanna növénydoktor.
Ha narancs- vagy citromlevet készítünk, mindig a héjak eltávolításával kezdjük a folyamatot. Ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben a héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe dolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat.
Érdemes vegyszermentes citromféléket beszerezni, ezek nem csak bioboltokban, hanem nagyobb élelmiszeráruházakban is elérhetők. Süteményekhez, édességekhez és bárminemű élelmezési célra csak növényvédőszertől, vegyszertől mentes narancs- és citromhéjat használjunk!
A NÉBIH kiadványában is erre hívja fel a figyelmet. Idézzük: „A héjkezelésre használt anyagokat a címkén fel kell tüntetni. A bevonat mosással nem távolítható el, viszont nem hatol be a gyümölcs belsejébe. Az ilyen módon kezelt gyümölcs héjának közvetlen fogyasztásra
nagyobb mennyiségben való felhasználása (például kandírozott narancs- vagy citromhéj készítése) nem javasolt, viszont ha csak például egy citrom héját reszeljük a süteménybe, az nem jelent elfogadhatatlan kockázatot.
Aki biztosra akar menni, az keresse a kezeletlen héjú gyümölcsöket, amelyek a nagyobb üzletekben rendszerint kaphatók.
Nyitókép: Kei Scampa/Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
